Nem látszik az alagút vége

Miközben a Fidesz politikai kampányt folytat a metróügyben, addig a magyar hatóságok elhúzódó nyomozása miatt a legnagyobb pénzeket szakító cégek neve rejtve marad.

„Nem prognosztizálható” a 2011-ben az Alstom-ügyben indított nyomozás lezárása – tudatta Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos (LMP) kérdésére. Polt szerint a négyes metró szerelvényeit leszállító francia céggel szemben még 2011-ben, a Fővárosi Önkormányzat tett feljelentést. Ezután öt éven át a készenléti rendőrség nyomozott, majd tavaly szeptemberben került át az akta az ügyészséghez, amely legutóbb április elejéig hosszabbította meg az eljárást.

Hadházy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) négyes metró körüli visszaélésekről írt jelentésében csak név nélkül említett, ám a jelek szerint messze a legnagyobb vesztegetési pénzeket kapott tanácsadó cégek miatt kérdezett rá a nyomozás állására Polt Péternél. Az OLAF- jelentés ugyanis a Magyarországon folyamatban lévő nyomozás miatt nem közölhette a három, kenőpénz-gyanús ügyletben érintett tanácsadó cég nevét. Így csak annyit tudni, hogy egy, hazai bejegyzésű tanácsadó cég 1,25 millió euróhoz jutott az Alstom Transport SA-tól, amiért segítette, hogy a francia cég nyerje meg a metrókocsi-tendert. Két másik, külföldi bejegyzésű tanácsadócég pedig „igen jelentős összeghez jutott” szintén a tendergyőzelem kapcsán. Lapunk piaci forrásoktól származó, hivatalosan meg nem erősített információi szerint ez a jelentős összeg 3 millió euró volt.

Drágább a tervezettnél a Puskás

A magyar állam nyílt nemzetközi tender után kapta meg a bruttó 190 milliárd forintos ajánlatot a Puskás Ferenc stadion építésére - mondta Lázár egy kérdésre. Ismertette: szerinte egyetlen szám jelent meg hivatalosan, így nem érti, a sajtó miért ír más adatokról. A miniszter elárulta, a Puskás stadion így is drágább lesz a tervezettnél, mert a kormány előzetesen 138 milliárdra becsülte a beruházást. Ugyanakkor a kabinet megkötötte a drágább szerződést, mert az nem haladta meg 30 százalékkal az általa tervezett összeget, ebben az esetben ugyanis minden esetben elállnak a tendertől, 15 százaléknál nagyobb eltérésnél pedig igazságügyi szakértőhöz fordul a kormány, de a Puskás esetében ez sem történt meg.

Az OLAF-jelentésben egyedül nevesített Medgyessy Péter volt miniszterelnök cégei a rejtélyes tanácsadókhoz képest „mindössze” 600 ezer eurót kaptak az Alstomtól tanácsadásért. A csütörtöki Kormányinfón munkatársunk rákérdezett a cégek neveire Lázár Jánosnál, ám a miniszterelnökséget vezető miniszter is csak annyit közölt, hogy nincs erről tudomása. Különös módon eddig az OLAF-jelentés nyomán jókora média és politikai felhajtást indított kormánypártot, továbbá az elvileg zárt, hivatali körnek szóló jelentést közzétevő kormányt sem érdekelte, vajon kik vihették el az Alstomtól érkező tanácsadói díjak jelentős többségét. Polt Péter ugyan szintén nem fedte fel a cégek kilétét, ám elmondta Hadházy Ákosnak, hogy vizsgálódik az ügyészség. Polt megemlíti, hogy az ügyben büntetőeljárást folytat a brit csalás ellenes hivatal (Serious Fraud Office). Az SFO honlapjáról kiderül, hogy a 2009-ben indított nyomozást a britek már régen lezárták, és 2016-ban a budapesti metróügy miatt vádat emeltek három Alstom-vezető, köztük Terence Stuart Watson angol Alstom-főnök ellen. Az első tárgyalás májusban lesz a southwarki bíróságon. Így viszont úgy tűnik, hogy magyar nyomozó hatóságok, illetve tavaly óta az ügyészség Polt szerint 2011 óta zajló és „prognosztizálhatatlanul” elhúzódó nyomozása miatt nem lehet nyilvánosságra hozni a budapesti metróbeszerzésekért eurómilliókat kapott tanácsadó cégek neveit. Polt ugyanakkor leszögezte: a magyar hatóságok és a britek között „az információcsere és a koordináció folyamatos”.

Letagadták Orbán szavait

Cáfolni próbálta Kovács Zoltán, hogy a kormányfő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi évadnyitóján elmondott beszédében az "etnikai homogenitás" megőrzéséről beszélt. Az ATV kérdésére a kormányszóvivő azt mondta, nála van a beszéd leirata, a szövegben az van, a "kulturális homogenitást meg kell őrizni", és csak később hangzik el az etnikai kifejezés, de szerinte Orbán szövege semmilyen értelemben nem volt rasszista. Egyébként a miniszterelnok.hu-n is a Kovács által idézett szöveg szerepelt csütörtök délutánig, aztán pedig visszajavították az elhangzottra, mivel a 444 által közzétett videó alapján Orbán tényleg azt mondta: "nagyon fontosnak tartom, hogy az etnikai homogenitást meg kell őrizni". Havasi Bertalan a kormányfő sajtósa később közölte, hogy elírás történt a honalapon. Lázár János Kovács cáfolata helyett inkább magyarázni akarta a kormányfő szavait: szerinte Orbán arról beszélt, hogyan lehetne felértékelni Magyarországot. A kancelláriaminiszter úgy látta, "a beszéd arról szólt, hogy ne legyenek párhuzamos társadalmak, nem akarunk idegeneket betelepíteni Magyarországra. Úgy leszünk értékesek, ha ezeket az értékeket megőrizzük".

Ez történt a Kormányinfón

- A szerb határra fordítandó 38 plusz milliárdból 28 jut a kamerákkal felszerelt "okoskerítésre".

- Visszaállítják a mindenkire vonatkozó személyi ellenőrzést az Unió külső határain.

- 2060-ig tartó demográfiai program indul, öt évvel növelnék a várható élettartamot.

- Felülvizsgálnák a 115 évnél régebben bejegyzett ingatlanok tulajdoni helyzetét.

- Lázár elutasította a feltétel nélküli alapjövedelem ötletét, azt lényegében kommunista feltevésnek minősítette.

- Arról, hogy Farkas Flórián eleget tesz-e a romákért, a roma közösségnek kell véleményt mondania.

- Támogatható, ha Budapest pályázna a 2028-as olimpiára.

- Véreskezű kommunistáknak nincs helyük a pesti közterületeken - vélte Lázár Lukács György marxista filozófus szobráról.

- Lázár nem ismeri a választási törvény átírására vonatkozó fideszes javaslatot, amelyről korábban Gulyás Gergely beszélt a Magyar Időknek.