Kempingjéért perel Balatonszemes

Publikálás dátuma
2017.03.09 06:15
A Lidó az, ami igazi retrókemping a hetvenes évek óta ott felejtett faházaival FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
„Csendespihenő (mittagsruhe) 13 és 15 óra között" - virít a felirat az elhagyatott portásfülkén, a sorompó fent, de „23 és reggel 6 között behajtani tilos": itt aztán figyelnek a vendégek nyugalmára. Igaz, mostanság csak a víz felől fújó szél teszi tiszteletét a partmenti balatonszemesi Lidó kempingben, meg persze mi, Takács Józseffel, a település polgármesterével.

Perre ment Balatonszemes a Lidóért, a viharvert kemping minapi értékesítése során ugyanis egy időre (éppen csak amíg az adásvétel zajlott) rejtélyes úton-módon eltűnt a Balaton-parti község elővásárlási joga az ingatlannyilvántartásból. Nem sok balatoni település akar kempinget, Balatonszemes a kevés kivétel egyike, ahogyan Takács polgármester mondja, ők egyenesen ragaszkodnak két kempingjük közül legalább a kisebbikhez.

Az 1,8 hektáros Lidó valóban jóval kisebb a nyolcszor akkora Vadvirág Üdülőtelepnél, meg aztán a Lidó az, ami igazi retrókemping a hetvenes évek óta ott felejtett faházaival. A Népszava úgy tudja, 330 millió forintot ajánlott érte a felszámolónak a vevő, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett Part-Invest Hungary Kft. (a budapesti székhelyű társaság 2015-ben jött létre a cégadatok szerint, 2015-ös mérlege alapján bevétele nem volt).

Két tárgyalási forduló is lezajlott már Kaposváron a falu által indított perben. – Elképesztő, az ember nem hinné el, ha nem vele történne ilyen – minősíti Takács József a Lidó eladásának körülményeit. – A Lidót meghirdető felszámoló megkeresett bennünket azzal a kérdéssel, hogy kívánunk-e élni a Balaton-törvényben foglalt elővételi jogunkkal. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy még mielőtt a választ megadtuk volna, az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént a tulajdonjog bejegyzése. Azon is meglepődtünk, hogy ezzel együtt lekerült az elővásárlási jogunk a tulajdoni lapról, pedig annak - legyen bárki a tulajdonos -, folyamatosan szerepelni kellene rajta. A perrel azt szeretnénk elérni, hogy az ügyletet érvénytelenítsék és induljon új eljárás, melynek során érvényesíteni tudjuk elővásárlási jogunkat, mely egyébként ma már újra szerepel a Lidó kemping tulajdoni lapján.

A szemesi kiskemping területén egyébként mostanra már Yacht Hotelnek kéne üzemelni. Éppen tíz esztendeje, 2007 januárjában mutatta be látványos terveit az SCD-csoport a balatoni kempingek összesen százmilliárd forintba kerülő fejlesztésére. Előzőleg alig több, mint hétmilliárd forintért jutott a három, kempingek tucatjait üzemeltető balatoni társasághoz Somogy, Veszprém és Zala megyében. Ehhez az árhoz képes sokatmondó, hogy miután az SCD csődbe ment, a felszámoló első körben 4,4 milliárd forintért hirdette eladásra csak a két balatonszemesi egységet, az egyaránt vízparti Vadvirágot és Lidót. Miközben a felszámoló által sorra dobra vert balatoni kempingekért nem álltak sorban az önkormányzatok (kivéve Balatonfüredet, mely sajtóhírek alapján a kikiáltási ár feléért, 2,2 milliárd forintért jutott a 24 hektáron elterülő kempinghez és az ügylethez 700 milliós, vissza nem térítendő állami támogatást is kapott), Balatonszemes minden követ megmozgatott, hogy – idézve a független polgármestert – „legalább a Lidóban birtokon belülre juthassunk”. Alighanem elcsodálkozott Pogácsás Tibor, a belügyi tárca önkormányzati államtitkára, amikor megkapta Takács József első levelét, amiben az állt: vegyék meg közösen a két kempinget, az állam és az önkormányzat.

