Kempingjéért perel Balatonszemes

Publikálás dátuma
2017.03.09 06:15
A Lidó az, ami igazi retrókemping a hetvenes évek óta ott felejtett faházaival FOTÓ: NÉPSZAVA
„Csendespihenő (mittagsruhe) 13 és 15 óra között" - virít a felirat az elhagyatott portásfülkén, a sorompó fent, de „23 és reggel 6 között behajtani tilos": itt aztán figyelnek a vendégek nyugalmára. Igaz, mostanság csak a víz felől fújó szél teszi tiszteletét a partmenti balatonszemesi Lidó kempingben, meg persze mi, Takács Józseffel, a település polgármesterével.

Perre ment Balatonszemes a Lidóért, a viharvert kemping minapi értékesítése során ugyanis egy időre (éppen csak amíg az adásvétel zajlott) rejtélyes úton-módon eltűnt a Balaton-parti község elővásárlási joga az ingatlannyilvántartásból. Nem sok balatoni település akar kempinget, Balatonszemes a kevés kivétel egyike, ahogyan Takács polgármester mondja, ők egyenesen ragaszkodnak két kempingjük közül legalább a kisebbikhez.

Az 1,8 hektáros Lidó valóban jóval kisebb a nyolcszor akkora Vadvirág Üdülőtelepnél, meg aztán a Lidó az, ami igazi retrókemping a hetvenes évek óta ott felejtett faházaival. A Népszava úgy tudja, 330 millió forintot ajánlott érte a felszámolónak a vevő, az ingatlannyilvántartásba bejegyzett Part-Invest Hungary Kft. (a budapesti székhelyű társaság 2015-ben jött létre a cégadatok szerint, 2015-ös mérlege alapján bevétele nem volt).

Két tárgyalási forduló is lezajlott már Kaposváron a falu által indított perben. – Elképesztő, az ember nem hinné el, ha nem vele történne ilyen – minősíti Takács József a Lidó eladásának körülményeit. – A Lidót meghirdető felszámoló megkeresett bennünket azzal a kérdéssel, hogy kívánunk-e élni a Balaton-törvényben foglalt elővételi jogunkkal. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy még mielőtt a választ megadtuk volna, az ingatlan-nyilvántartásban megtörtént a tulajdonjog bejegyzése. Azon is meglepődtünk, hogy ezzel együtt lekerült az elővásárlási jogunk a tulajdoni lapról, pedig annak - legyen bárki a tulajdonos -, folyamatosan szerepelni kellene rajta. A perrel azt szeretnénk elérni, hogy az ügyletet érvénytelenítsék és induljon új eljárás, melynek során érvényesíteni tudjuk elővásárlási jogunkat, mely egyébként ma már újra szerepel a Lidó kemping tulajdoni lapján.

A szemesi kiskemping területén egyébként mostanra már Yacht Hotelnek kéne üzemelni. Éppen tíz esztendeje, 2007 januárjában mutatta be látványos terveit az SCD-csoport a balatoni kempingek összesen százmilliárd forintba kerülő fejlesztésére. Előzőleg alig több, mint hétmilliárd forintért jutott a három, kempingek tucatjait üzemeltető balatoni társasághoz Somogy, Veszprém és Zala megyében. Ehhez az árhoz képes sokatmondó, hogy miután az SCD csődbe ment, a felszámoló első körben 4,4 milliárd forintért hirdette eladásra csak a két balatonszemesi egységet, az egyaránt vízparti Vadvirágot és Lidót. Miközben a felszámoló által sorra dobra vert balatoni kempingekért nem álltak sorban az önkormányzatok (kivéve Balatonfüredet, mely sajtóhírek alapján a kikiáltási ár feléért, 2,2 milliárd forintért jutott a 24 hektáron elterülő kempinghez és az ügylethez 700 milliós, vissza nem térítendő állami támogatást is kapott), Balatonszemes minden követ megmozgatott, hogy – idézve a független polgármestert – „legalább a Lidóban birtokon belülre juthassunk”. Alighanem elcsodálkozott Pogácsás Tibor, a belügyi tárca önkormányzati államtitkára, amikor megkapta Takács József első levelét, amiben az állt: vegyék meg közösen a két kempinget, az állam és az önkormányzat.

