Pedofil papok - Ellenáll a Vatikán az ügyek felderítésének?

Publikálás dátuma
2017.03.01. 17:13
Illusztráció/Thinkstock
A gyermekkorában egy paptól erőszakot elszenvedett Marie Collins szerdán távozott a kiskorúak védelmében felállított pápai bizottságból, azzal az indokkal, hogy "ellenállást" tapasztal a Vatikán részéről a visszaélések felderítésében. 

Marie Collins közleményben hangsúlyozta: távozásához a vatikáni kúria egyes hivatalainak, különösképpen a Hittani Kongregációnak a "szégyenteljes" ellenállása vezetett, szerinte e hivatalok nem működnek együtt a papi pedofília eseteinek megelőzésére hivatott bizottsággal. Az ír asszony tizenhárom évesen szenvedett el erőszakot. Az első volt, aki 2012-ben egy római egyházi találkozón felidézte a vele történteket. Ferenc pápa, amikor 2014-ben létrehozta a kiskorúak védelmét szolgáló vatikáni bizottságot, Marie Collinst is felkérte, hogy legyen ennek tagja.

Nem Marie Collins az első pedofília-áldozat, aki távozott a bizottságból. Tavaly februárban a brit Peter Saunders lépett ki. A szintén gyerekkorában paptól erőszakot elszenvedett férfi akkor úgy nyilatkozott, hiába a bizottság, a Vatikán szerinte nem tesz semmit e jelenség ellen. A jelenleg 16 fős bizottságot Sean O'Malley amerikai bíboros vezeti. Tagjai egyházi és világi szakértők, de Saunders és Collins távozásával egyetlen áldozat sem maradt a bizottságban.

Szerző

Földek haveroknak - Nem lesz bevétele a településeknek

Az MSZP szerint a "kormányzati propagandával ellentétben" a földterületek nagy része nem helyi gazdálkodókhoz került a Földet a gazdáknak programban.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese szerdai, kaposvári sajtótájékoztatóján - Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár kimutatásaira hivatkozva - közölte: a területek 70 százaléka került nem helyben élőkhöz, amely azzal járhat, hogy számos településnek nem lesz bevétele a határán található földekből, ugyanakkor a műveléshez szükséges géppark közúti terheléséből adódó költségeket viselnie kell.

A politikus szerint az sem igaz, hogy a privatizáció a külföldiek tulajdonszerzését akadályozta volna meg, mert Somogy megyében például a területek 10 százaléka külföldi kézbe került. Hiányosságok voltak az elővásárlási jogosultak kiértesítésével, közülük sokan már csak azzal szembesültek, hogy az árverési nyerteseket bejegyezték tulajdonosként. Gőgös Zoltán szólt arról is, hogy a földértékesítésekből országosan 270 milliárd forint bevétel származott. Ebből 100 milliárd forint hitelből származott, azt azonban senki nem ellenőrizte, hogy a vevők a fennmaradó részt honnan teremtették elő.

A Fidesz-kormány tavaly év végén eltörölte a vagyonosodási vizsgálatra irányuló bejelentéseket - jegyezte meg, utalva arra, hogy a pénz forrását ezzel nem is lehetne kideríteni. Az elnökhelyettes a földprivatizáció legnagyobb problémájának nevezte, hogy az államnak többé nincs beleszólása az értékesített földek hasznosításába. "Szerencse, hogy mintegy 200 ezer hektár még megmaradt, így egy következő kormányzatnak lesz némi vidékfejlesztési mozgástere" - közölte.

Gőgös Zoltán a földprivatizáció "széles kontrollját" ígérte a 2018 utáni időszakra. Indoklása szerint elfogadhatatlan, hogy "állami vagyont pénzmosásra használjanak". Hozzátette, az MSZP "dolgozik azon", miként lehetne adószabályokon változtatni, hogy a településeknek hasznuk legyen a határukban található földekből.

