Előfizetés

Forgalomlassítással fenyegetnek a BKV-nál

G.E.
Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:15
Forgalmi központ az Őrs vezér téren - Népszava fotó
A BKV vezetése hónapok után először reagált a cégnél működő szakszervezetek bértárgyalási kezdeményezésére, miután a hét elején az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) egyhetes ultimátumot adott a vezérigazgatónak, hogy elindítsa a hivatalos bértárgyalásokat. 

A szakszervezetet vezető Nemes Gábor arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a vezérigazgatóság ma délelőttre összehívta a dolgozók körében 10 százaléknál nagyobb szervezettséggel rendelkező szakszervezeteket a cég „állandó bizottságának” ülésére. Az érdekvédők azonban ettől a fórumtól nem várnak érdemi előrelépést, mert a ritkán összehívott bizottság nem a bértárgyalások hivatalos terepe, ráadásul ezeken a megbeszéléseken a BKV vezérigazgatója még soha nem jelent meg, várhatóan ma sem vesz részt a beszélgetésben.

A főváros legnagyobb foglalkoztatója, a 9600 dolgozót alkalmazó BKV Zrt. a héten hozta nyilvánosságra humán stratégiáját, amelyben az szerepel, hogy a cég munkaerő helyzete ugyan stabil, de a következő időszakban évente ezer kilépő dolgozó utánpótlását kell megoldania. Ráadásul a 2016-os adatok szerint a távozók 40 százaléka buszsofőr, akiket nagyon nehezen lehet pótolni. A helyzet megoldására a cég is csak azt a megoldást látja, ha piaci szintre emelik az alapbéreket, ezért is érthetetlen a bértárgyalások eddigi merev elutasítása.

A közlekedési szakszervezet azzal számol, hogy ha a jövő hét közepéig nem történik érdemi lépés a bértárgyalások elindítására, akkor megkezdik beígért forgalomlassító akcióikat. Nemes Gábor példaként említette a jegyvásárlásokat gyakorlatilag leállító, korábban már kipróbált módszert, vagy a minden szabályt szigorúan betartó lehetőséget, aminek következtében autóbuszok tömegei maradhatnak a garázsokban.

Ahogyan a hét elején megírtuk, az EKSZ hónapokkal ezelőtt kezdeményezte, hogy az idén 15+5 százalékos béremelést kapjanak a BKV dolgozói, amiből az 5 százalék a legalsó kategóriák felzárkóztatását szolgálná. A bérkövetelés az állami szféra vállalatainak bérmegállapodásához hasonlóan 3 év alatt összesen 30 százalékos emelési igényt tartalmaz.

Megeszi a rozsda a Lánchidat

A Lánchíd és a Várhegy-alagút felújításának engedélyezési tervei, valamint a kiviteli tervei egyaránt elkészültek, a hatósági jóváhagyás még az idén megtörténhet – közölte a Várnegyed újsággal a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A híd és az alagút teljes körű felújítása utoljára 1986 és 1988 között volt. A szigetelések, a dilatációs szerkezetek és a láncközegek cseréje mellett fel kell újítani a járda és az út burkolatát is, valamint tenni kell a korrózió ellen is. Tarlós István főpolgármester 2016-ban 18 milliárd forintra becsülte a Lánchíd és a Váralagút teljes körű felújításának költségeit. A munka legkorábban az év második felében kezdődhet meg. Várhatóan komoly korlátozásokkal jár majd, akár két évre is lezárhatják a hidat a forgalom elől.

Még nem tudni, hogy ki nyeri majd a felújítást, de a korábbi tapasztalatok alapján a Jobbik aggódik, hogy itt is felüti majd a fejét a kormányzati korrupció. A költségeket illetően a radikális párt fontosnak tartja, hogy azok ne szálljanak el a Margit híd felújításához vagy a Puskás Ferenc Stadionhoz hasonlóan.

A felújítás kétségkívül ráfér a Lánchídra, hiszen ahhoz képest, hogy Magyarország egyik első számú látványossága, egyre romosabb állapotban van. Budapest ékkövét 1849-ben avatták fel, a szegélyeket megette a rozsda, a korrodált darabok hol lyukasak, hol szintén rozsdás fémlemezekkel vannak kipótolva. Bár maguk a tartó acélláncok karban vannak tartva, ettől függetlenül a növekvő üregek látványa elég ijesztő.

Fleck: sérti az alkotmányt a Handó-szabályzat

"Egy demokratikus alkotmánybíróság előtt az ügy mindenképp nyerhető lenne, hiszen teljesen egyértelmű az alkotmánysértés. Ugyanakkor a magyar az nem igazi alkotmánybíróság, hiszen csak fideszes bírák alkotják a testületet" - vélte lapunknak Fleck Zoltán, miután a hvg.hu megírta: Strasbourgban és az Alkotmánybíróságon (Ab) támadták meg bírók a bírósági korrupció kivédésére hivatott, de visszaélésekre széles lehetőséget nyújtó integritási szabályzatot, amit Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jegyez.

Az értelmező rendelkezéseknél kiderül, hogy az integritás egyebek mellett jelenti az OBH elnöke, azaz Handó értékeinek és elveinek való megfelelést. Az ELTE Jogi Karának tanszékvezetője úgy látta, csupán abban az esetben meszelheti el a szabályozást a hazai testület, ha például Handó "kiesne Orbán Viktor kegyeiből, s a kormányfő megengedné az Ab-nek, hogy így döntsön".

Handó Tünde/Népszava fotó

Handó Tünde/Népszava fotó

A bírók a 2016. július elsején hatályba lépett szabályzat megsemmisítését kérik a testülettől azzal az indokkal, hogy "az utasítás egyes céljaival (korrupcióellenesség) egyet lehet érteni, a szabályozás módjával azonban nem". A bírói függetlenséget az Alaptörvény garantálja, e szerint a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. Ebből következik - áll a beadványban -, hogy a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben lehet meghatározni. Az OBH elnöke viszont ilyen képességgel nem rendelkezik, az általa szignált utasítás nem törvény, pláne nem sarkalatos. A beadványt február végén be is fogadta a testület.

Fleck szerint azonban Strasbourgban nyerhető az ügy, hiszen a magyar beadványok teljesen megalapozottak. Szepesházi Péter indítványában az áll: "nem lehet demokratikus egy olyan jogintézmény és független egy olyan hatalmi ág (bírói hatalom), amely tagjainak meg kell felelniük egy személy (OBH-elnök) mindenkori értékrendjének és az általa hangoztatott elveinek". Ezért a Budai Központi Kerületi Bíróság bírája azt kéri a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságától, hogy mondja ki: a Handó-féle szabályzat a véleménynyilvánításhoz, a tisztességes tárgyaláshoz, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a gyülekezési szabadsághoz való jogot is sérti.