Műsormagazin;Oroszország;Paks 2;

2017-03-06 06:06:00

Paks 2 - Az orosz fél a szűk keresztmetszet

A paksi bővítés referenciaprojektjeinek számító beruházások nehézségeit elemző pénteki cikkünk megjelenése után került nyilvánosságra a mértékadó World Nuclear News portálon a hír: másfél évvel az eredetileg tervezett határidő után sikerült kereskedelmi üzembe állítani a Novovoronyezsi atomerőmű (és egyben a világ) első VVR-1200-as, harmadik generációsnak mondott reaktorát. Az iparági kiadvány írása nem tesz említést a Paksra szánt reaktortípus generátorhiba miatti leállításáról és a beindítás jelentős csúszásáról.

Szakértők szerint a VVR (úgynevezett nyomottvizes) reaktor megbízhatónak számít, a VVR-1200-as működéséről azonban nem áll rendelkezésre semmilyen tapasztalati információ, mivel túlságosan új konstrukcióról van szó. Nincs például támpont annak megítéléséhez, hogy reális lehet-e a prospektusokban ígért 60 éves üzemidő és 92 százalékos kihasználtság, amelyre a paksi bővítési beruházás megtérülési számításait alapozták. Az eddig felmerült problémák többsége nem technológiai jellegű, hanem inkább a nem megfelelő anyaghasználatból, illetve a kivitelezés alacsony színvonalából adódik, és – Perger András, a Greenpeace energiapolitikai szakértője szerint – elsősorban abból fakad, hogy a Roszatomnak nem áll rendelkezésére a kellő mennyiségű szakember a folyamatban lévő összes nukleáris beruházáshoz.

Nem aggódik az erőműépítő
A Novovoronyezsi atomerőműben az érintett 1-es blokkot a generátor leállítása miatt kapcsolták le a próbaüzem során, így értelemszerűen a meghibásodás nukleáris területet nem érintett - írta a Népszavának a Roszatom kommunikációs cége. A társaság szerint az atomerőmű-építésnek ebben a szakaszában a blokkok egész sor műszaki ellenőrzésen mennek át és különböző üzemállapotokban tesztelik az új berendezéseket. Az ebben a szakaszban felmerülő rendellenességeket minden esetben kiküszöbölik. Ez - írta a cég - egy teljesen szokványos eljárás minden egyes épülő erőmű esetében, függetlenül attól, hogy milyen üzemanyaggal működik.

Az orosz cég jelenleg közel 30 reaktorprojektet visz szerte a világban – ezek egy része még csak az ajánlattétel fázisában van, de jócskán akadnak közöttük kivitelezések is –, és a vállalat a valóságban nem a futó beruházások, hanem az aláírt szerződések számának növelésében érdekelt. A szignált kontraktusok ugyanis már elegendőek Oroszország geopolitikai érdekeinek elősegítésére, ami bizonyítottan az orosz gáz- és atomipar első számú célja. Ténylegesen menedzselni azonban párhuzamosan csak egy-két építkezést tud a vállalat. Erre utal például a műszaki hibák ismétlődése is: Belorussziában már a második reaktortartályt – az egész atomerőmű legdrágább berendezését – rongálták meg a beemelés során.

Időközben a norvég Bellona antinukleáris szervezet kiderítette, hogy a most újraindított novovoronyezsi reaktor több hónapos leállítását egy olyan konstrukciós hiba okozta, ami miatt a gyártásban lévő összes többi reaktort is módosítani kell.

Elutasítják a bővítést a magyarok
A többség szerint a paksi beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára - derül ki a Publicus Intézet január végén végzett reprezentatív kutatásából, amelyet a Vasárnapi Hírek számára készítettek. A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az Oroszországgal kötött megállapodás összességében kedvezőtlen, kiszolgáltatottá teszi az országot. A megkérdezettek 47 százaléka szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható. Két olyan társadalmi csoport van, amelynek körében a többség elfogadhatónak tartja a nagy adósságot: a Fidesz szavazók (62 százalék), és a paksi erőmű vonzáskörzetében élő dél-dunántúliak (52 százalék). Az összes többi, vizsgált társadalmi csoport úgy gondolkodik, hogy az adósságvállalás túlzó; leginkább a DK (83 százalék), és az MSZP (70 százalék) szavazói tartják így.