Kempingjéért perel Balatonszemes

„Csendespihenő (mittagsruhe) 13 és 15 óra között" - virít a felirat az elhagyatott portásfülkén, a sorompó fent, de „23 és reggel 6 között behajtani tilos": itt aztán figyelnek a vendégek nyugalmára. Igaz, mostanság csak a víz felől fújó szél teszi tiszteletét a partmenti balatonszemesi Lidó kempingben, meg persze mi, Takács Józseffel, a település polgármesterével.

Perre ment Balatonszemes a Lidóért, a viharvert kemping minapi értékesítése során ugyanis egy időre (éppen csak amíg az adásvétel zajlott) rejtélyes úton-módon eltűnt a Balaton-parti község elővásárlási joga az ingatlannyilvántartásból. Nem sok balatoni település akar kempinget, Balatonszemes a kevés kivétel egyike, ahogyan Takács polgármester mondja, ők egyenesen ragaszkodnak két kempingjük közül legalább a kisebbikhez.

Az 1,8 hektáros Lidó valóban jóval kisebb a nyolcszor akkora Vadvirág Üdülőtelepnél, meg aztán a Lidó az, ami igazi retrókemping a hetvenes évek óta ott felejtett faházaival. A Népszava úgy tudja, 330 millió forintot ajánlott érte a felszámolónak a vevő, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett Part-Invest Hungary Kft. (a budapesti székhelyű társaság 2015-ben jött létre a cégadatok szerint, 2015-ös mérlege alapján bevétele nem volt).

Két tárgyalási forduló is lezajlott már Kaposváron a falu által indított perben. – Elképesztő, az ember nem hinné el, ha nem vele történne ilyen – minősíti Takács József a Lidó eladásának körülményeit. – A Lidót meghirdető felszámoló megkeresett bennünket azzal a kérdéssel, hogy kívánunk-e élni a Balaton-törvényben foglalt elővételi jogunkkal. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy még mielőtt a választ megadtuk volna, az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént a tulajdonjog bejegyzése. Azon is meglepődtünk, hogy ezzel együtt lekerült az elővásárlási jogunk a tulajdoni lapról, pedig annak - legyen bárki a tulajdonos -, folyamatosan szerepelni kellene rajta. A perrel azt szeretnénk elérni, hogy az ügyletet érvénytelenítsék és induljon új eljárás, melynek során érvényesíteni tudjuk elővásárlási jogunkat, mely egyébként ma már újra szerepel a Lidó kemping tulajdoni lapján.

A szemesi kiskemping területén egyébként mostanra már Yacht Hotelnek kéne üzemelni. Éppen tíz esztendeje, 2007 januárjában mutatta be látványos terveit az SCD-csoport a balatoni kempingek összesen százmilliárd forintba kerülő fejlesztésére. Előzőleg alig több, mint hétmilliárd forintért jutott a három, kempingek tucatjait üzemeltető balatoni társasághoz Somogy, Veszprém és Zala megyében. Ehhez az árhoz képes sokatmondó, hogy miután az SCD csődbe ment, a felszámoló első körben 4,4 milliárd forintért hirdette eladásra csak a két balatonszemesi egységet, az egyaránt vízparti Vadvirágot és Lidót. Miközben a felszámoló által sorra dobra vert balatoni kempingekért nem álltak sorban az önkormányzatok (kivéve Balatonfüredet, mely sajtóhírek alapján a kikiáltási ár feléért, 2,2 milliárd forintért jutott a 24 hektáron elterülő kempinghez és az ügylethez 700 milliós, vissza nem térítendő állami támogatást is kapott), Balatonszemes minden követ megmozgatott, hogy – idézve a független polgármestert – „legalább a Lidóban birtokon belülre juthassunk”. Alighanem elcsodálkozott Pogácsás Tibor, a belügyi tárca önkormányzati államtitkára, amikor megkapta Takács József első levelét, amiben az állt: vegyék meg közösen a két kempinget, az állam és az önkormányzat.

– Miért, egy csapatban játszunk, azonosak az érdekeink, vagy nem? – kérdi a szemesi polgármester. – No jó, magunk is csodálkoztunk volna, ha bejön, de egy próbát megért… Nekünk (Füreddel ellentétben) az államtitkár azt válaszolta: dolgozzunk ki egy jó programot a kempingre és adjunk be hitelfelvételi kérelmet. Beadtuk. S leírtuk, hogy fejleszteni és működtetni akarjuk a kempinget; vagyont gyarapítanánk, bevételt termelnénk, ami létfontosságú egy Balaton-parti településnek akkor, amikor a mi esetünkben például harmincmillió forintos mínuszt jelent idén az, hogy januártól az állam már csak egy forintot tesz hozzá másfél helyett a vendégéjszakák után beszedett idegenforgalmi adóhoz. Ez az állami kiegészítés a vendégfogadás feltételeinek a javításában segíti az idegenforgalomból élő településeket. Belátható, hogy a Balaton partján nincs annál fontosabb, mint hogy rendezetté, vendégbaráttá tegyük a szezonra a falut, ehhez szeretnénk hozzájárulni a Lidó kemping üzemeltetéséből várt bevétellel is. Hitelfelvétel mellett ingatlaneladásból teremtenénk elő a szükséges pénzösszeget.

A településvezető nem titkolja, jelentős korszerűsítésre lenne szükség a kempingben, de még arra is hajlandók, hogy a terület növelése érdekében megszüntessék a szomszédos futballpályájukat, azt is a kempinghez csapva. Labdát rúgni máshol is lehet, ahhoz luxus a Balaton-part.

Felszámolóból üzemeltető

A becsődölt SCD, majd az ingatlanportfoliót megvásárló Turisztika Hungária 23 balatoni kempinggel rendelkezett, ezek közül 13-nak az értékesítését az egykori SCD-érdekeltségek felszámolásával megbízott Vectigalis Zrt. végzi, végezte. A kempingek java része mára elkelt (a másik szemesi egység, a Vadvirág Üdülőtelep nem, az még vevőre vár), miközben a legfrissebb hírek szerint a kempingeket működtető Balatontourist-cégek nemrég tulajdonost váltottak.

Az új tulaj a Vectigalis korábbi részvényese, maga a szemesi kempingeket is dobra verő felszámoló, Varga Jenő, aki még 2015-ben három turisztikai céget alapított, s most ezekhez került a kempingek üzemeltetési joga.

A Balatontourist egyébként a mérlegadatok szerint nyereségesen üzemeltette a kempingeket: 2015-ben 1,6 milliárd forint árbevétel mellett 123 milliós adózott eredményt ért el. S hogy ma is létezik még egy turistaréteg, amelyiket a kempingezés vonzza: ugyancsak 2015-ben a balatoni régió vendégforgalmának csaknem hetedét „szerezte meg magának” a Balatontourist, 173 ezer vendéggel és 618 ezer vendégéjszakával.

Szemes ötödik

A tóparti települések rangsorában Balatonszemes az ötödik helyre került a 2015-ben beszedett 62 millió forintnyi idegenforgalmi adó alapján. Csak négy város, Siófok, Balatonfüred, Zamárdi és Balatonlelle előzte meg.