Németország;Törökország;diplomáciai viszály;
2017-03-03 20:14:00
A beszélgetést Berlin kezdeményezte azután, hogy a délnyugat-németországi Gaggenau város önkormányzata megtiltotta két török tárcavezetőnek, Bekir Bozdag igazságügyi miniszternek és Nihat Zeybekci gazdasági miniszternek, hogy csütörtökön a helyi török közösség előtti felszólalásaikkal a népszavazásra kiírt török elnöki rendszer bevezetése mellett kampányoljanak. A városvezetés a helyi kulturális központ nagytermének befogadóképességénél - legfeljebb 800 főnél - várhatóan nagyobb tömegből fakadó biztonsági kockázatokra hivatkozva döntött így.
A török külügyminiszter a telefonbeszélgetés során "elégedetlenségét" fejezte ki német hivatali kollégájának az incidens miatt. A Dogan török hírügynökség úgy tudja, hogy Cavusoglu és Gabriel Németországban találkozik majd.
Hivatalosan a német hatósági döntésnek nincs politikai vonatkozása. A lépésre reagálva Bozdag bejelentette, hogy lemondta németországi tárgyalását a német igazságügyi miniszterrel.
A török külügyminisztérium tiltakozásul bekérette Németország ankarai nagykövetét, Recep Tayyip Erdogan török államfő szóvivője pedig botrányosnak nevezte, hogy Gaggenau mondvacsinált indokokra hivatkozva megtiltotta Bozdag részvételét a gyűlésen. Törökország nem tűri, hogy demokráciából és véleményszabadságból kioktassák - tette hozzá Twitter-üzenetében Ibrahim Kalin.
A NATO két pillérének számító Németország és Törökország közötti kapcsolatai feszültebbé váltak a tavaly júliusi elvetélt államcsínyt követő tisztogatások óta. Ez a feszültség még inkább kiéleződött, amikor kedden őrizetbe vették a Die Welt című német napilap törökországi tudósítóját, Deniz Yücelt, akit "terrorista" propagandával vádolnak. Németország a berlini török nagykövetnél tiltakozott a döntés miatt.
A szövetségi parlament (Bundestag) valamennyi pártja azt az álláspontot képviseli, hogy nem szabad fórumot, kampánylehetőséget biztosítani a török kormány tagjainak és az államfőnek, amíg Deniz Yücel nem nyeri vissza szabadságát.
Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.
Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül minden második rendelkezik szavazójoggal Törökországban. A múlt hónapban Binali Yildirim miniszterelnök szólalt fel egy oberhauseni gyűlésen a török elnök több ezer szimpatizánsa előtt. Az ellenzék hevesen bírálta a német kormányt, amiért engedélyezte a gyűlés megtartását.