Döntenek a dollár kamatáról

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:23
Illusztráció: Thinkstock
Szinte bizonyos, hogy az amerikai, szövetségi jegybank szerepét betöltő monetáris döntő tanácsa holnap 0,25 százalékponttal felemeli a dollár irányadó kamatát.

Az elemzők ezen kívül idén még három, jövőre pedig négy kamatemelésre számítanak. Londoni elemzők szerint ennek hatására az amerikai GDP a tavalyi rendkívül alacsony 1,6 százalékos gazdasági növekedés 2017-ben 2,4 százalékosra gyorsulhat. Az azonban továbbra sem világos, hogy Donald Trump elnök gazdaságpolitikai elképzeléséből mennyi valósul meg, teljesül-e az 1000 milliárd dollárosra tervezett infrastrukturális beruházási programból, valamint a társasági és a személyi jövedelemadó tervezett csökkentéséből. Az is kérdéses, hogy ismét erősödik-e majd a dollár az euróval szemben, miként azt 2016 decemberében tette, vagy már a piacok beárazták a kamatemelés hatását. A londoni Capital Economics előrejelzése szerint a dollár az idei év végére az 1:1-es árfolyamparitás alá, 0,95 dollár/euróra drágul. (Tegnap délután 1,068 dollár/euró volt a kurzus.) Ez együtt járhat azzal is, hogy rövidesen 300 forintnál többet kell adni az amerikai deviza egy egységéért, a tegnapi közel 293 forintos árfolyammal szemben.

Szerző

Félmillió felett lehet keresni a szlovák autóiparban

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:22
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Ahol nehéz tárgyalások után harcolták ki a szakszervezetek az idei és a többéves bérmegállapodásokat, ott ezt a sikert új tagok belépése kísérte. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) például 600 fővel emelte taglétszámát – tudta meg a Népszava Székely Tamástól, a tömörülés elnökétől. Az érdekvédelmi vezető ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a siker relatív, hiszen az ország egyes régiói között hatalmas szakadék tátong abból a szempontból, hogy mekkora béremelést sikerült kiharcolni a minimálbér fölötti kategóriákban.

A vegyiparban, autógyártásban, ezen belül elsősorban a gumiiparban, alumíniumgyártásban, gáziparban valamint a gyógyszergyártás területén működő szövetség kimutatásai az eddig lezárt bértárgyalások alapján azt mutatják, hogy a Dél-Alföldön átlagosan 12 százalékos béremelést értek el a szakszervezetek, míg Észak-Magyarországon ennek a felét sem, mindössze 5,5 százalékot. Ebben a térségben a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelés fölött alig tudtak javítani munkatársaik helyzetén a cégek, többségük annyit tudott erre fordítani, ami belefért az 5 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés adta keretekbe. Ez nemcsak az északi térség vállalatainak nehezebb helyzetét mutatja, hanem az ottani dolgozók nagyobb kiszolgáltatottságát is. Általánosságban az is kimondható, hogy a keleti országrészben a déli terület kivételével alacsonyabb béremelések lesznek, mint a Dunántúlon, ahol sokkal egységesebb, 9 százalékot közelítő a javulás. A képet tovább árnyalja a fővárosi központok és vidéki telephelyek béremelésének aránytalansága, hiszen van olyan vállalat, ahol 8 százalékos emelést tudtak kiharcolni, de ebből 7 százalék a pesti központnak jutott. A vidéki telephely munkásai mégsem elégedetlenek, mert a nekik maradó 1 százaléknyi összeg is 15 százalékos béremelést eredményezett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnökeként is tevékenykedő Székely Tamás szerint ez nemcsak a nyugati országrész fejlettebb iparával magyarázható, hanem azzal is, hogy az ottani munkáltatók a piaci mozgásokra reagálva próbálják megállítani a felkészült dolgozókat abban, hogy külföldre induljanak munkát vállalni. Ami megdöbbentő, hogy a határt már nemcsak nyugati irányban lépik át a magyar munkavállalók, egyre többen mennek Szlovákiába is. Bár északi szomszédunknál a minimálbérek nem sokkal magasabbak, mint nálunk, az autóipar átlagkeresetei akár két és félszer is jobbak a magyar átlagbéreknél. A VDSZ friss adatai alapján a hozzájuk tartozó iparágakban Nyugat-Magyarországon 231 513 forint az átlagbér, a keleti országrészben azonban csak 169 043 forint, miközben a szlovákoknál az ipari szektor átlaga - forintra átszámítva - több mint 281 ezer, de a VW szlovák gyárában már 527 ezer forintnak megfelelő összeg az átlagkereset.

Az idei béremelések ellenére számtalan gond feszíti a munkahelyeket. A VDSZ tapasztalatai szerint nem csökken a dolgozói szegénység, már nemcsak a teljesen képzetlen munkavállalók kérnek szakszervezeti segélyeket, hanem a betanított munkások is. Székely Tamás arról is beszámolt, hogy több munkahelyen nem adják meg januárig visszamenőleg az emelt béreket, ahol sok a minimálbéres, szakképzetlen dolgozó, ott változatlanul nagy a bérfeszültség és nem csak magyar cégek trükköznek a dolgozók átminősítésével, hogy ne a szakképzettek minimálbérét kelljen megadni nekik.

