- Nemrégiben közzétett blogbejegyzésében úgy látta, hogy tavalyelőtt akár ezerötszáz milliárd forintot is elérhette az áfacsalás mértéke. Ezt honnan következtette ki?
- Hangsúlyozom: nem azt mondtam, hogy ennyi vagy annyi a tényleges adócsalás, azt ugyanis pusztán statisztikai eszközökkel igen nehéz lenne kimutatni. Korábban a vízum és útlevélcsalások körüli anomáliák kiszűrésére alkalmas módszereket dolgoztam ki. Ezt alkalmaztam a magyar kereskedelmi adatokra is. Arra jutottam, hogy jókora eltérés mutatkozik az export és az import kereskedelmi adatok között, ami csalásra utalhat. Mivel ilyen eltérést sok más tényező is okozhat, így nem lehet egy pontos számot mondani a csalás mértékére. Inkább megállapítottam két szélső értéket, a legjobb és a legrosszabb forgatókönyvet, és azt mondom, hogy a valóság valahol ebben a "sávban" mozog. Így 2015-ben valahol zéró és 5 milliárd dollár között (a mai árfolyamon mintegy 1500 milliárd forint - a szerk.) lehetett az adócsalás szintje.
- Mit gondol, 2015 óta javult vagy romlott a helyzet?
- 2015-re már biztató tendenciák mutatkoztak, igaz, csak a 2012-es és 2013-as mélyponthoz képest, amikor a legjobb esetben is 6 milliárd dolláros lehetett az adócsalás mértéke. Emlékszem, akkoriban egy őszi napon, cukorrépa-betakarítás idején jártunk vidéken mezőgazdasági szakértőnkkel. Az utakon egymást kellett volna érniük a cukorrépával teli szállítóautóknak, de nem láttunk egyet sem. Mindeközben a boltok polcairól persze nem hiányzott a cukor, igaz nem a magyar áruból volt nagy a kínálat, hanem a külföldről, feltehetően a magyar áfaszabályok szerint behozottakból. A 2016-os adatokra még jócskán várni kell, de nem hiszem, hogy rosszabb lett a kép az akkorinál.
Maximilian Gebhardt
- Matolcsy György jegybankelnök nemrégiben egy NATO-nagyhatalom budapesti nagykövetségéről, 2015 tavaszán indított puccskísérletről beszélt az Országgyűlésben. Ön akkoriban az amerikai nagykövetség korrupciós elemzője volt. Mit gondol erről az állításról?
-Teljesen nevetséges azt gondolni, hogy az Egyesült Államok puccsot tervezett volna egy NATO-tagállamban. A helyzet fordított: az USA a magyar kormány megerősítésében érdekelt. A felemelkedő Oroszországgal szemben egy erős, energetikailag független magyar kormányra van szükség, amelyik nem hajol meg az orosz érdekérvényesítéssel szemben. Pontosan ezért fontos az áfacsalás letörése is: egy erős kormánynak stabil adóbevételekre van szüksége.
- Voltak olyan vélekedések, hogy az ön blogbejegyzése afféle finomra hangolt üzenet lehetett, válaszul Matolcsy beszédére. A blogposztja előtt konzultált valakivel volt kollégái közül?
- Egyáltalán nem, az teljességgel a magánvéleményem volt. Személy szerint az én akkori munkámat is negatív színben tüntette fel a jegybankelnök a megjegyzésével. Ami viszont ennél is jobban zavar az az, hogy akad egy központi banki vezető, aki a gazdasági stabilitás legfőbb őre kellene, hogy legyen, de közben bombasztikusnak szánt kijelentéseket tesz. Idehaza rendszeresen viccelődünk a FED vezetőinek láthatóan előre, ezerszer elpróbált, polírozott beszédein. Persze tudjuk, hogy azért készülnek ennyire, hogy elkerüljenek bármiféle félreértést, vagy befektetői pánikot. A gazdaság mindannyiunk ügye és senki sem teheti azt kockára csak azért, hogy mondjon valami ütőset. Ha valaki így akar nyilatkozni, akkor tegye, de előtte hagyja el az állását.
- Számos spekuláció született arról, hogy az áfacsalást nem lehetne politikai támogatás nélkül elkövetni. Mint korrupciós elemző, hogyan látta, kik a legfontosabb szereplők ezen a „piacon”?
- Nem gondolom, hogy valamiféle átfogó konspiráció lett volna az áfacsalók és a kormányzat között. Egyáltalán nem csodálkozom, hogy így elburjánzott az adócsalás Magyarországon: lényegében annyi történt, hogy amikor Magyarország a schengeni övezet tagja lett, akkor a határon megszűntek a fizikai megfigyelőpontok. Ezt ellensúlyoznia kellett volna a belső ellenőrzésnek, azonban ez 2015-ig meglehetősen laza volt. Ebből a szempontból voltak nagyon fontosak Horváth András volt adóellenőr jelzései és bejelentései, még akkor, ha egyes megjegyzései talán túlzóak voltak, s meglehetősen rombolták az amúgy is túldolgoztatott adóellenőrök presztízsét.