– Miért, egy csapatban játszunk, azonosak az érdekeink, vagy nem? – kérdi a szemesi polgármester. – No jó, magunk is csodálkoztunk volna, ha bejön, de egy próbát megért… Nekünk (Füreddel ellentétben) az államtitkár azt válaszolta: dolgozzunk ki egy jó programot a kempingre és adjunk be hitelfelvételi kérelmet. Beadtuk. S leírtuk, hogy fejleszteni és működtetni akarjuk a kempinget; vagyont gyarapítanánk, bevételt termelnénk, ami létfontosságú egy Balaton-parti településnek akkor, amikor a mi esetünkben például harmincmillió forintos mínuszt jelent idén az, hogy januártól az állam már csak egy forintot tesz hozzá másfél helyett a vendégéjszakák után beszedett idegenforgalmi adóhoz. Ez az állami kiegészítés a vendégfogadás feltételeinek a javításában segíti az idegenforgalomból élő településeket. Belátható, hogy a Balaton partján nincs annál fontosabb, mint hogy rendezetté, vendégbaráttá tegyük a szezonra a falut, ehhez szeretnénk hozzájárulni a Lidó kemping üzemeltetéséből várt bevétellel is. Hitelfelvétel mellett ingatlaneladásból teremtenénk elő a szükséges pénzösszeget.

A településvezető nem titkolja, jelentős korszerűsítésre lenne szükség a kempingben, de még arra is hajlandók, hogy a terület növelése érdekében megszüntessék a szomszédos futballpályájukat, azt is a kempinghez csapva. Labdát rúgni máshol is lehet, ahhoz luxus a Balaton-part.

Felszámolóból üzemeltető
A becsődölt SCD, majd az ingatlanportfoliót megvásárló Turisztika Hungária 23 balatoni kempinggel rendelkezett, ezek közül 13-nak az értékesítését az egykori SCD-érdekeltségek felszámolásával megbízott Vectigalis Zrt. végzi, végezte. A kempingek java része mára elkelt (a másik szemesi egység, a Vadvirág Üdülőtelep nem, az még vevőre vár), miközben a legfrissebb hírek szerint a kempingeket működtető Balatontourist-cégek nemrég tulajdonost váltottak.
Az új tulaj a Vectigalis korábbi részvényese, maga a szemesi kempingeket is dobra verő felszámoló, Varga Jenő, aki még 2015-ben három turisztikai céget alapított, s most ezekhez került a kempingek üzemeltetési joga.
A Balatontourist egyébként a mérlegadatok szerint nyereségesen üzemeltette a kempingeket: 2015-ben 1,6 milliárd forint árbevétel mellett 123 milliós adózott eredményt ért el. S hogy ma is létezik még egy turistaréteg, amelyiket a kempingezés vonzza: ugyancsak 2015-ben a balatoni régió vendégforgalmának csaknem hetedét „szerezte meg magának” a Balatontourist, 173 ezer vendéggel és 618 ezer vendégéjszakával.
Szemes ötödik
A tóparti települések rangsorában Balatonszemes az ötödik helyre került a 2015-ben beszedett 62 millió forintnyi idegenforgalmi adó alapján. Csak négy város, Siófok, Balatonfüred, Zamárdi és Balatonlelle előzte meg.

Kásler nem ad számot az egészségügy helyzetéről

Publikálás dátuma
2019.03.26 10:17

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Korózs Lajos kiemeli, hogy ha a miniszter nem megy el Népjóléti bizottság ülésére, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.
Rétvári Bence hétfő este, 20 óra után írt egy levelet, mely szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere nem megy el a kedden, délelőtt 10 órakor kezdődő Népjóléti bizottsági ülésre, ahol az egészségügy katasztrofális helyzetéről kellett volna számot adnia – közölte Korózs Lajos a Facebook-oldalán. Az MSZP képviselője, az Országgyűlés Népjóléti bizottságának elnöke az erről szóló levelet is közzétette a közösségi oldalon. Ebben Rétvári azt írta, hogy az éves kötelező meghallgatás 2019. évi időpontjáról a későbbiekben tud a minisztérium egyeztetni. Erre a bizottsági ülésre – az eddigi gyakorlat szerint – a minisztert a bizottság feladatköre szerint érintett államtitkárok is – tette hozzá. Azonban megjegyezte, hogy szerinte az elnöki minőségben kiküldött meghívólevél mögött nincs bizottsági döntés. Azt írta, ez Korózs személyes javaslata, és „a Népjóléti bizottság nem döntött ilyen pont napirendre vételéről”.
Korózs a közösségi oldalon ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy – a Bizottság összehívása szabályosan megtörtént, – és ha nem megy el a miniszter, a meghallgatásra egy éven belül nem kerülhet sor.