A vegyipari szakszervezeti tömörülés vezetője a kiszámíthatatlanul ugráló piaci mozgások miatt jövőre is nehéz bértárgyalásokat jósol, bár a szakképzett munkások egyre nagyobb hiánya és a jövő évre érvényes országos bérmegállapodás az ideinél kiszámíthatóbban tervezhető üzleti évet feltételez, ami optimistává teszi a munkaadókat és munkavállalókat egyaránt.

Támadás a multik ellen - Nem kegyelmeznek a Tescónak sem

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:21
A hazai tulajdonú láncokról úgy tartották, hogy a kormány kegyeltjei. Most nekik sem kegyelmeznek FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Megadóztatná az áruházláncok házhoz szállítását is az Orbán-kormány. A környezetterhelés csökkentésére hivatkoznak, miközben a szakemberek szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. A gazdasági tárca azután kezdett egyeztetésekbe, hogy kiszivárgott a kormányzati sarc szándéka.

Nyugati mintára hivatkozva nemcsak a parkolóhelyek száma után, hanem a házhoz szállítási szolgáltatásuk alapján is megsarcolná a kormányzat a napi cikkeket forgalmazó kiskereskedelmi láncokat. A Magyar Időkben kiszivárogtatott adóztatási terv nemcsak a nemzetközi áruházláncokat sújtaná, mint az házhoz szállításban elöljáró Tesco, illetve az Auchan, illetve az ezt tervező Spart, hanem több magyar tulajdonú céget is, például a G-Roby-t és a CBA-t is.

A sajtóból értesültünk a tervezetről, melyet mivel teljes egészében nem ismerünk, így arról álláspontot sem tudunk kialakítani - nyilatkozta a Népszavának Fodor Attila, a franchise hálózatot működtető magyar tulajdonú cég kommunikációs igazgatója. Közlekedési és környezetvédelmi szakemberek szerint ezeket a kiszállításokat gyűjtőfuvarként is fel lehet fogni. Információink szerint legkevesebb 10-15 otthonban vihetik ki egy fuvarral a megrendelt árut, vagyis ugyanennyi személygépkocsi káros anyag kibocsátását váltja ki az online szolgáltatás. Vagyis a kormányzati érveléssel szemben nem növeli, hanem éppen mérsékli a környezetterhelést. A közteher mértékétől is függ majd, hogy hogyan tudja majd a cég kigazdálkodni az új adónemet - tette hozzá Fodor.

Az érintett szakszervezetekkel tegnap egyeztetett a gazdasági tárca. A szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel, illetve az élelmiszer-kereskedelmi láncokkal ma ülnek tárgyaló asztalhoz a gazdasági minisztérium képviselői az előzetes jelzések szerint.

A kormányzati szándék átgondolatlanságát az ágazat szereplői értetlenséggel fogadták. A napi cikkeket kínáló webáruházak vagy a posta, illetve más csomagszállító szolgáltatását veszik igénybe, vagy saját járművekkel szállítják házhoz a megvásárolt portékát. A webáruházi házhoz szállítás megadóztatásának ötlete nyilvánvalóan egyszerű sarc, hiszen éppen hogy környezetkímélő megoldást kínál a hagyományos vásárlással szemben. Feltehetően ebből az ötletadók azt látják, hogy elképesztő ütemben bővül, s így megadóztatható a webkereskedelem Magyarországon. A KSH adatai szerint az elmúlt években 30 százalék feletti, 2016-ban is azt megközelítő ütemű volt a webforgalom növekedése - foglalta össze a Blokkk.com szakportál.

Azt pedig a szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a parkolók, az online kiszállítás megadóztatása, a kötelező létszám előírása, a reklámra költhető összeg korlátozása, vagy a gyűjtő csomagolás tiltása nem szolgálja a vásárlók érdekeit, mert a nagy láncok kénytelenek lesznek áthárítani a költségek növekedésének legalább egy részét a fogyasztókra, illetve a beszállítókra.

Csak a másik adója fáj
Miközben a kormány a költségvetés kiváló helyzetét hangoztatja, mégis a kiskereskedelmi láncok parkolóira kivetett adóból évi 20 milliárd forintot hajtana be a kormányzat. Miközben az állítólag jobban teljesítő, erősödő Magyarország kormánya a sokadik sarcot tervezi kivetni a multikra, helyi szinten ennek ellenkezőjéről beszélnek a kormánypárti önkormányzati képviselők. A szocialista vezetésű Salgótarjánban ugyanis az önkormányzat bevételeit növelendő ingatlanadót vetne ki, a helyi fideszes politikusok viszont arra hivatkozva követelik a tervezet visszavonását, hogy a város költségvetése nem szorul rá a többletforrásra.
Az is sokatmondó, hogy 2010-ben Orbán Viktor nemcsak a söralátét méretű adóbevallásról beszélt, hanem arról is, hogy a vállalkozások terheit csökkenti. Ezzel szemben ma Magyarországon 59 adófajta létezik, ami a jelek szerint tovább szaporodik.
A tavalyi évhez képest eggyel csökkent az adófajták száma Magyarországon. A változás dinamizmusa ugyan nem, iránya viszont biztatónak tűnik - írta összefoglalójában Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Tavaly óta megszűnt az alapvetően a kamattámogatott hitelekhez kapcsolódó "hitelintézeti járadék", és kivezették a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulását. Bevezették viszont a turizmusfejlesztési hozzájárulást.



Szerző