Majtényi és az elnökválasztás - Esélytelenségből egység?

Kell-e Majtényi László, vagy kell-e bárki ebben a rendszerben? - hangzott el a kérdés a Republikon Intézet „Köztársaságielnök-választás 2017" című konferenciáján, melyen jogtudósok, elemzők adtak elő, illetve vitáztak egymással, majd pedig beszélgettek Majtényi László köztársaságielnök-jelölttel a hétfői parlamenti államfőválasztás előtt.

A köztársasági államforma lényege a monarchia tagadása. Magyarán az államfő személye, intézményének lényege, hogy nem király, hiszen ahol köztársaságok létrejöttek, ott többnyire megbukott a királyság - magyarázta a Gödör Klubban elsőként Bragyova András az alkotmány intézmény szimbolikus és jogi jelentőségét. A jogtudós, egyetemi tanár arról beszélt, miért szükéges egyáltalán a köztársasági elnöki, azaz a parlamentáris demokráciákban a "tiszta államfő" intézménye. "Az elnök az állam egészét képviselő személy. Az egyetlen olyan állami szerv, amely az állam teljességét kifejezi, képes kifejezni" - fogalmazott Bragyova, hozzátéve, nem is hatalomként, hanem személyként, személyi képviselőként teszi ezt. A poszt szimbolikus rangját erősíti politikai elmozdíthatatlansága. "Ilyenformán az államfő politikai pozíciója sokkal erősebb, mint egy miniszterelnöké" - fogalmazott nemzetközi példákat említve Bragyova, hozzátéve persze, hogy a különböző országokban eltérő mértékű hatásköri kompetenciával jár együtt e szerepkör. A jogtudós szerint egy parlamentáris rendszerben az államfő szerepe éppen a "tartalék hatalom" megtestesítése, azaz egyfajta közbeavatkozás készsége, s bizonyos politikai, közéleti helyzetben való fellépés.

A magyar jogrendszerben Bragyova szerint azért nem lehet közvetlenül választott a köztársasági elnök, mert a parlamentáris demokráciákban egyetlen közvetlen, a nép, azaz a választók általi felhatalmazás van, a parlamenté. (A Bragyovát követő vitában felmerült a politikai szerepkör, szereposztás megváltoztatása nélküli közvetlen elnökválasztás lehetősége is - a szerk.) A jogtudós szerint ugyanakkor, hiába népszerű a közvetlen államfőválasztás elképzelése, ez parlamentáris demokráciában megbonthatná a legitimációs egyensúlyt. A jogállamiság, pontosabban az alkotmányosság őre a rendszerváltást követően az Alkotmánybíróság lett, amelynél épp az államfő kezdeményezhet vizsgálatot, normakontrollt, ez pedig egyáltalán nem jelentéktelen jogkör.

Tóth Csaba elemző mutatta be ezt követően a köztársaságielnök-jelöltek népszerűségét érintő Republikon-elemzést. A közvélemény-kutatási adatok tükrében Majtényi László 43 százalékos, Áder János jelenlegi államfő pedig 57 százalékos népszerűséggel rendelkezik, aminek az elemző szerint nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, hiszen egyszerűen abból fakad, hogy több Fidesz-szavazó van, mint baloldali. Hagyományosan egyébként a regnáló köztársasági-elnök vezeti a politikusi népszerűségi rangsort, ez most is így van, ugyanakkor a legutóbbi Republikon-mérés tükrében, Ádert követően Orbán Viktor kormányfő, Karácsony Gergely zuglói polgármester, Szél Bernadett LMP-társelnök, majd pedig Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje szerepel a listán, mögéjük pedig azonnal, az első erre irányuló mérésben felsorakozott Majtényi. A pártpreferenciák egyébként alapjaiban határozzák meg az államfőjelöltek - Áder és Majtényi - támogatottságát, de ezt befolyásolja a kor, illetve a végzettség is.

Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke - Forrás: Republicon/Facebook

Az elemzői vitában a köztársasági intézmény és az elnöki szerepfelfogás változásairól cserélt eszmét Böcskei Balázs politikai elemző, Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője, valamint Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa. Böcskei gyors összehasonlító elemzést végzett az államfői intézmény változásáról az egymást váltó elnökök kritikus jellemzésével. Böcskei kiemelte Sólyom László volt államfő teljesítményét, s bírálta Schmitt Pálét. Ezzel szemben Mráz Ágoston Sámuel inkább Ádert dicsérte, szerinte ugyanis a jelenlegi elnök sikeresen vezette ki a Schmitt Pál bukásával válságba jutott elnöki intézményt a válságból, s ma is ellátja a nemzet egységének megtestesítő szerepét: népszerűbb, mint az őt megválasztó Fidesz. Ezzel szemben Horn személyes kedvence, azaz Göncz Árpád teljesítményét emelte ki, emlékeztetve: Göncz politikusi szerethetősége követhető, követendő minta egy államfő számára. Horn másképp, de egyetértett a Sólyom alkotmányfölfogását jónak ítélő szavakkal is, Áder János teljesítményét "pozitív meglepetésnek" minősítette, de főként Schmitt Pálhoz képest. Stumpf András a vitát provokálva Ádert leginkább Göncz-höz hasonlította, aki szerinte a politikai imidzse ellenére a legpártosabb elnök volt - mindezt pedig az alkotmányos vétók számával igyekezett igazolni. A publicista ízlésének leginkább Sólyom László államfői szerepfelfogása felel meg, az elnöki szerepváltozás helyett ugyanakkor kisiklásnak, egy hatalmas félreértésnek nevezte Schmitt kétéves regnálását, Áderről pedig viszonylagos elégedettséggel beszélt, hiszen a jelenlegi államfő szerinte nem érti félre a köztársasági elnöki funkciót - nem is értékeli túl azt.