– Miért, egy csapatban játszunk, azonosak az érdekeink, vagy nem? – kérdi a szemesi polgármester. – No jó, magunk is csodálkoztunk volna, ha bejön, de egy próbát megért… Nekünk (Füreddel ellentétben) az államtitkár azt válaszolta: dolgozzunk ki egy jó programot a kempingre és adjunk be hitelfelvételi kérelmet. Beadtuk. S leírtuk, hogy fejleszteni és működtetni akarjuk a kempinget; vagyont gyarapítanánk, bevételt termelnénk, ami létfontosságú egy Balaton-parti településnek akkor, amikor a mi esetünkben például harmincmillió forintos mínuszt jelent idén az, hogy januártól az állam már csak egy forintot tesz hozzá másfél helyett a vendégéjszakák után beszedett idegenforgalmi adóhoz. Ez az állami kiegészítés a vendégfogadás feltételeinek a javításában segíti az idegenforgalomból élő településeket. Belátható, hogy a Balaton partján nincs annál fontosabb, mint hogy rendezetté, vendégbaráttá tegyük a szezonra a falut, ehhez szeretnénk hozzájárulni a Lidó kemping üzemeltetéséből várt bevétellel is. Hitelfelvétel mellett ingatlaneladásból teremtenénk elő a szükséges pénzösszeget.

A településvezető nem titkolja, jelentős korszerűsítésre lenne szükség a kempingben, de még arra is hajlandók, hogy a terület növelése érdekében megszüntessék a szomszédos futballpályájukat, azt is a kempinghez csapva. Labdát rúgni máshol is lehet, ahhoz luxus a Balaton-part.

Felszámolóból üzemeltető
A becsődölt SCD, majd az ingatlanportfoliót megvásárló Turisztika Hungária 23 balatoni kempinggel rendelkezett, ezek közül 13-nak az értékesítését az egykori SCD-érdekeltségek felszámolásával megbízott Vectigalis Zrt. végzi, végezte. A kempingek java része mára elkelt (a másik szemesi egység, a Vadvirág Üdülőtelep nem, az még vevőre vár), miközben a legfrissebb hírek szerint a kempingeket működtető Balatontourist-cégek nemrég tulajdonost váltottak.
Az új tulaj a Vectigalis korábbi részvényese, maga a szemesi kempingeket is dobra verő felszámoló, Varga Jenő, aki még 2015-ben három turisztikai céget alapított, s most ezekhez került a kempingek üzemeltetési joga.
A Balatontourist egyébként a mérlegadatok szerint nyereségesen üzemeltette a kempingeket: 2015-ben 1,6 milliárd forint árbevétel mellett 123 milliós adózott eredményt ért el. S hogy ma is létezik még egy turistaréteg, amelyiket a kempingezés vonzza: ugyancsak 2015-ben a balatoni régió vendégforgalmának csaknem hetedét „szerezte meg magának” a Balatontourist, 173 ezer vendéggel és 618 ezer vendégéjszakával.
Szemes ötödik
A tóparti települések rangsorában Balatonszemes az ötödik helyre került a 2015-ben beszedett 62 millió forintnyi idegenforgalmi adó alapján. Csak négy város, Siófok, Balatonfüred, Zamárdi és Balatonlelle előzte meg.

