Az "egyes fogyasztóvédelmi és a munkavállalók védelmével kapcsolatos intézkedések végrehajtásáról a kereskedelempolitikai akciótervvel összefüggésben" című előterjesztést február 28-án terjesztette elő a Miniszterelnökség és az NGM, szerdán tárgyal is róla a kormány. A szöveg indoklása sűrűn hivatkozik az elmúlt hetek botrányára, amikor kiderült, hogy nem pont ugyanazt a terméket hozzák ugyanazon márkanév alatt Magyarországra, Szlovákiába és Ausztriába az élelmiszeripari multik. Bár ez a botrány nem az áruházláncok saját márkás termékeire vonatkozott, így igazából ehhez nem az áruházakat kellene elsősorban szabályozni, ez nem gátolja meg a kormányt abban, hogy ezzel indokoljon az áruházak életét elég komolyan megnehezítő javaslatokat.
A javaslatban szerepel, hogy mi is a lépések fő üzenete, mi lesz erről a kormányzati kommunikáció: "A kormány folytatja a 2010-ben megkezdett kereskedelempolitikai akciótervének végrehajtását. A kormány az elmúlt időszakban ért el jelentős sikereket a multinacionális kereskedelmi társaságokkal szembeni küzdelmében, ugyanakkor ennek most új lendületet kíván adni. Ennek megfelelően már tavasszal újabb intézkedés-csomagot fog a kormány javasolni az Országgyűlésnek egy „egészségesebb szerkezetű” hazai kereskedelmi szektor mihamarabbi elérése érdekében. A kormány célja, hogy az újabb intézkedéseken túl a meglévő szabályok hatékonyabb érvényesítésével, szigorúbb ellenőrzéssel is fellépjen a fenti célokért."
Vagyis a cél kimondottan az, hogy a külföldi tulajdonú láncokat, elsősorban az egyre terjeszkedő diszkontláncokat megszívassák, miközben a magyar láncokat segítsék.
Az előterjesztésből első ránézésre ezek a javaslatok fájnának a legjobban a bolthálózatoknak:
Környezethasználati díj a parkolókra: a kormány megadóztatná az élelmiszerláncok parkolóit. Ez alól csak a 2000 fősnél kisebb településeken lévő boltok kapnának felmentést.
Maximált reklámköltés: a reklámtörvényt úgy módosítanák, hogy az napi fogyasztási cikkeket áruló üzletek a bevételüknek maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámra. A javaslat szerint reklámnak minősülne, ha egy lánc ingyenes buszjáratot üzemeltet.
Kötelező létszámbővítés: a kormány szerint a nagy áruházláncok nem foglalkoztatnak elég embert, ezért "a fogyasztók sok esetben nem kapják meg időben a megalapozott döntéshez szükséges, megfelelő minőségű információkat". Úgyhogy törvénybe írnák, hogy mennyi embert kell az áruházaknak alkalmazni.
Bérpótlék és szabadnap: elővennék a vasárnapi zárva tartás visszavonása után előkerült, amúgy a szakszervezetek által is támogatott ötletet, hogy vasárnapi munkavégzés után 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a dolgozók és havonta minimum két szabadnapjuk kötelezően hétvégére essen.
Ne legyen diszkont a diszkont: módosítanák, hogy mit jelent diszkontnak és szupermarketnek lenni.
Tilos a gyűjtőcsomag: megtiltanák, hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltban gyűjtőcsomagból áruljanak termékeket, mert a kormány szerint ezek a csomagolások balesetveszélyesek és megnehezítik a fogyasztók tudatos választását.
A teljes cikket itt olvashatja!