- Hogyan változott a kitiltási botrány óta a magyar-amerikai viszony akár az adóelkerülési ügyekben?
- Nem tudom. 2015-ben a nagykövetség azért lépett fel teljesen nyíltan, mert akkor amerikai cégek voltak érintettek az ügyekben. Ha például az adócsalás a makroegyensúlyt érinti, az más eset, akkor is jelez az amerikai diplomácia, ám ezt akkor inkább zárt ajtók mögött teszi.
- Milyennek tűnik most Amerikából a magyar gazdaság helyzete?
- Egy külföldi diplomatától hallottam az országukra tett, legkeményebb megjegyzést: "Magyarország nem figyel a növekedésre". Tudom, hogy a magyar kormány 5 százalékos növekedésről beszél és úgy hiszem, hogy ez lehetséges is, ám ehhez a kormánynak komoly erőfeszítéseket kell tennie. Mindenekelőtt Magyarországon jelentősen túlárazottak a közbeszerzések. Nem látom, hogy miért kellene a magyaroknak drágábban építeni például egy autóutat, mint a németeknek vagy a franciáknak. Holott a magyar munkaerő olcsó, az alapanyagok ára is alacsonyabb vagy ugyanannyi, mint Nyugat-Európában, az erre fordított pénz tehát eltűnik valahol. Hasonló a helyzet az uniós forrásokkal. Magyarországra a GDP 6-8 százaléka érkezik be forrásként. Ugyanakkor az éves növekedés alig 2-3 százalékos. Tehát valami másra is költik a pénzt.
"Az uralkodó meztelen" - ezt a címet adta Maximilian Gebhardt a Hungarian Spectrumon nemrégiben megjelent írásának, amelyben azt állítja: igencsak árulkodó különbség mutatkozik a legfrissebb, 2015-ös a magyar kiviteli és behozatali külkereskedelmi adatok között. Szerinte nagy valószínűséggel ez a differencia az itt elharapózott áfacsalásból származhat. Az áfacsalásnak - írta - két fő formája ismert. Az egyik az, amikor az innen származó terméket papíron exportálják és áfa-visszatérítést kérnek a termékre, holott az áru valójában soha nem hagyja el Magyarországot. A másik esetben a kiindulási ország adóhatóságainál még lejelentik az árut, hogy ott visszaigényelhessék az áfát, majd Magyarországra importálva a termékeket, feketén értékesítik azokat.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a napokban közleményben vitatta Gebhardt elgondolását. A magyar hivatal szerint az export és import adatok közötti eltéréseknek számos más oka lehet. Így például ha EU-n kívüli országból érkezik áru, azt gyakran nem itt vámolják el, mivel az országnak nincs tengeri kikötője, így az áru már mint EU-n belüli importként jelenik meg Magyarországon. (Azt ugyanakkor a KSH elhallgatta, hogy a 27 százalékos magyar áfa a környező országok 9-12 százalékos áfaszintjéhez képest is lehetőséget teremt az áfacsalásra - a szerk.) Emellett előfordul, hogy az exportőr vagy az importőr védi az áruforgalmi adatait, de az árutarifák rendszere is rendkívül bonyolult, így a KSH szerint ebből is akadnak bőven félreértések.
Kínai módszerrel a csalók ellen
Maximilian Gebhardt Kínában majd az Egyesült Államokban szerzett diplomáciai végzettségét, angol mellett kínaiul, spanyolul és kicsit magyarul is beszél. 2013-ban került a budapesti nagykövetségre, mint közgazdasági hivatalnok. Gebhardt többször is leszögezte: ő nem közgazdász, hanem inkább a különféle adatbázisokban rendellenességeket, furcsaságokat kutató elemző. Korábban évekig Kínában, Shenyangban volt konzulhelyettes, ahol kifejlesztett egy, a vízumigényléseknél csalásokat kiszűrő módszertant, amelyet később az összes kínai amerikai nagykövetség is átvett. Ugyanígy ő vezette be azt az adatbányászati módszereken alapuló módszertant is, amivel a kínai vízumigénylők közül kiszűrik a nemzetbiztonságra veszélyes személyeket.
Magyarországon az ő feladata volt az itteni korrupció feltérképezése, illetve az itteni amerikai cégek védelme. Bár a ma már csak volt diplomata a konkrét magyarországi ügyekről nem nyilatkozott, nyilatkozhatott, annyit már az érdeklődésünket felkeltő írásában is elárult: a budapesti nagykövetségen ő vitte végig a korrupcióval gyanúsított magyar adóhivatali főtisztségviselők kitiltásával végződő ügyet. 2015-ben Gebhardt távozott Magyarországról és elhagyta a diplomáciai pályát. Jelenleg az Egyesült Államokban a saját konzultánscégét vezeti.
