Hamarosan befellegzik a kábeltévének

Publikálás dátuma
2017.03.03. 06:37

Saját tévészolgáltatás indítását tervezi a Google leányvállalata, a YouTube. A videomegosztó portál egyre népszerűbb a felhasználók körében, a legutóbbi mérések szerint napi egymilliárd órányi videót néznek rajta naponta - ez tízezres növekedést jelent a 2012-es állapotokhoz képest. A hagyományos tévézést a magyarok - leginkább a fiatalok - is egyre kevésbé kedvelik.

Havi 35 dolláros (10 ezer forint) internetes tévészolgáltatást indít az Egyesült Államokban a YouTube - jelentette be Robert Kyncl, a népszerű videós oldal üzleti vezetője. A szolgáltatás hónapokon belül elindulhat, az előfizetők kezdetben 44 adót nézhetnek majd. Az alapcsomagban elérhetőek lesznek a nagyobb csatornák, mint az ABC, a Fox vagy az NBC, de a kínálatot lehet bővíteni. A YouTube TV-t azokon a készülékeken lehet majd nézni, amelyek alkalmasak arra, hogy felcsatlakozzanak az internetre, így nemcsak okostévéken, hanem bármilyen más okoseszközön keresztül is lehet majd tévézni - igaz, mobilon ehhez egy külön alkalmazásra lesz szükség. A csatornák mellett minden más YouTube-os tartalom is elérhető lesz.

Egy előfizetéssel összesen hat eszközön lehet majd hozzáférni a szolgáltatáshoz, így azt szét lehet osztani a családtagok között. A különböző hozzáféréseket személyre is lehet szabni az alapján, hogy a felhasználó milyen műsorokat szeret nézni. A YouTube itt is figyelemmel kíséri majd a felhasználói szokásokat, s műsorajánlókat állít össze. A szolgáltatással korlátlan mennyiségű adást is lehet majd rögzíteni. A tárhely miatt nem kell aggódni, mert a műsorokat nem az éppen használt eszközre, hanem egy felhőszolgáltatásba menti - így azok újranézéséhez is internetkapcsolat kell. Külön reklámok nem lesznek a műsorokban, csak azok, amelyeket maguk a tévécsatornák sugároznak. A cég egyelőre nem tervezi, hogy más országokban is elindítja a YouTube TV-t.

Pedig az internetes videózás világszerte egyre népszerűbb, a videoportálok között pedig a YouTube vezet. A Google nemrég közölte, hogy az oldalon napi szinten több mint egymilliárd órányi videót néznek meg a felhasználók, ami tízezres emelkedést jelent a 2012-es megtekintésekhez képest - ezt a mennyiséget egyetlen ember 100 ezer év alatt tudná végignézni. De nemcsak fogyasztják a tartalmat, hanem elő is állítják: a portálra percenként 400 órányi videót töltenek fel, amivel minden napra legalább 65 évnyi néznivalót biztosítanak. A megtekintésekhez egyébként több millió órányi reklámfogyasztás is társul.

A YouTube-on havonta több mint egymilliárdan fordulnak meg világszerte, a legtöbben a fiatal felnőtt és a középkorú (25-44 év közöttiek) korosztályába tartoznak, a felhasználók fele mobilról nézi a videókat. A Google mérései szerint egyértelműen a fiatalabbak azok, akik inkább az internetes videózást részesítik előnyben a hagyományos tévézéssel szemben: egy tavaly publikált kutatásuk szerint tízből hatan inkább online videókat néznek; 2015-ben négy százalékkal csökkent a tévézésre fordított idő a 18-49 éves amerikaiak körében, míg a YouTube népszerűsége 74 százalékkal emelkedett. Becsléseik szerint 2025-re a 32 év alatti amerikai nézők fele nem fog hagyományos tévészolgáltatásokra előfizetni.

Tévé mellé diavetítő
Okostelefonra szerelhető diavetítőt állított elő a Google egyik fejlesztője - írta a kreativ.hu-ra hivatkozva a Kamara Online. Natalie Rebot egy apró műanyagkerék segítségével alakította okostelefonos használatra alkalmassá a diavetítős esti mesét. Mint mondta, az ötlet akkor született, amikor esténként gyermekével a telefon fényénél árnyékbáboztak.
A kütyüt egyszerű használni: a 12 színes diakorongot tartalmazó műanyag tárcsát rá kell húzni a mobilra, be kell kapcsolni rajta az elemlámpát, a mellé fejlesztett alkalmazás segítségével pedig lehet is olvasni a falra vagy plafonra vetített sztorit. Sőt, az egyes diákat még élvezetesebbé lehet tenni az alkalmazás hangeffektusaival.
Az applikációt a fejlesztő Moonlite névre keresztelte. Az első csomagokat áprilistól szállítják, nyártól pedig 65 dollárért lehet rendelni a mesetárcsát és hét klasszikus diafilmet, többek között A rút kiskacsát, a Babszem Jankót, valamint a Piroska és a farkast.

