Belgrád;Magyar Atlétikai Szövetség;Spiriev Attila;Márton Anita;fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság;

2017-03-03 06:51:00

Márton az élről indul

A magyar az egyik legfiatalabb átlagéletkorú csapat lesz a belgrádi fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságon, melyen a 15 versenyző közül az esélyek alapján öt végezhet a legjobb nyolcban. A kontinensviadalon péntektől vasárnapi zajlanak majd a versenyek.

Márton Anita toronymagasan vezeti női súlylökésben a nevezési listát, további négy magyar található az első hatban. A 28 éves címvédő 18,97 méteres eredményével áll az élen, a második fehérorosz Julija Leancsuk 18,39-ig jutott az idén. A mezőnyben rajtuk kívül csak ketten tudtak ebben az évben 18 métert vagy nagyobbat dobni.

Az olimpiai bronzérmes Márton célja Belgrádban, hogy megdöntse 19,33 méteres országos csúcsát - ez minden bizonnyal aranyérmet jelentene a számára. „Bárki kifoghat egy rossz vagy jó napot, de tény, hogy a nevezési lista alapján is én vagyok a legesélyesebb. A célom, hogy megjavítsam a tavalyi vb-n elért 19,33 méteres országos csúcsomat és megvédjem a címem" - jelentette ki a Békéscsabai AC versenyzője.

A női súlylökés selejtezőjét az első napon, pénteken 10.50 órakor rendezik, majd még aznap, 17 órakor kerül sor a döntőre. „Ez így szokott lenni, Rióban is így volt, most viszonylag kevés idő lesz a selejtező és a döntő között. A cél ezért az, hogy elsőre megdobjam a szintet, s gyorsan biztosítsam a helyem a legjobb nyolc között" – mondta Márton Anita, aki az elmúlt három évben fantasztikus sorozatot produkált: 2014-ben bronzérmet szerzett a zürichi szabadtéri Európa-bajnokságon (19,04 m - országos csúcs), 2015-ben első lett a prágai fedettpályás Eb-n (19,23 m - ocs), s negyedik a pekingi vb-n (19,48 m - ocs), tavaly ezüstöt nyert a fedett vb-n (19,33 m - ocs) és a szabadtéri Eb-n is (18,72 m), majd a dobogó harmadik fokára állhatott fel a riói olimpián (19,87 m - ocs).

Magyar indulók
Nők: Nguyen Anasztázia (60 méter) Schmelcz Vivien Fanny (60 méter és távolugrás), Kéri Bianka (800 méter), Kerekes Gréta (60 méter gát), Kozák Luca (60 méter gát), Márton Anita (Súlylökés), Zsivoczky-Farkas Györgyi (Ötpróba), Krizsán Xénia (Ötpróba)
Férfiak: Sipos János (60 méter), Vindics Balázs (800 méter), Kazi Tamás (1500 méter), Baji Balázs (60 méter gát), Szűcs Valdó (60 méter gát), Bakosi Péter (magasugrás), Virovecz István (távolugrás)

Spiriev Attila, a magyar szövetség szakmai igazgatója az M4 Sport Sportreggeli című műsorában többek között azt emelte ki, hogy az idei Európa-bajnokságra ugyan a kontinentális szövetség minden számban lehetővé tette egy-egy versenyző indulását, ám a korábbi évekkel ellentétben nevezési szinteket állapított meg, s a magyar versenyzők közül 14-en rendelkeznek az elvárt kvalifikációs eredményekkel, ami mutatja az előrelépést a sportágban. A szakember úgy látja, mindez annak köszönhető, hogy a Magyar Atlétikai Szövetség által négy éve indított szakmai programok mostanra elkezdték „kitermelni" a fiatal tehetségeket, s az első generáció tagjai már „bedobhatók" felnőtt világversenyen is. „Nagy öröm például, hogy Baji Balázs mellett van férfi gátfutó, Szűcs Valdó, női 60 gáton két magyar induló is lesz, férfi 800 méteren pedig Vindics Balázs szerepel" - jelentette ki Spiriev.

Korábbi érmesek
Legutóbb, 2015-ben, Prágában Márton Anita megnyerte a női súlylökést, s ha megvédi címét, a legeredményesebb magyar női atlétává lép elő a fedett Eb-ket tekintve. Az első érmet, rögtön aranyat, a magasugró Major István nyerte Szófiában 1971-ben. Címét Grenoble-ban és Rotterdamban is megvédte, Göteborgban második lett, így három arany- és egy ezüstéremmel a fedett Eb-k legsikeresebb magyar versenyzője.
A legtöbb érmet, szám szerint hatot a távolugró Szalma László gyűjtötte be, kétszer nyert, háromszor második, egyszer harmadik volt. A hármasugró Bakosi Béla (5 érem) Sindelfingenben és Milánóban győzött, háromszor bronzérmet szerzett. A nők közül a magasugró Mátay Andrea a legeredményesebb, egy-egy arannyal és ezüsttel.
A magyarok eddig összesen 45 érmet: 11 aranyat, 20 ezüstöt és 14 bronzot szereztek. A legsikeresebb az 1982-es kontinensviadal volt: Milánóban négyen állhattak dobogóra (1-2-1).