Hiába tiltakozik a kórházszövetség, faragják a rendszert

Új lendülettel ugrott neki néhány régi ügynek az egészségügyi államtitkárság. Ismét kormány elé viszik a kórházak pénzügyi szakembereinek kiszervezését, valamint a háziorvosi törzskartonok kötelező kitöltéséről szóló szabályozást.

Ha nem sikerült is Ónodi-Szűcs Zoltánnak létrehoznia az úgynevezett kancelláriákat, a kórházak gazdálkodását azért központosítja. Az államtitkár eredeti reformterve minden hat-nyolc kórház mellé rendelt volna egy-egy kancellárt, ők nemcsak a pénzügyekben, hanem a terület ellátásának újraszervezésében is lett volna feladatuk. Ez az elképzelés azonban a kórházi érdekvédőkön gyorsan elbukott.

Így ha a kórházak nem veszthették is el teljes önállóságukat, most a tervek szerint a pénzügyesek lesznek az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) alkalmazottai április elsejétől. Ez lényegében egyenlő a kórházak gazdálkodásának központosításával. Az intézkedés országszerte mintegy 900 dolgozót érint, ők továbbra is a kórházakba járnak dolgozni, munkájukat az intézmény gazdasági igazgatója irányítja, munkabérüket viszont a kórházfenntartó hivatal utalja. Lapunk úgy tudja: az átveendő 900 pénzügyes adminisztratív „kiszolgálására” a velük kapcsolatos munkáltatói feladatokra több mint 60 új munkatársat kell alkalmaznia az ÁEEK-nek.

A kormányzat e lépéstől azt várja, hogy átláthatóbbá válik a kórházak gazdálkodása, és ott helyben az intézmények működtetése olcsóbb lesz. A pénzügyesek munkabérét más forrásból, az ÁEEK kontójára finanszírozzák, így az a pénz, amit eddig a kórházak nekik fizettek ki a munkabéreikre, az intézményben marad, és azt az ellátásokra költhetik. (Információink szerint, kórház nagyságtól függően intézményenként 20-100 millió forint többlettel számolhatnak a betegellátók.)

A kórházak pénzügyi irányításának átszervezését az év elején a Magyar Idők szellőztette meg, a hírre a Magyar Kórházszövetség tiltakozott. Úgy vélték: ellehetetleníti a napi munkát, ha a minden beszerzési tételhez a kórházfenntartó engedélyét kell kérniük. Volt olyan kórházi vezető aki attól tartott, hogy e lépéssel gazdasági önállóságukat vesztik az intézmények. S míg a Magyar Kórházszövetség sikeresen buktatta meg a kancelláriák ötletét, a mostani tiltakozása úgy tűnik hasztalan, mert az előterjesztés elkészült.

Tavaly nyáron Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének ellenállásán bukott el az államtitkárnak az a terve is, hogy a háziorvosok három év alatt mérjék fel a körzetükbe tartozók egészségi állapotát, és úgynevezett törzskartont készítsenek róluk. Ónodi-Szűcs Zoltán először a háziorvosoknak szánt évi tízmilliárdos juttatás kifizetésének egyik feltételéül szabta volna a feladatot. A kamara elnöke szerint viszont az államtitkár ezzel a lépéssel megszegte a neki tett szóbeli ígéretét. Eszerint ugyanis a kormány nem vár többletmunkát a havi 130 ezer forintos többlet juttatásért a háziorvosoktól. A törzskartonok kitöltése ellen más háziorvosi szervezetek is tiltakoztak, mondván: a kötelezően kitöltendő űrlap az orvosi kérdések mellett szociológiai kérdéssort is tartalmaz, illetve érzékeny családi adatokat firtat, s teszi ezt a válaszadó teljes beazonosítására alkalmas adatokhoz kötve. Éger István az ügyben végül Balog Zoltán humánminiszterhez fordult, aki végül a plusz feladat előírása nélkül kifizettette a háziorvosoknak a pénzt.

Azóta most vették elő újra és írták bele ismét egy kormány elé kerülő javaslatba, hogy a háziorvosoknak, a házi gyermekorvosoknak és a fogorvosoknak is mégis csak ki kell állítaniuk a törzskartont a betegeikről.