Harangozó Gábor, az MSZP Somogy megyei elnöke veszélyesnek nevezte az agrár-felsőoktatás átalakításáról szóló, tavaly év végén napvilágra került koncepciót. A kormány egy nagy agráregyetemet akar létrehozni a gödöllői egyetem bázisán. A források felét e központ kapná, a másik felét a többi agrár-felsőoktatási képzőhely. A Kaposvári Egyetem megőrizné önállóságát, de a változás negatívan befolyásolhatja a helyi kutatásfejlesztést - tette hozzá.

Harangozó Gábor arra szólította fel a megye politikusait, álljanak ellen a koncepciónak, amely helyett a szocialisták a közép- és felsőoktatás, továbbá a magánszféra együttműködésén alapuló regionális központok, köztük egy kaposvári kialakítását támogatnák.

Szerző

Földek haveroknak - Nem lesz bevétele a településeknek

Az MSZP szerint a "kormányzati propagandával ellentétben" a földterületek nagy része nem helyi gazdálkodókhoz került a Földet a gazdáknak programban.

Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese szerdai, kaposvári sajtótájékoztatóján - Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár kimutatásaira hivatkozva - közölte: a területek 70 százaléka került nem helyben élőkhöz, amely azzal járhat, hogy számos településnek nem lesz bevétele a határán található földekből, ugyanakkor a műveléshez szükséges géppark közúti terheléséből adódó költségeket viselnie kell.

A politikus szerint az sem igaz, hogy a privatizáció a külföldiek tulajdonszerzését akadályozta volna meg, mert Somogy megyében például a területek 10 százaléka külföldi kézbe került. Hiányosságok voltak az elővásárlási jogosultak kiértesítésével, közülük sokan már csak azzal szembesültek, hogy az árverési nyerteseket bejegyezték tulajdonosként. Gőgös Zoltán szólt arról is, hogy a földértékesítésekből országosan 270 milliárd forint bevétel származott. Ebből 100 milliárd forint hitelből származott, azt azonban senki nem ellenőrizte, hogy a vevők a fennmaradó részt honnan teremtették elő.

A Fidesz-kormány tavaly év végén eltörölte a vagyonosodási vizsgálatra irányuló bejelentéseket - jegyezte meg, utalva arra, hogy a pénz forrását ezzel nem is lehetne kideríteni. Az elnökhelyettes a földprivatizáció legnagyobb problémájának nevezte, hogy az államnak többé nincs beleszólása az értékesített földek hasznosításába. "Szerencse, hogy mintegy 200 ezer hektár még megmaradt, így egy következő kormányzatnak lesz némi vidékfejlesztési mozgástere" - közölte.

Gőgös Zoltán a földprivatizáció "széles kontrollját" ígérte a 2018 utáni időszakra. Indoklása szerint elfogadhatatlan, hogy "állami vagyont pénzmosásra használjanak". Hozzátette, az MSZP "dolgozik azon", miként lehetne adószabályokon változtatni, hogy a településeknek hasznuk legyen a határukban található földekből.

Harangozó Gábor, az MSZP Somogy megyei elnöke veszélyesnek nevezte az agrár-felsőoktatás átalakításáról szóló, tavaly év végén napvilágra került koncepciót. A kormány egy nagy agráregyetemet akar létrehozni a gödöllői egyetem bázisán. A források felét e központ kapná, a másik felét a többi agrár-felsőoktatási képzőhely. A Kaposvári Egyetem megőrizné önállóságát, de a változás negatívan befolyásolhatja a helyi kutatásfejlesztést - tette hozzá.

Harangozó Gábor arra szólította fel a megye politikusait, álljanak ellen a koncepciónak, amely helyett a szocialisták a közép- és felsőoktatás, továbbá a magánszféra együttműködésén alapuló regionális központok, köztük egy kaposvári kialakítását támogatnák.

Szerző