2017.03.09 06:15

Fogy a magyar Londonban – nem haza költöznek

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:30

Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Érezhetően kevesebb magyar vállal munkát Nagy-Britanniában a Brexit-népszavazás óta, ráadásul - az egyre bizonytalanabb kimenetelű - kilépésről szóló egyezség a már kint dolgozók számát is faragja. A továbbállók többsége élhető és jövedelmező országot keres, Magyarországra legfeljebb a csok miatt jönnek, de jellemzően úgy tervezik, hogy csak az építkezés idejére maradnak.
Ezt tapasztalja Szabó László, a Londoni Magyarok Közössége (LMK) ügyvezető igazgatója is, aki egy rövidebb időszakot leszámítva 2001 óta él Londonban. Cége információval segíti a munkavállalókat ügyes-bajos dolgaikban, és kapcsolattartási fórumokat, eseményeket szervez. - Érezhetően fogyunk, egyre többen csomagolnak és keresnek más országot. Kevésbé érzik biztonságban magukat az itteni magyar munkavállalók. Mi próbálunk mindenkit marasztalni, főleg azokat, akiknek biztos megélhetésük van, mert nem feltétlenül bölcs döntés a költözés addig, amíg nem tudunk biztosat. Mert minden elképzelhető, akár egy kevésbé megrázó Brexit is benne van a pakliban - mondta.
Szabó László és munkatársai a közösségi oldalaikon, de akár emailban vagy Skype-on is tájékoztatják a magyarokat a brit kilépési folyamat fejleményeiről. A londoni EU-s munkavállalók elsősorban attól tartanak, hogy Theresa May kilépéspárti kötéltánca kormányválsághoz és előrehozott választáshoz vezethet, de a megállapodás nélküli hard-Brexit is gazdasági visszaeséssel fenyeget.
A magyarok számára az elmúlt években egyre kevésbé volt jó üzlet az angliai munkavállalás. A két és fél évvel ezelőtti, szűk többséget hozó népszavazás óta a gazdaság és a pénzpiac várakozásai is romlottak, gyengült a font-árfolyam, a szociális transzferek minősége pedig nagyot zuhant. Szabó Lászlóék két gyermekük után 50 ezer forintnyi „családi pótlékot” kapnak, és miután ő nem minimálbért keres, lakhatási és más támogatás sem jár nekik. Az angolok kétharmada ugyanakkor még mindig úgy gondolja, hogy az EU-munkavállalók többet vesznek ki a közösből, mint amennyit beletesznek. A valóság ennek az ellentéte: egy tavalyi statisztika szerint a 2016-17-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal többet adóztak, mint amennyit szociális ellátásként kaptak. - Korábban sokkal bőkezűbb volt az állam, de sokat szigorítottak, fizetéshez és tartózkodási időhöz kötötték az ellátásokat, így nem könnyű igénybe venni őket. Aki emiatt keres célországot, már biztosan nem érdemes Angliát választania. A megélhetés, a szállás és a munkahelyre bejutás költsége Londonban továbbra is magas, alig változó fizetési színvonal mellett - fogalmazott.
Az LMK szerint a most költözést fontolgatók közül a legtöbben nem Magyarországra tartanak, hanem a nyelvtudásuktól függően Franciaországot vagy Németországot választják, angoltudással pedig még távolabbra mennek. Több ismerősük például Máltát választotta emiatt. - Olyanok is akadnak persze, aki egy időre haza mennek, mert szeretnék kihasználni a szociálpolitikai támogatásokat. Két-három párral is beszéltem, de mindegyikük azt valószínűsítette, hogy a csok igénybevétele után ismét külföldre mennek dolgozni.
Németország mellett Ausztria is egyre népszerűbb célpont az angliai magyarok számára, mert nyugati szomszédunk ugyan csökkentette a szociális ellátás mértékét, de a hazautazás olcsóbb, a munkavállalók akár hétvégére is hazamehetnek, miközben Angliából évente legfeljebb kétszer látogattak Magyarországra.

Közös fórum a követséggel

A végleges döntés magyar munkavállalókat is érintő hatásairól fórumot szerveznek majd márciusban, erről állapodott meg az londoni közösség ügyvezetője a minap Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövettel. Akkor a húsz perces beszélgetésük végén már teljesen más volt a helyzet, mint a kezdetén: ilyen gyorsan változnak most a dolgok Angliában. A Londoni Magyarok Közössége egyébként a 2005-ös terrortámadás idején is segített a diplomatáknak és a családoknak: a szervezet a kint élő magyarok elérésben segítette a konzulátust.

