Milliárdok landolnak Széles Gábor repterén

Egyre jobb befektetésnek tűnik a sármelléki reptér, miután Széles Gábor bevásárolta magát a légikikötőbe. Előbb 5 milliárdos, majd ezt felduzzasztva, már 6,6 milliárd forintos támogatást ígért ugyanis az állam a létesítménynek és környékének. De addig sem jár rosszul a kormányközeli nagyvállalkozó, hiszen az évi bő 100 milliós állami támogatással működő reptér-üzemeltető 36 milliós bérleti díjat is fizet neki. Széles lapunknak azt mondta az állami támogatás és befektetései gyanúsnak tűnő egybeeséséről: "hülyeségeket lehet mondani, de a valóság más".

Meglepetést keltett tavaly, hogy a kormány átdolgozásra visszavonta a Balaton térségének fejlesztését meghatározó stratégiáját. Annak ellenére is váratlan lépés volt ez, hogy akadtak olyan elemei a tervnek, amelyek valóban finomításra szorultak. Azon például sokan meglepődtek, hogy 5 milliárd forintot különítettek el az eredeti tervben a sármelléki, egykori orosz katonai repülőtér és környéke fejlesztésére. A reptér ugyanis korántsem tűnt fejlesztésre szorulónak. Ír befektetők 2 milliárd forintért már korszerűsítették 2007-ben a létesítményt; új terminált építettek, fejlesztették a biztonsági- és repülésirányítási eszközöket. Végeredményben, ha düledező volt orosz laktanyák ölelésében is, de a régi nagy reptéren belül, egy új, modern reptér született. Mindezek ellenére a támogatást nemhogy visszavágták volna, inkább megfejelték még 1,6 milliárddal. A december végén megjelent kormányhatározatban az áll, hazai forrásból 6,6 milliárdot forintot fordíthatnak majd a reptér "légi-járat forgalmának növelésére és a kapcsolódó sármellék-zalavári iparterületek fejlesztésére".

Azt, hogy az állam kitüntetett figyelemben részesíti a tavaly 22 ezer utast fogadó repteret, többen azzal magyarázták, hogy a kormányközeli nagyvállalkozó, Széles Gábor 2014-ben résztulajdonosa lett a légikikötőnek. A repteret 2012 óta működteti a hévízi önkormányzat cége, a Hévíz-Balaton Airport Kft. Ez a társaság rendelkezik a repülőtér engedélyeivel, üzemeltetési jogával, de a földterületet Sármellék és Zalavár önkormányzatától bérli a kft.. Széles érdekeltsége a repülőtéri infrastruktúrát, így például a terminált, a repülésirányító-rendszereket, az üzemanyag telepet vásárolta meg, s ezeket azóta bérbe adja az önkormányzati cégnek.

Korábban azzal ütötték el a gyanút, hogy lenne összefüggés a jókora állami támogatás és Széles sármelléki felbukkanása között: a reptéri infrastruktúra csak 2014 végén került az üzletember érdekeltségébe, és a Balaton Területfejlesztési Koncepció akkor már rég formálódott. Noha ez az érv már akkor is gyenge lábakon állt, mára végképp érvényét vesztette azzal, hogy jóval Széles érkezése után döntött az 5 milliárdos támogatás 6,6 milliárdra növeléséről a kormány. Arról, hogy mi indokolta az extra támogatást, és Széles lobbizott-e forrásokért, megkérdeztük a kormányt, ám a Miniszterelnökség, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sem válaszolt. Még arra az egyszerű kérdésünkre sem feleltek, hogy milyen konkrét fejlesztéseket terveznek.

Sok pénzt nem tudni, mire

Hévíz polgármestere, Fidesz-KDNP-s Papp Gábor azt állította megkeresésünkre, hogy városuk, illetve az önkormányzat reptér-üzemeltető cége lobbizott az állami támogatásért. Széles Gáborral - tette hozzá - ők nem egyeztettek, s nem tudnak arról, hogy az üzletember közbenjárt volna a nagyobb támogatásért, ilyet nem is kértek tőle. Noha konkrét fejlesztéseket nem sorolt fel a polgármester, azt általánosságban elmondta, csak az utasforgalmi terminál és a navigációs valamint a fénytechnikai rendszerek mondhatók fiatalnak. Az állagmegóvó karbantartások, a változó előírásokhoz igazodó korszerűsítések említésén túl úgy foglalta össze a fejlesztési terveket: "a tervezet járatbővítések, valamint az EU előírások megváltozásai is újabb feladatokat adnak a repülőtér infrastruktúráját illetően." Noha a fejlesztésekről még keveset tudni, az biztos, hogy a reptér továbbra is csak állami segítséggel tud talpon maradni, évi 100 millió forint körüli támogatás kapnak, tavaly 125 milliót adott az NFM.

