Donald Trump sikerét részben annak köszönhette, hogy sok honfitársa csodálta őt nem teljesen tiszta hátterű vagyona miatt. Az amerikai elnöknek azonban Európában is akadnak lelkes hívei, akiket nem feltétlenül csak az egyes kormányok közelében kell keresnünk. Akadnak olyan gazdag személyek a volt szocialista országokban, akik nemcsak jelentős vagyonnal, komoly politikai ambíciókkal is rendelkeznek. Andrej Babis, a cseh ANO párt elnöke már annyira befutott a Cseh Köztársaságban, hogy jó eséllyel őt választhatják meg hazája következő miniszterelnökének. A szlovák Boris Kollárnak, a Sme Rodina nevű párt vezetőjének erre nincs esélye ugyan, ám meglepetésre Sme Rodina nevű pártjának sikerült bekerülnie a pozsonyi törvényhozásba a tavalyi választás során.
A New York Times tekintette át, kik lehetnek Donald Trump közép-európai követői.
Andrej Babis (62)
A cseh milliárdos vállalkozó, politikus, pénzügyminiszter vitte a legtöbbre a Trumhoz hasonló közép-európaiak közül. Igaz, csak néhány hónap óta hasonlítják az új amerikai elnökhöz, előtte inkább cseh Berlusconinak nevezték, hiszen több szempontból is nagyon hasonlított az egykori olasz kormányfőre. Például a tekintetben: jelentős médiabirodalma is komoly szerepet játszott abban, hogy pártja, az ANO második helyen került be a parlamentbe a 2013 őszén megrendezett parlamenti választás során, s azóta pedig a legnépszerűbb politikai párttá vált. Persze különbségek is vannak kettejük között, Babis például Berlusconival szemben nem dalospacsirtaként, hanem állítólag az egykori rettegett csehszlovák titkosszolgálat titkosügynökeként kezdte karrierjét, no és az, hogy ő nem él-hal a fociért, így nem tervezi azt, hogy a prágai Spartát, vagy például a Slovan Liberecet világszínvonalú klubbá tegye meg.
2015-ben a Foreign Policy Babisconinak nevezte a cseh politikust, de később a Politico már Trump hasonmását látta benne. Babis visszautasította az összehasonlítást 2015 októberében, s azt mondta, hogy Trump több csődért volt felelős. Mint mondta, ha amerikai állampolgár lenne, Michael Bloombergre szavazna. Trump megválasztása után sem változott a véleménye, amit az is jelez, hogy Babis lapjában, a Lidpvé novinyban jelent meg 2017 januárjában egy cikk, amely Trump első felesége, Ivana és családja csehszlovák kommunista titkosszolgálati múltját firtatta.
Babis valójában nem cseh, hanem szlovák származású, Pozsonyban született. Sokáig a csehszlovák külkereskedelmi vállalat, a Petimpex munkatársa volt, s csak a bársonyos forradalmat követően tért haza. Az ország kettészakadása után telepedett le Prágában, ahol az Agrofert nevű cég igazgatója lett 1993-ban. Az évek alatt az ország egyik legnagyobb cégévé fejlesztette. Gyanús tranzakciókkal vált az Agrofert 100 százalékos tulajdonosává. 2011-ben az Agrofert Holding már 230 céget mondhatott magáénak, elsősorban Csehországban, Szlovákiában és Németországban.
A vállalat sokáig elsősorban mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozott, később azonban már a médiában is egyre fontosabb szereplővé vált. 2013-ban megvásárolta a MAFRA kiadóházat, amely két jelentős napilapot, a Lidové Novinyt és a Mladá fronta Dnest adta ki, valamint az Ócko zenecsatornát üzemeltette. Az Agrofert a Radio Impulsot is megvette, amely az egyik leghallgatottabb csatorna az országban.
