Több mint 12 százalékkal növekedett a 2016-os Reklámtorta az előző évihez képest, ugyanakkor az összesítést egyelőre a televíziók reklámbevételei nélkül közölték, mivel az adatokat még nem dolgozták fel teljesen - jelentette be az összegzést készítő Magyar Reklámszövetség (MRSZ) a tegnapi Evolution konferencián. A sajtóban ugyanakkor elterjedt: a késés oka az, hogy a TV2 nem adta ki az adatait, mert nem akarták tudatni, mennyi állami hirdetést kaptak. Később ezt a társaság tagadta, állításuk szerint ők minden adatot kiadtak, az illetékesek késnek az összesítéssel.
Mindez ugyanakkor a lényegen nem változtat: továbbra sem tudni, hogy tavaly mennyi állami reklámpénz jutott a kormánybiztos tévéjének, amelyet Vajna egyébként több milliárdos állami hitelből vásárolt meg - kapcsolódó kérdésünket elküldtük a sajtóosztálynak, ám lapzártánkig nem érkezett válasz. Az összeg nem lehet csekély, a 444 korábbi összegzése szerint a kormányzati kampányfilmek csak 2016 első felében 3,68 milliárd forint értékben mentek le a TV2 csatornáin. Ezzel szemben a konkurens RTL-csoport gyakorlatilag nem kap állami hirdetéseket, amióta a tévétársaság összetűzésbe került a kabinettel a reklámadó bevezetése miatt, a Híradó pedig kormánykritikussá vált.
A TV2-höz egyébként már jó ideje folynak a közpénzek. A Kantar Media elemző cég adatbázisa szerint 2015-ben a teljes állami reklámköltés csaknem ötöde a társaságnál landolt. Az összeg nagyjából 7 milliárd forint lehetett, mivel 2015-ben a 194 milliárdos össz-reklámbevétel 18 százaléka, mintegy 35 milliárd forint származott az állami büdzséből. Tegnap az MRSZ tudatta: tavaly az állami költések nagyjából 80 százalékkal nőttek a reklámpiacon, így a számítások szerint az adófizetők nagyjából 63 milliárd forintot szórhattak el különféle médiumokban. Tehát a teljes reklámbevétel több mint 20 százaléka származhat állami forrásokból.
Ennek következtében az Orbán-kormány igen nagy mértékben befolyásolja a piacot, s a hirdetési pénzek igen egyenetlenül oszlanak meg a médiumok között, sokak szerint a kormány életképtelen médiumokat tart így lélegeztetőgépen, miközben az ellenzéki oldalra nem, vagy alig jut kormányhirdetés. Gondoljunk a Magyar Időkre, vagy a Magyar Hírlapra: miközben a lapok nem teszik közzé az eladási adataikat - becslések szerint mindkét újság nagyjából 5-6 ezer példányban fogyhat - számlálatlanul érkeznek hozzájuk az állami hirdetések. Számítások szerint a Magyar Idők bevételeinek akár 60-80 százaléka is ezekből származhat.
Az állami reklámköltés gyakorlata a szakértők szerint torzítja a piacot. A Mérték Médiaelemző Műhely is rendre hangsúlyozza: 2015-ben például az állami reklámköltések kedvezményezettjei kicserélődtek, a gyakorlat semmit nem változott, hiszen Orbán Viktorral való összeveszése előtt Simicska Lajos orgánumai is hasonlóan gazdagodtak közpénzen. A szakemberek szerint az Orbán-kormány az állami hirdetések mellett a jogalkotással (reklámadó, a plakátpiac tervezett korlátozása), a feltőkésített kormányközeli oligarchák piacra lépésével, és nyílt politikai nyomásgyakorlással is torzítja a média- és reklámpiacot. A tegnapi eseményen Hivatal Péter, az MRSZ elnökségi tagja is megemlítette a káros kormányzati beavatkozást. "Több médium váratlan megszűnése, az új szereplők piacra lépése és a médiatulajdonosi változások nemcsak a média-, hanem a szolgáltatói- és hirdetői szegmensek működésében is megtorpanást okoztak" - mondta a szakember, aki úgy összegzett: a piaci bizonytalanság fokozódott a tavalyi évben.