Azt is Stumpf vetette fel, hogy miként testesítheti meg a nemzet egységét a köztársasági elnök, aki sok esetben - második, vagy korábban harmadik körben - "csak" feles többséggel a kormányoldal választ meg az Országgyűlésben. Erre reagálva Horn Gábor arról beszélt, nem változtatna a köztársasági elnöki szerep jelentőségén az sem, ha közvetlenül választanák az államfőt. A vitában az is felmerült, hogy egyáltalán szükség van-e ebben, a Fidesz-KDNP által uralt, sőt, saját képére formált közjogi rendszerben ellenzéki jelöltre. "Majtényi László egy jó jelölt, alkalmas jelölt, érdemes utánamenni" - fogalmazott a kérdést felvető Böcskei Balázs, aki ugyanakkor kiemelte, kifejezetten kérdéses, hogy a rendszer legitimitásával jár-e az államfőjelölés. Mráz Ágoston egyetértett azzal, hogy az ellenzék e lépéssel legitimálja a rendszert, de kritizálta is persze e pártokat, mert szerinte azok csak akkor tekintenék legitimnek a szabályokat, illetve az alkotmányos rendszert, ha azok, illetve az az ő sikerüket hoznák. Horn szerint azonban nem a rendszer legitimációja szempontjából fontos Majtényi jelölése: nagy jelentőségű üzenet, hogy az ellenzéki pártok által is vallott alkotmányos eszmét kifejező személy szerepelhet a nyilvánosságban. Stumpf szerint viszont ennek sokkal inkább az ország szempontjából van jelentősége, mert az ellenjelölt mégis olyanná teszi a körülményeket, mintha itt normális közélet működne azzal, hogy legalább ketten "versengenek" a tisztségért. Ugyanakkor a publicista úgy látja, nagy jelentőséget, főként a baloldal jövője szempontjából nem kellene tulajdonítani a civilek és az ellenzéki pártok által támogatott Majtényi jelölésének. Mráz szerint azonban Majtényi jelölésében éppen szerepe volt esélytelenségének, mert e tét nélküliség vezethetett a baloldali pártok megállapodásához.

A vitapartnerek Majtényit - aki eközben jelen volt - általában jó jelöltnek tekintették, noha a volt ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke a kormánypártok parlamenti többsége okán valóban esélytelen. Stumpf kiváló jelöltnek nevezte Majtényit arra, hogy ne válasszák meg, noha nem bánná nagyon, ha valamilyen alternatív valóságban ez mégis így történne. Horn Gábor nagyon szeretne olyan országban élni, ahol Majtényi az államfő, és Böcskei is egyetértéssel beszélt a civil-ellenzéki jelölt alkotmányfölfogásával, Mráz pedig viszonylag mérsékelten tartotta a távolságot. Az elemzők ugyanakkor összességében elismerően szóltak Majtényiról, nemcsak személyes alkalmasságát, de jogállam-felfogását is méltatták.

Majtényi Áderről

Népszava fotó

"Az én vállalásom március 13-ig szól. Én ezt a vállalást tettem, ezt teljesítettem, tudatában annak, hogy milyen esélyekkel vágok neki a hétfői elnökválasztásnak. Azt nem tudom, mi az, ami utána jön" - mondta Majtényi László a jövőbeni terveit érintő kérdésre. A civil-ellenzéki elnökjelölt szerint nem az ő személye, annak megítélése a valódi kérdés, hanem hogy az elmúlt hetekben beszélni lehetett a negyedik köztársaság esélyeiről és alapelveiről, s hogy a közbeszédben ez témává válhatott elnökjelölti kampánya során.

Majtényi úgy látja, lehet olyan helyzet, amelyben további szerepet is vállalna a demokratikus, vagy ahogy ő fogalmazott, az alkotmányos oldalon, de szerinte "ez az ország olyan, hogy ha feldobunk egy követ, akkor az jó eséllyel egy haza bölcsére esik", így egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy mindenképpen szerepet kellene vállalnia. Azt, hogy a demokratikus pártok beálltak mögé, jelentősnek, de nem megkerülhetetlen jelentőségűnek tekinti, ahogyan azt sem veszi biztosra, hogy ennek lesz folytatása, s hogy ez a kzös jelölés hozná el a sokak által vágyott baloldali összefogást.

Majtényi most először beszélt arról, hogy mit gondol Áder János jelenlegi államfőről, mint "vetélytársáról". Úgy fogalmazott: Áder korántsem ideális államfő, s noha nem kívánja élesen kritizálni a nyilvánosság előtt - eddig sem tette kampánya során -, az alkotmányos kötelességei elmulasztását, így a negyedik alaptörvény-módosítás aláírását, vagy épp a paksi bővítésről szóló törvénymódosítás átengedését kifejezetten fölrótta a mai köztársasági elnöknek.

Majtényi kifejtette: a parlamentáris demokrácia, az alkotmányosság eszméje vezeti nyilatkozatait, a harmadik köztársaság - melynek sok-sok bűnét főlrótta, főként hogy nem védte meg a szabadságot - egy továbbfejlesztett változatára, megújítására van szükség, ez lehet a negyedik köztársaság.