Ami politikai tevékenységét illeti, 2011-ben alapította meg az ANO-t, hogy „a korrupció, s az ország politikai rendszere ellen harcoljon”. Hogy ez a törekvése mennyire volt őszinte, erőteljesen kérdéses. 2014-ben ugyanis politológusok megállapították, hogy Csehországban egyre gyengébb lábakon áll a demokrácia, s ez összefüggésbe hozható Babis megerősödésével. Az ANO-t az amerikai Penn Schoen Berland iroda látta el tanácsokkal.
Babis más populista vezetőkhöz hasonlóan elutasítja a bevándorlók befogadását, pénzügyminiszterként azonban liberális gazdaságpolitikát képvisel. Babis radiálisabb hangjának Milos Zeman elnököt nevezhetnénk. Ők már 2001-ben kapcsolatba kerültek egymással, amikor Zeman miniszterelnökként járult hozzá az Unipetrol vegyipari cég Babisnak való eladásához. A tranzakció végül mégsem jött létre, de az eladást a korrupció lengte körül, amiben Babis is vastagon benne volt. A jelenlegi pénzügyminiszter hírek szerit rendőrök, s egykori titkosügynökök segítségét is igénybe vette hatalmának kiépítéséhez.
Boris Kollár (51)
A szlovák Sme rodina, azaz „Család vagyunk”, nevű párt elnöke néhány hónappal a parlamenti választás előtt vásárolt magának pártot, s hatalmas meglepetésre 11 mandátumot szerzett. Egy december végén megjelent felmérés szerint Kollár a negyedik legnépszerűbb politikus Szlovákiában, ezzel Robert Fico miniszterelnököt is megelőzte. A bumm.sk tavaly készített portrét a megrögzött nőcsábászról, akinek sok nőtől nyolc gyermeke született.
1965. augusztus 14-én született Pozsonyban, szegény családból származott. Már a rendszerváltás előtt vállalkozni kezdett. Az első bevételeiből a 90-es években megvette a Športhotelt és a dóvali (Donovaly) sípályákat. 1. Tatranská névvel megalapította első részvénytársaságát. 1999-ben megvásárolta a Fun rádiot és engedélyt kapott a szlovákiai sugárzásra, illetve emellett vásárolt még további ingatlanokat is. Kollár 2010-ben adta el a Csorba tói síközpontot. Nem is egy magánrepülőgéppel rendelkezik. A VIP AIR nevű repülőtársasága további két repülőt üzemeltet.
Sok nő megfordult mellette, köztük Zuzana Belohorcová, a JOJ TV szerkesztője, Karin Haydu színésznő vagy a cseh filmcsillag, Kateřina Brožová. 2010-ben már belekóstolt a politikába, az Únia - strana pre Slovensko képviselőjelöltje volt, de akkori pártjával még nem jutott be a parlamentbe.
Bogoljub Karic (63)
Az 1954-ben született üzletemberről, építőipari mágnásról sokaknak még ma is Jugoszlávia sírásója, Slobodan Milosevic juthat az eszébe, hiszen a volt jugoszláv elnök által fémjelzett sötét érában azon vállalkozók közé tartozott fivérével és leánytestvérével, akiket megtűrt a rendszer. Még televíziója is volt BK Televizija néven. (A BK a Karic testvérekre utal). Befolyását mutatja, hogy Mirko Marjanovic kormányában (1994-2000) tárca nélküli miniszterként szolgált. Később egyetemet is létrehozott. Számos egyéb cége is van Szerbiában és az országon kívül. Pártot is alapított „Szerbia Ereje – Bogoljub Karic” néven, amelynek természetesen vezetője is. 2005-ig a távközlésben is szerepet játszott, hiszen a Motbel Srbija és a PTT Srbija társtulajdonosa volt. Miután korrupció miatt eljárást indítottak ellene, s később letartóztatási parancsot is kiadtak ellene, 2006-ban külföldre ment. Azt állította, politikai támadást áldozata volt. A vádakat 2016 végén ejtették vele szemben. Ugyan az áprilisi elnökválasztáson nem indul még, s várhatóan májusban tér vissza szülőhazájába, pártja akár bekerülhet a következő parlamentbe, amit az is jelez, hogy a vádak ejtése óta 60 ezren léptek be tömörülésébe.
