Római-part - Tarlós szakmai döntést ígér

Publikálás dátuma
2017.03.08. 09:50
Eddig főként homokzsákokat használtak árvíz idején FOTÓ: Vajda József
Szakmai vélemények alapján dönt majd a római-parti védmű nyomvonaláról a Fővárosi Közgyűlés - nyilatkozta Tarlós István főpolgármester szerdán a Karc FM Hangoló című műsorában. Szerinte „csak a szakma legavatottabb és legautentikusabb képviselőinek a véleményére alapozva fog a közgyűlés megrendelőként döntést hozni a nyomvonalról, nem pedig más megfontolások alapján”.

Azt is elmondta: ha megépül a mobilgát (amiről a városvezető kész tényként beszélt), az első egy vagy két igazán komoly árvíznél evakuálni kell majd a hullámtérben lakókat, amíg ki nem próbálják az új védművet. - A védmű állékonysága nem a megrendelő felelőssége, hanem a tervezőké és az engedélyezőké, de az első alkalommal így készülnének fel - tette hozzá. Kijelentette még, hogy a főváros egyik nyomvonalat sem részesíti előnyben a másikkal szemben – szerinte ezt csak egy szűk, minden megoldást hivatalból ellenző „kemény mag” terjeszti.

A valóságban eddig két szakmai vélemény készült a Római-part árvízvédelméről. Az első, amelyet az MTA készített, irreálisan alacsony árak alapján sorolta első helyre a mobilgátat, mondván, hogy az a legolcsóbb. A műegyetem hétfőn ismertetett vizsgálata szintén az első helyre tette a mobil védművet, azt valószínűsítve, hogy valamivel olcsóbb lenne, mint a Nánási út vonalát követő hagyományos gát, de nem állította, hogy a mobilgát lenne a legbiztonságosabb, vagy bármilyen gyakorlati szempontból a legelőnyösebb. A két vizsgálat között ugyanakkor a prognosztizált költségek 700 százalékkal, 2,5 milliárdról 18 milliárdra nőttek.

Videón üzent a meggyilkolt Kim Dzsongnam fia

Február közepén Malajziában, Kuala Lumpur repülőterén egy ismeretlen nő méreggel végzett Kim Dzsongnammal, az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun féltestvérével. Valószínű, hogy a gyilkosságot Kim Dzsongun parancsára követte el az észak-koreai titkosszolgálat, Kim Dzsongun ugyanis tartott attól, hogy a vezetésével elégedetlen észak-koreai pártvezetők hatalomra segítik Kim Dzsongnamot – írja a 444 a Channelnewsasia portálra hivatkozva.

Kim Dzsongil sokáig úgy tervezte, hogy idősebb fia, Kim Dzsongnam követi majd a hatalomban. Akkor pártolt csak át Kim Dzsongunhoz, mikor 2001-ben Kim Dzsongnam botránya miatt le kellett mondania egy kínai látogatását. Kim Dzsongnam ekkor két nő és egy kisgyerek társaságában érkezett meg egy tokiói reptérre, hamis kínai útlevéllel. Éppen ezért Kim Dzsongnam családjának is lehet félnivalója.

Most viszont felkerült egy videóüzenet a Youtube-ra, amin egy magát Kim Hanszolnak, Kim Dzsongnam fiának nevező fiú látható. A dél-koreai titkosszolgálat meg is erősítette, hogy a videón valóban a 21 éves Kim Hanszol látható.

A videót egy korábban nem ismert csoport, a Cheollima Civil Defense töltötte fel, és ők azt állítják, hogy kimenekítették Makaóból Kim Dzsongnam partnerét és fiát, akik most is a védelmük alatt állnak.

Kim Hanszol a dél-koreai titkosszolgálat információi szerint 21 éves, nemrég végezte el az egyetemi alapképzést a párizsi Sciences Pón, és Makaóban élt a családjával egészen az apja megöléséig.

Az ő élete is azért van veszélyben, amiért Kim Dzsongnamé volt: Kim Hanszol is Kim Ir Szen leszármazottja, az észak-koreai diktátordinasztia tagja, így mögé állhatnak a Kim Dzsongunnal szemben kritikus vezetők.

Szerző

Kelet-európai országok amerikai segítséget kérnek Oroszország ellen

Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere helyi idő szerint kedden délután egy szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről, például kibertámadásokról számoltak be. A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar.

„Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából” - jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. Sőt, a szankciók további szigorítása mellett foglalt állást. A többi diplomata egyetértett ezzel, és részletezte, hogy országa hogyan próbálja csökkenteni energiafüggőségét az orosz gáztól. "Mi valóban a diverzifikáláson gondolkodunk" - szögezte le Piotr Wilczek, Lengyelország Washingtonban akkreditált nagykövete.

A meghallgatáson jelen lévő kelet-európaiak Oroszországot úgy jellemezték, mint amely "hibrid háborút" folytat, vagyis a kibertámadásokat és a propagandát fenyegetéssel és erő alkalmazásával elegyíti. David Bakradze grúz nagykövet egyebek között arról számolt be, hogy orosz rádióadások hogyan igyekeznek elbátortalanítani a grúzokat országuk NATO-csatlakozásától. A nagykövet szólt arról is, hogy Moszkva támogatta a 2008-ban Tbiliszivel háborúzó két grúz szeparatista tartományt, s a grúz területek egyötöde ma is oroszbarát szeparatisták befolyása alatt áll.

A külügyminisztérium és a külföldnek nyújtott segítség ellenőrzésével foglalkozó szenátusi albizottság vezetője, Lindsey Graham szenátor - aki az egész meghallgatást összehívta - jelezte, hogy ő személy szerint támogatja az Ukrajnának nyújtott segítség folytatását. Ezt az amerikai nemzetbiztonság számára fontosnak nevezte. "Minél nagyobb biztonságban vannak önök, annál nagyobb biztonságban leszünk mi" - szögezte le a dél-karolinai szenátor.

Graham szólt azokról az amerikai aggodalmakról is, amelyek szerint a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba az oroszok - kibertámadásokkal - megpróbáltak beavatkozni. A szenátor azonban rögtön hangsúlyozta azt is, hogy meggyőződése szerint Oroszország nem befolyásolta az elnökválasztás eredményét.

A szenátusi albizottság több tagja azzal a kérdéssel fordult a kelet-európai diplomatákhoz, hogy országaik számára milyen jellegű segítség volna a leghasznosabb. A diplomaták - és az ukrán külügyminiszter is - a katonai segítséget, beleértve a védelmi fegyvereket említette.

Szerző