2019.01.23 07:30
Frissítve: 2019.01.23 07:30

Már nem alkuszik többet az Európai Unió

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:15
A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét
Fotó: NURPHOTO/ ALBERTO PEZZALI
Theresa May brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, ám az unió már nem akar változtatni az egyezségen.
A szorosabb kapcsolatrendszer kiépítésére igent, a kilépési megállapodás újratárgyalására nemet mond az Európai Unió - ez az EU27-ek jelenlegi közös álláspontja a Brexitről, miután Theresa May miniszterelnök hétfőn bemutatta a brit alsóháznak a kormány újabb, de az eredetihez megszólalásig hasonló B-tervét a kilépésről. Az elképzelés lényege, hogy London ismételten megpróbálna jogi garanciákat kérni Brüsszeltől az ír-északír határ átjárhatóságát biztosító tartalékmegoldás (backstop) időbeni korlátozására, ami a kormányok szintjén már jóváhagyott kétoldalú egyezmény megnyitásával járna. Hírek szerint a brit kormányfő Brüsszelbe készül, hogy előterjessze álláspontját, de látogatásának időpontjáról még nincs döntés. Margaritisz Szkinasz, az Európai Bizottság szóvivője keddi sajtótájékoztatóján sürgette, hogy a szigetország tegye világossá, pontosan mit akar uniós partnereitől. “Nincs mit mondanunk, mert semmi új nem hangzott el Londonban” — tette hozzá. A tagállamok azt várják Theresa May-től, hogy egy olyan javaslattal álljon elő, ami élvezi a brit parlament többségi támogatását, mert addig nincs értelme komoly tárgyalásokat kezdeni. Michel Barnier, a Brexit EU-s főtárgyalója friss sajtónyilatkozataiban megerősítette, hogy a kilépési megállapodás a felek között létrejött “lehető legjobb” kompromisszum, elutasítva ezzel a szöveg bármilyen módosítását. A dokumentum leszögezi, hogy az Egyesült Királyság mindaddig a közösségi vámunió része marad, amíg London és Brüsszel meg nem egyezik az írországi határ átjárhatóságát is biztosító szabadkereskedelmi megállapodásról. A Brexit brit hívei attól tartanak, hogy ez a tartalékmegoldás örökre az EU-hoz láncolná az országot, ezért azt szeretnék, ha a hatályát időben korlátoznák. Az uniós tagállamok viszont nem kívánnak ilyen garanciákat adni. Kivéve talán Jacek Czaputovicz lengyel külügyminisztert, aki új javaslattal állt elő, miszerint a szerződést úgy kellene módosítani, hogy az abban szereplő vámügyi szabályozás legfeljebb öt évig maradjon érvényben. Minisztertársai hamar lesöpörték az ötletet az asztalról. Simon Coveney ír tárcavezető azt mondta, hogy a lengyel elképzelés “nem tükrözi az EU gondolkodását”, német kollégája, és Heiko Maas mélységesen egyetértett vele. Az Európai Bizottság ehhez annyit tett hozzá, hogy a huszonhetek által egyhangúan elfogadott szerződésnek nem része a lengyel külügyminiszter nyilatkozata. Ha a jogi kötelező erővel bíró kilépési megállapodást nem is, a kapcsolatok jövőjét felvázoló politikai egyezséget hajlandó lenne újratárgyalni Brüsszel. Michel Barnier ezt ismét leszögezte egy ír televíziónak adott interjújában. — Ha az Egyesült Királyság a felvázoltnál szorosabb viszonyt szeretne létesíteni uniós partnereivel, akkor erre mi készek vagyunk — nyilatkozta a főtárgyaló. Ez magában foglalhatná a szigetország csatlakozását a vámunióhoz vagy az EU egységes piacához, de a lehetőséget mostanáig kizárta Őfelsége kormánya. A patthelyzet feloldásaként szóba jöhet, hogy a britek hivatalosan kérik a Brexit időpontjának az elhalasztását. Ez egyelőre a Csatorna egyik partján sem élvez támogatást. De ha a May-kormány mégis időt kérne, akkor azt komoly indokokkal kellene alátámasztania, hogy a huszonhetek egyhangúan rábólintsanak. Közben a tagállamok és az Európai Bizottság fokozzák a felkészülést arra az eshetőségre, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az EU-ból március 29-ikén. A kilépési megállapodás leszavazása a brit alsóházban megnövelte a vészforgatókönyv beteljesülésének az esélyét — figyelmeztetnek Brüsszelben. Az EB főtitkára ezekben a hetekben sorra fölkeresi az uniós fővárosokat, hogy tájékozódjon a felkészülésről és felmérje, hogy a tagországoknak milyen brüsszeli támogatásra van szükségük. Margaritisz Szkinasz szóvivő egy kérdésre válaszolva kedden közölte: ha London kizuhanna az Európai Unióból, az maga után vonná az Írország és Észak-Írország között határellenőrzés visszaállítását, ami veszélybe sodorná az északír békefolyamatot megalapozó Nagypénteki egyezményt. 

Ingyenesség

Az Európai Bizottság üdvözölte azt a londoni bejelentést, hogy az Egyesült Királyság nem fogja kötelezni a területén élő uniós polgárokat regisztrációs díj megfizetésre. A szigetországban törvényesen és életvitelszerűen lakó több mint 3 millió EU polgárnak a Brexit után személyenként 65 fontot kellett volna fizetnie azért, hogy letelepedett státuszt kapjon. Theresa May hétfőn a brit alsóházban közölte, hogy a kormány eltekint a díjtól.

2019.01.23 07:15
Frissítve: 2019.01.23 07:15