Aivars Lembergs (63)
A lett politikus ugyan hazája országos politikájában mindeddig nem játszott kiemelkedő szerepet, mégis igen befolyásos személyiség. Kivált a Balti-tenger partján elhelyezkedő Ventpils városában, amelynek 1988 óta polgármestere. 2008 óta egy sor eljárást indítottak vele szemben vesztegetés, pénzmosás, valamint hivatallal való visszaélés miatt, ő azonban minden vádat tagad. Neve felbukkant 2016-ban a Panama-aktákban is, vagyona egy részét a közép-amerikai adóparadicsomba mentette. Politikai pártja is van „Lettországért és Venstpilsért” néven, amelyet 1994-ben alapított. Ez a tömörülés dominálja a város politikai életét. Lembergset ötször választották újra polgármesternek, s a vádak szerint pénzügyi impériumát is politikai hatalma kiszélesítésére használja fel. Egyértelműen populista politikus, aki a NATO-t „megszállóknak” minősítette.
Zbigniew Stonoga (42)
A lengyel milliárdos két autókereskedő céggel rendelkezik. Megrögzött blogger, írja a New York Times, aki pártját – Bogoljub Karichoz hasonlóan – saját magáról nevezte el. Nem éppen visszafogott stílusáról ismert, amolyan lengyel Zsirinovzkij. Egy ízben a „cionista” adóhatóságot becsmérli, máskor a menekültek ellen lázít, akikkel szerinte az Egyesült Államok árasztotta el Európát. Hozzá képest a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egy mérsékelt politikai erő. Stonoga arról is ismert, hogy a lengyel belbiztonság egy sor szigorúan titkos dokumentumát szerezte meg és szivárogtatta ki. Az ügy óriási botrányt kavart Lengyelországban és több miniszter lemondását eredményezte. Sosem derült fény arra, miként jutott a dokumentumok birtokába, ő azt állította, hogy egy „kínai szerveren” bukkant a nyomára. Stonoga pártja országosan jelentéktelen erő, jelenleg egy internetes újságot működtet, amelyet természetesen szintén saját magáról nevezett el.
Ivan Pernar (32)
A fiatal horvát politikus nem a tekintetben hasonlítható Trumphoz, hogy komoly pénzügyi háttere lenne, hanem abban, hogy az internet és a közösségi oldalak ügyes kiaknázásával vált a horvát politikai paletta egyik egyre erősebbé váló tömörülésévé. Korábban a jobboldali HDZ tagja volt, de kilépett a pártból, csalódva politikájában. 2011-ben a Facebookon szervezett meg több kormányellenes tüntetést, Jadranka Kosor akkori miniszterelnök lemondását követelve. Többször őrizetbe vették a közrend megzavarásával vádolva. 2011-ben alapította meg Szövetség a változásokért nevű tömörülését, amelyet Élőfalra keresztelt át. A 2016-os választáson Pernar saját választókörzetében 15,7 százalékot kapott. Populista politikus, aki rendre erőteljesen Oroszország-barát és Amerika-ellenes üzeneteket fogalmaz meg. Az Európai Uniót sem szereti, szerinte az EU nem demokrácia, hanem bankár-kartellen és bürokraták uralják. Mint mondta, csak olyan pártokkal hajlandó szövetkezni, amelyek Zágrábot az EU-n kívül akarják látni. Nem állnak tőle távol az összeesküvés-elméletek, mindenhol szabadkőműveseket szimatol.
Veszelin Mareski (49)
A bolgár üzletember több száz gyógyszertárral rendelkezik országszerte. Nacionalista populista, aki bevándorlásellenes szólamokat hangoztat. Szófiát Moszkvához közelítené. Élesen bírálja a korrupt politikai elitet. „Meg kell szabadulni ettől a szeméttől” – fogalmazott. Nyíltan hirdeti, hogy Trump híve, mert az amerikai elnök „megváltoztatja majd a világot”. Várna polgármesteri tisztségéért indult, de csak 11 százalékot szerzett. Új pártot alapított Akarat néven, amely indul a március 26-án esedékes előrehozott választáson.