Ökokatasztrófa fenyeget a Dráván

Publikálás dátuma
2019.03.26 09:30

Fotó: ROHRIG DANIEL
A horvátok erőművet építenek. Mindenáron.
Drasztikusan lecsökkent a folyó vízszintje, minden kút kiszáradt, eltűnt a talajvíz, a földek tönkrementek, a régi meder most egy kavicssivatag – mondta a Dráva horvát-magyar szakaszára tervezett öt horvát vízerőmű elleni hétvégi tiltakozáson Marijan Varga, Donja Dubrava (Alsódomború) polgármestere.
Az alig kétezres Muraköz megyei település polgármestere pontosan tudja, milyen károkat okoz egy síkvidéki, tározós erőmű, hiszen a kilencvenes évek elején a faluja mellé is építettek egyet, mely nemcsak ökológiai katasztrófát okozott, de egyszer már át is szakadt a töltése… A környezetvédelmi szakemberek szerint beláthatatlan ökológiai változásokat jelentene, ha a horvát kormány valóban megépítené az öt erőművet. A terv nem újkeletű: a dubravai csak az első lépcsőjét jelentette annak a vízerőmű-rendszernek, amely Őrtilos és Barcs között a horvát oldalon 30 kilométer hosszan húzódott volna, s a kanyargó-holtágas folyót egy betoncsatornába terelte volna. A több mint százmilliárd forintos beruházás a magyar állam tiltakozása miatt meghiúsult, ám negyedszázad múltán ismét előkerült a fiókból. Hivatalosan a Kapronca-Kőrös megyei önkormányzat fordult a horvát parlamenthez az ügyben, hogy a Dráva ezen részén Eszékig öt, egyenként 50 megawattos erőmű épüljön. Ami azt jelentené, hogy a közös határszakaszon négy helyen, Gyékenyesnél, Somogyudvarhelynél, Barcsnál és Drávaszabolcsnál épülne vízerőmű.
– Érthetetlen, hogy a horvátok miért nem a hegyeikbe építenek átfolyós erőműveket, vagy pláne szélerőműveket – mondta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki szervezetével részt vett a hétvégi tiltakozáson. – Ezen a sík szakaszon az erőművekhez víztározót kellene építeni, hiszen nem elég nagy a sodrás. Vagyis a turbinák feletti szakaszon tulajdonképpen egy mesterséges tavat kell kialakítani, ami azt jelenti, a jelenlegi folyami élővilág teljesen eltűnik, s helyét klasszikus, tavi ökoszisztéma veszi át. És eltűnik a Dráva egyedülálló élővilága, pedig a folyóban több, a Kárpát-medencében őshonosnak számító, veszélyeztetett faj él, mint például a dunai ingola, a drávai tegzes, vagy különböző küllőfajok.
– Az érintett települések persze ellenzik az erőműveket, viszont a horvát kormány arra hivatkozik, hogy energiaszegény az ország – folytatta Toldi Miklós. – Más kérdés, hogy ezek az 50 megawattos erőművek mennyire tudnak segíteni ezen az állapoton. Sokkal inkább szerintem arról van szó, hogy egy ilyen beruházás komoly lehetőséget jelent egyes cégeknek, így elég erős a gazdasági presszió a döntéshozókon. A Dráva Szövetség elnöke utóbbira példaként Szlovéniát említette, ahol a Mura magyar határ közeli szakaszára terveztek egy vízerőművet, ám a kormányváltás után az új környezetvédelmi miniszter kijelentette, amíg pozíciójában van, nem engedélyezi a beruházást, sőt beterjeszti a parlament elé a szlovén vízerőmű-építési koncessziók visszavonását. A miniszter a közelmúltban benyújtotta a lemondását, ugyanis korrupciós vádakkal illették – éppen az egyik koncesszióbirtokos cég részéről.
Témák
Dráva
Frissítve: 2019.03.26 09:30