Csökken a szókincs :-( - Emotikonokkal kommunikálnak

Publikálás dátuma
2017.03.05. 12:13
Thinkstock illusztráció
Több kutatás bizonyítja, hogy a tizenéves generációnak kisebb a szókincse érzelmei kifejezésére - ezt Kalamár Hajnalka pszichológus mondta az állami tévécsatornán. 

A szakember elmondta: a különböző hangulatjelek használata miatt a szóhasználat háttérbe szorult, így sokan szóban, szemtől-szemben nem tudják megfelelően kifejezni hangulatukat, érzelmeiket. A chatelés nem tud helyettesíteni egy igazi "jóízű" személyes beszélgetést.

 Ezzel együtt a szakember szerint azt sem jó kimondani, hogy a technika, az internet "szétválaszt, tönkreteszi az emberi kapcsolatokat", mert ez a technika össze is tud kötni.

Szerző

A téli depresszió folytatása a tavaszi fáradtság? - Nem kell, hogy így legyen

Publikálás dátuma
2017.03.04. 13:21
Thinkstock illusztráció
Úgy kell elképzelni, mint ha a szervezetünk, a hangulatunk, a teljesítőképességünk kicsit megragadt volna a télben. És erről is van szó, a tél folyamán csomó olyan élettani változás történik a szervezetben, aminek a visszaalakulása időt vesz igénybe. Ezért hiába tavaszodik kint, a szervezetünk még nem tud erre reagálni. A téli depresszió egyenes folytatása a tavaszi fáradtság, legalábbis így érezzük - vázolta az általánosnak mondható tüneteket az InfoRádiónak nyilatkozó szakorvos.

 Szegheő Péter belgyógyász szerint a tavaszi fáradtság leküzdésére a leghatékonyabb módszer a mozgás. Korábban a tavaszi fáradtságról azt mondták, hogy az a télen összeszedett vitamin- és nyomelemhiány következménye, mert nem eszünk elég zöldséget, gyümölcsöt. Mára azonban bebizonyosodott, hogy ez nem így van – közölte a szakorvos, hangsúlyozva, hogy ha a levertség ellenére kimegyünk a szabadba, megpróbálunk mozogni, aktívabb életet élni, akkor felgyorsíthatjuk a változást. Az átállás hossza attól is függ, milyen aktívan töltöttük a telet.

Ha valaki bezárkózott, ki sem mozdult, a tavaszi átalakulás is jobban megviseli. Ha elkezdünk mozogni, aktívabb működésre bírjuk a szervezetet, segíthetjük a változást - figyelmeztetett Szegheő Péter. 

Szerző

Fázott a télen? - Nem csoda, tényleg ritka hideg volt

Publikálás dátuma
2017.03.02. 18:28
Thinkstock illusztráció
Nem csak a január, az egész téli évszak hidegebb volt a szokásosnál, pedig az utolsó téli hónap mintegy 2 Celsius-fokkal melegebb volt, mint egy átlagos február - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott elemzéséből. Az ezredforduló óta a második leghidegebb volt az elmúlt tél.

Több mint harminc éve nem volt ilyen hideg január Magyarországon, sok helyen több mint harmincéves hidegrekordok dőltek meg. Az 1901-től tekintett rangsorban pedig a tízedik leghidegebb volt a 2017-es január havi országos átlaghőmérséklet. A teljes évszakot tekintve, az elmúlt tél hidegebb volt a szokásosnál. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban mínusz 1,45 fok, ami - mint kiemelték - "jelentős negatív anomália" az 1981-2010 közötti 0 fok körüli normálértékhez viszonyítva. Az ezredforduló óta csak a 2002/2003-as tél volt hidegebb. Akkor az évszak középhőmérséklete mínusz 3 fok volt, ami jóval elmarad az ideitől.

A tél első hónapja, a december országos átlagban 1,1 fokkal volt hidegebb a normálnál. Leginkább a Dráva mentén és az ország északkeleti részén maradt el a hőmérséklet a sokévi átlagtól: ezeken a területeken 2-3 fokkal is hidegebb volt a december.

A január igen komoly hideghullámmal kezdődött. Január 5-én viharos északi széllel sarkvidéki eredetű hideg légtömeg tört be az országba és csak január 12-től enyhült kissé a "tél szorítása". Egy hullámzó frontrendszer nyomán sokfelé havazott akkor, keleten, északkeleten és jellemzően a hegyvidékeken alakult ki vastagabb hótakaró. Majd ismét komoly lehűlés következett. Országos átlagban csupán két napon emelkedett a sokévi átlag fölé a középhőmérséklet. A január átlaghőmérséklet mínusz 5,9 fok volt, ami csaknem 5 fokkal marad el a normáltól. Ezzel a 10. leghidegebb január volt az idei 1901 óta. 1985 óta nem tapasztaltunk ilyen hideg a januárt Magyarországon.

Az idei zord január is bizonyítja, hogy a Kárpát-medence térségében az éghajlat változékonyságból adódóan a melegedő tendencia mellett is előfordulhatnak az átlagostól lényegesen eltérő, szélsőséges időjárási viszonyok. A február meglehetősen enyhének adódott, az ilyenkor szokásosnál mintegy 2 fokkal volt melegebb. Az egész tél során a legalacsonyabb hőmérsékletet, mínusz 28,1 fokot január 8-án mérték a Pest megyei Tésán. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 21,6 fokot február 28-án regisztrálták Kiszomboron, és ezzel új napi országos maximumhőmérsékleti rekord is született. Kitértek arra is, hogy a decembert leginkább a borús, párás, ködös időjárás jellemezte, csupán ködszitálás, zúzmarás köd eredményezett némi csapadékot. A tél első hónapja 1901 óta a második legszárazabb december volt.

A rendkívül száraz december után januárban javultak a csapadékviszonyok, az ország nagy részén 20-35 milliméter közötti csapadék hullott. A Mecsekben és a Kisalföldön viszont maradt a csapadékhiány. A legtöbb csapadék az Északi-középhegységben és annak déli előterében hullott főként hó formájában. A legnagyobb hóvastagságot, 43 centimétert Kékestetőn mérték január 15-én. A tél utolsó hónapját már enyhébb és csapadékosabb időjárás jellemezte.

A három hónap csapadékösszege az előzetes adatok szerint országos átlagban 64,2 milliméternek adódott, ami az 1981-2010 közötti téli átlagos mennyiségnek csupán 58 százaléka, és ezzel a 11. legszárazabb télnek adódott a mérések kezdete óta - olvasható a meteorológiai szolgálat elemzésében.

Szerző