A hagyományos, nappaliban ülős tévézéssel töltött idő a magyarok körében is csökken. A Nielsen legutóbbi, 2016 utolsó három hónapjára vonatkozó kutatása szerint átlagosan napi 4 óra 58 percet tévézünk, ez négy perccel kevesebb az előző méréshez képest. A 2015-ös év azonos időszakában mért adatokhoz viszonyítva 11 perccel csökkent a tévénézésre szánt idő. A legkevesebbet (3 óra 20 perc) a 4-17 éves korosztály ül a tévé előtt, a legtöbbet pedig az idősek (az 50 év felettiek), ők naponta átlagosan 6 óra 43 percet töltenek tévénézéssel.

E-kampusz az élhető erdőkről
Milyen erdőt szeretnének a denevérek? És a madarak? Mi a holtfa szerepe az erdei életközösségekben? - minderre választ ad a WWF Magyarország új, YouTube-on ingyenesen elérhető E-kampusza. Az online előadások átfogó képet adnak az erdőhöz kötődő állatcsoportok (denevérek, rovarok, odúlakó madarak) jelenlegi helyzetéről, valamint védelmük és megóvásuk fenntartható módjairól. A felvételeket erdészeti szakirányú hallgatók számára, illetve biológiaórák kiegészítésére, színesítésére ajánlják.

Szerző

Főrendi akadály a Brexit útján

Első vereségét szenvedte el Theresa May kormányfő a Brexit-vitában, amikor a westminsteri parlament felsőháza megszavazott egy munkáspárti törvénymódosítást, mely garantálná a Nagy-Britanniában élő mintegy 3 millió EU-polgár jogait.

Míg februárban az alsóházban túlnyomó többséggel - 494 igen, 122 nem szavazattal – könnyedén ment át a kormány által beterjesztett meglepően rövid Brexit-törvénytervezet, a Lordok Háza 358-256 arányban állt ki az egyik pont megváltoztatása mellett. A munkáspárti indítvány feltétlen biztosítékokat ígér a szigetországban letelepedett uniós munkavállalóknak, akiknek számát összesen vagy 3 millióra becsülik, függetlenül attól, hogyan dönt az EU 27 megmaradt tagországa a mintegy 900 ezer brit bevándorló sorsáról.

Az eredmény nem volt váratlan. A szavazásra jogosult 805 lord között ugyan a kormányzó Konzervatív Párt képezi a legnagyobb csoportot 252 főrenddel, ám a munkáspárti, liberális demokrata és független képviselők összefogása bosszúságot képes okozni az alsóháznak és most is ez történt.

A Lordok Házáról a közvélemény azt tartja, hogy a választott képviselőknél jobban vonzódik az európai integrációhoz. Az egyik legismertebb tory-nagyágyú, Lord Heseltine volt miniszterelnök-helyettes már a hét elején nyilvánosságra hozta, csatlakozik a „vörös bársonyszékes rebellióhoz”. Az establishment jeles tagja, Lord Hailsham felszólalásában arra emlékeztetett, „mennyire meg volt mindenki döbbenve, amikor Idi Amin száműzte az ázsiaiakat, olyannyira, hogy Nagy-Britannia be is fogadta őket”. A korábbi tory miniszter felszólította a főrendeket, „helyezkedjenek erkölcsi magaslatokra és nyújtsanak biztosítékokat azoknak a millióknak, akik abban a reményben költöztek a szigetországba, hogy hosszú távon itt élhetnek és dolgozhatnak”.

A Lordok Háza döntésével kezdetét veszi a parlamenti ping-pong: az alsóháznak ismét meg kell tárgyalnia a módosító javaslatot - tegnapi hírek szerint elutasítja -, s az ezután visszakerül a Lordok Házába, majd II. Erzsébet szentesíti királyi aláírásával. Értesülések szerint a főrendek a következő napokban egy újab kérdésben szállnak szembe a kormánnyal, amikor elfogadják azt a korrekciós javaslatot is, hogy a tárgyalások végeztével a parlament „érdemi” véleményt nyilváníthasson a megállapodásról. Theresa May feltételezések szerint március 15-én készül aktiválni a válási folyamatot elindító 50. cikkelyt.