Mindezek alapján az látszik körvonalazódni, hogy Széles sokféleképpen nyer a sármelléki befektetésével. Azóta, hogy a létesítmény egyik tulajdonosa lett, még nagyobb kormányzati figyelem irányul a légikikötőre, s az ígért, 6,6 milliárdosra duzzadt állami fejlesztések nyomán felértékelődik a tulajdonrésze, miközben zalacsányi beruházásaihoz tökéletesen illeszkedik, azokat még vonzóbbá teszi egy modernizált nemzetközi reptér. Ráadásul a beharangozott fejlesztésekig sem jár rosszul, hiszen a mintegy 800 millióért megvásárolt reptéri eszközöket és ingatlanokat 36 millióért bérli tőle az évi 100-125 milliós állami támogatásból működő hévízi önkormányzat repülőtér-üzemeltető cége.

Csak hozta a milliókat

"Hülyeségeket lehet mondani, de a valóság más" - reagált minderre Széles Gábor, amikor zalai üzleteiről kérdeztük. A nagyvállalkozó onnan indult, hogy hosszú évekkel ezelőtt egy kúriát keresett, így esett a választása a Sármellékhez és Hévízhez közeli Zalacsányra. Felújította, négycsillagos hotellé fejlesztette az ingatlant, miként aztán a közelében lévő Batthyány Kastélyszállót is. Mindehhez pedig némi hezitálás után átvette a pénzügyi válságba belebukó ír befektetőktől a településen kialakított, ám akkor már pusztuló golfpályát. Széles szerint az utolsó utáni pillanatban és jókora invesztíció után sikerült megmentenie az amúgy remek - világhíres tervező által megálmodott - pályát, amelyen tavaly már 5 ezer játékos fordult meg. Az egymilliárd forintos beruházással épült, tavaly befejezett klubház mellé pedig most építenek 55 luxusminőségű apartmant, penthouse lakást. Széles szerint mindez azért fontos, mert csak az 5-6 milliárd forintos zalacsányi befektetései nyomán szállt be a reptérbe, amely szintén az ír beruházók bedőlése után került felszámolási eljárás alá.

Amikor arról kérdeztük, közbenjárt-e a reptér fejlesztéséért, tárgyalt-e a kabinetnél, úgy fogalmazott, a "központi kormányzattól senkivel" nem egyeztetett, de térségi vezetőkkel igen. Az viszont érdekes, hogy az érintettek közül továbbra is csak Szélesnek vannak konkrét fejlesztési tervei - vagy legalábbis ő az egyetlen, aki erről beszél. Igaz, vízióját sok szakértő "halva született ötletnek" tartja: szerinte India, Kína és az Egyesült Államok közötti útvonalakon közlekedő járatok utasainak átszállóállomása lehetne földrajzi adottságai miatt a reptér. Az üzletember az állami támogatás és a befektetése egybeeséséről szólva kifejtette, szerinte már a megközelítésünk is rossz. Mint mondta, az országban három első osztályú nemzetközi reptér működik, a debreceni, a budapesti és a sármelléki, így érthető, hogy ezekre koncentrál a kormány. Az pedig - vélekedett - csak erősítheti az állami támogatási szándékot, ha olyan befektetők is a projekt mögött állnak, mint például ő maga, aki milliárdokat hozott a térségbe. "És ne feledjük, én a reptérbe csak invesztáltam eddig" - fogalmazott Széles.

Kis hozam nem hozam

Amikor közbevetettük, hogy a reptéri ingatlanaiért, eszközeiért évi 36 milliót fizet neki az üzemeltető önkormányzati cég, csak legyintett. "Ilyen hozamért azért nem fektetnék be ekkora összeget, tíz év alatt sem jönne vissza a pénzem" - mondta. Szélest kérdeztük arról is, hogy állnak a korábban ígért nagyszabású reptéri fejlesztései. Az MTI 2014-es tudósítása szerint ugyanis a nagyvállalkozó azt nyilatkozta: már előrehaladott tárgyalásokat folytat a reptér melletti 200 hektáros terület hasznosításáról, és egy olyan újonnan létrehozott társaságot, flottát tervez, amely később alapja lehet egy új nemzeti légitársaságnak. Széles most azt mondta: forrásait lekötötték a zalacsányi beruházások, s mivel nem szeret hitelből fejleszteni, ezért ezek a tervei késedelmet szenvedtek. Az idén azonban - ígérte - már lesz lehetősége, hogy ezekre a fejlesztésekre összpontosítson. Mint mondta, ez lesz az első év, amikor "a kormányzati beruházási tervek szinkronba kerülhetnek a különböző magántőkére épülő fejlesztési tervekkel."