A „töréspontról” egyébként vita folyik a mielőbbi határidőben gondolkodó kormány és az EU intézményei között. Utóbbiak úgy látják, amíg tart a mintegy kétéves alkudozás, az Egyesült Királyság változatlanul tagja a közösségnek és be kell tartania annak szabályait. A The Sunday Times viszont a kormány Brexit-bizottságának múlt heti ülése után azt írta, May utasította munkatársait, hogy dolgozzanak ki egy kétlépcsős tervet, mely előbb a már Nagy-Britanniában tartózkodó, majd a később érkező EU állampolgárok helyzetét szabályozza. Egyes elképzelések szerint utóbbiak csak konkrét állásajánlattal utazhatnak be és ötéves tartózkodási vízumot kaphatnak, ám szociális juttatásokat nem. A cél egy azonnali, főleg bolgár-román bevándorlási lavina elkerülése, illetve a jelenlegi évi 300 ezres nagyságrend néhány tízezerre csökkentése.

Főrendi akadály a Brexit útján

Első vereségét szenvedte el Theresa May kormányfő a Brexit-vitában, amikor a westminsteri parlament felsőháza megszavazott egy munkáspárti törvénymódosítást, mely garantálná a Nagy-Britanniában élő mintegy 3 millió EU-polgár jogait.

Míg februárban az alsóházban túlnyomó többséggel - 494 igen, 122 nem szavazattal – könnyedén ment át a kormány által beterjesztett meglepően rövid Brexit-törvénytervezet, a Lordok Háza 358-256 arányban állt ki az egyik pont megváltoztatása mellett. A munkáspárti indítvány feltétlen biztosítékokat ígér a szigetországban letelepedett uniós munkavállalóknak, akiknek számát összesen vagy 3 millióra becsülik, függetlenül attól, hogyan dönt az EU 27 megmaradt tagországa a mintegy 900 ezer brit bevándorló sorsáról.

Az eredmény nem volt váratlan. A szavazásra jogosult 805 lord között ugyan a kormányzó Konzervatív Párt képezi a legnagyobb csoportot 252 főrenddel, ám a munkáspárti, liberális demokrata és független képviselők összefogása bosszúságot képes okozni az alsóháznak és most is ez történt.

A Lordok Házáról a közvélemény azt tartja, hogy a választott képviselőknél jobban vonzódik az európai integrációhoz. Az egyik legismertebb tory-nagyágyú, Lord Heseltine volt miniszterelnök-helyettes már a hét elején nyilvánosságra hozta, csatlakozik a „vörös bársonyszékes rebellióhoz”. Az establishment jeles tagja, Lord Hailsham felszólalásában arra emlékeztetett, „mennyire meg volt mindenki döbbenve, amikor Idi Amin száműzte az ázsiaiakat, olyannyira, hogy Nagy-Britannia be is fogadta őket”. A korábbi tory miniszter felszólította a főrendeket, „helyezkedjenek erkölcsi magaslatokra és nyújtsanak biztosítékokat azoknak a millióknak, akik abban a reményben költöztek a szigetországba, hogy hosszú távon itt élhetnek és dolgozhatnak”.

A Lordok Háza döntésével kezdetét veszi a parlamenti ping-pong: az alsóháznak ismét meg kell tárgyalnia a módosító javaslatot - tegnapi hírek szerint elutasítja -, s az ezután visszakerül a Lordok Házába, majd II. Erzsébet szentesíti királyi aláírásával. Értesülések szerint a főrendek a következő napokban egy újab kérdésben szállnak szembe a kormánnyal, amikor elfogadják azt a korrekciós javaslatot is, hogy a tárgyalások végeztével a parlament „érdemi” véleményt nyilváníthasson a megállapodásról. Theresa May feltételezések szerint március 15-én készül aktiválni a válási folyamatot elindító 50. cikkelyt.

A „töréspontról” egyébként vita folyik a mielőbbi határidőben gondolkodó kormány és az EU intézményei között. Utóbbiak úgy látják, amíg tart a mintegy kétéves alkudozás, az Egyesült Királyság változatlanul tagja a közösségnek és be kell tartania annak szabályait. A The Sunday Times viszont a kormány Brexit-bizottságának múlt heti ülése után azt írta, May utasította munkatársait, hogy dolgozzanak ki egy kétlépcsős tervet, mely előbb a már Nagy-Britanniában tartózkodó, majd a később érkező EU állampolgárok helyzetét szabályozza. Egyes elképzelések szerint utóbbiak csak konkrét állásajánlattal utazhatnak be és ötéves tartózkodási vízumot kaphatnak, ám szociális juttatásokat nem. A cél egy azonnali, főleg bolgár-román bevándorlási lavina elkerülése, illetve a jelenlegi évi 300 ezres nagyságrend néhány tízezerre csökkentése.