Fordulat van, új esély. Botka László személyében végre újra van kihívója Orbán Viktornak - köszöntette a miskolciakat Varga László szocialista képviselő. Szavait hatalmas ováció fogadta, még akkor is, ha rögtön hozzátette: valójában emlékezni gyűltek össze. A szocialisták ugyanakkor ezúttal egyértelműen kampánynyitó rendezvényként élték meg az 1848-as forradalom évfordulóját. Varga maga is fölidézte, kérdéses, mit gondolnának szabadságharcos őseink, ha lenéznének ma ránk, a majd' 170 évvel későbbi Magyarországra. Nincs se béke, se szabadság, se egyetértés. Ugyan nincsenek külső hatalmak, de saját urizáló, elnyomó elitje alakult ki a magyar népnek. A szegény szegényebb, a gazdag pedig gazdagabb lett az elmúlt hét évben, nem csoda, hogy százezrek vándoroltak el, aki pedig marad, lecsúszóban van, vagy már nyomorog.
A kép lesújtó az oktatás, a sajtó és az egészségügy területén is, az ország változásért kiált - fogalmazott Varga, aki szerint van kihívója a mai hatalomnak, van egy személy, aki képviseli ezt a változást. Őt Botka Lászlónak hívják, de kell valaki, aki a változást megszervezi, aki felkészíti erre a legnagyobb ellenzéki pártot és aki párbeszédet kezd és szövetségeket köt társadalommal - fűzte hozzá, majd pedig átadta a szót az MSZP elnökének, akinek ez a feladata.
Szabadság, egyenlőség, testvériség
Molnár Gyula arról beszélt, hogy 1848. március 15-én a magyarok a szabadságért, az egyenlőségért és a testvériségért szálltak harcba. Ma se szabadság, se testvériség, se egyenlőség nincs. "Nincs szabadság, mert akinek semmije nincs, az nem is tud szabadon élni". Az ország fele szegénységben, a másik felének jó része pedig egyik pillanatról a másikra él, tehát foglyai a mindennapoknak. "Nincs egyenlőség, mert van öt százaléka a társadalomnak, a kevesek, akiknek mindent szabad." A pártelnök szerint "nincs testvériség sem, mert nem a közösség épüléséért dolgozunk, hanem a befizetett adónk csak néhány ember gazdagodását szolgálja", nem pedig jó iskolák és kórházak épülnek belőle. Molnár kérdéseket intézett hallgatóságához, erős országnak gondolják-e azt, ahol a nyomor jelei, mint ezen a télen oly sokszor megmutatkoztak a fagyhalálok, a kórházi rémtörténetek, vagy egyéb események nyomán. A pártelnök a "Magyarország jobban teljesít" vagy a "Magyarország erősödik" kampányokra utalva azt mondta: hiába folyik ez minden állami és kormányzati csatornán ez, valójában "ez nem erősödés, ez egy gyenge erőlködés arra, hogy becsapjanak minket. De nem fogjuk ezt tűrni". Kijelentette: a valóságban a Fidesz csak és kizárólag a gazdagokat, a milliárdosokat képviseli.
"Olyan országért fogunk dolgozni, amelyben mindenki egyenlő, szabad, mindenki a testvérünk" - mondta Molnár, aki szerint ezzel a többség képviseletére szegődtek. Úgy folytatta: 1848 kérdése az volt, hogy rabok legyünk, vagy szabadok. Irigylésre méltó egy politikus életében, ha ilyen forradalmi helyzetben léphet fel. Most ők, az MSZP is ilyen kérdés elé néz, s már megadták rá a választ. "Folytatás vagy változás? Ez így tovább nem mehet, változás kell Magyarországon, minél előbb" - jelentette ki, majd hozzátette: "indulunk a választáson, s az a tervünk, hogy meg is nyerjük". Egy tollvonással lehet tenni a változásért - állította Molnár, aki szerint készen állnak a kormányváltásra, végre van ellenfele Orbán Viktornak, végre van világos kihívója a jelenlegi, elnyomó, urizáló hatalomnak, végre van, aki képviseli a forradalmi elveket: "szabadság legyen, törvény előtti egyenlőség, jogállam, demokrácia".
Molnár a kétkedőknek és a hitetleneknek is üzent: egyértelművé tette, hogy az MSZP elkötelezett a kormányváltásban, "egy normális, egy független, egy békés Magyarországon akarunk élni, s ezért fogunk mindent megtenni a következő időszakban is, ezért fogunk dolgozni". Úgy fogalmazott "nem 2022-ben, nem 2026-ban, hanem egyértelműen 2018-ban akarjuk leváltani ezt a kormányt. Egy zászlóval, egy zászló mögött fogunk felsorakozni, amire az van felírva: változás." Összegzése szerint a forradalom által célként kitűzött eszmék tehát, amelyek ma, 169 évvel később elbukni látszanak Orbán Viktor Magyarországán, mert nincs szabadság, egyenlőség, testvériség, mostantól mind az MSZP zászlaján, s politikájának középpontjában szerepelnek. "Ideje véget vetni annak, hogy az emberek szolgálják a hatalmat", ezt meg kell fordítani. Eljött az idő, hogy a kisemberekért dolgozzon a politika, hogy valóban képviselje őket. "Mi ezt fogjuk tenni, ezért fogjuk leváltani ezt a hatalmat, s olyan politikát fogunk csinálni Botka Lászlóval, amely az emberek, a magyar társadalom többségének képviseletére és felemelésére szegődött".
Engedjünk '48-ból? Nem engedünk '48-ból
A miniszterelnök-jelölt ezt követően arról beszélt, micsoda kettősség uralta a szegények és a gazdagok Magyarországát 1848-ban. Majd pedig arról, hogy micsoda elnyomást kell elszenvednie ma egy szegény embernek hazánkban. Arról beszélt, miként "csalta meg" forradalmárjaink és szabadságharcosaink követeléseit a jövő, hogy őseink milyen csalódottak lennének, ha fentről látnák, mivé lett mára Magyarország. Idézte a 12 pont követeléseit, melyek szerinte nemhogy a vérbe fojtott szabadságharcot követően, de ma sem teljesülnek. Sorolta is: "Valódi sajtószabadságot akarunk, ki kell mentenünk a sajtót a fideszes úthenger alól", mert ma nemhogy sajtószabadság, de csak lakájmédia van. Botka ezt követően "felelős minisztériumot" követelt, s azt, a kormányzati munka ne a gazdag kevesek, hanem minden egyes állampolgár érdekeit szolgálja. "Engedjünk '48-ból? Nem engedünk '48-ból" - fogalmazott, majd pedig tovább sorolta a 12 pont köbeteléseit. Kérdéseket tett fel, amelyek egyértelművé tették: a politikai elit, a hatalom képviselői "úrbéri viszonyt" teremtettek a tömegek számára, míg saját magukat és holdudvarukat milliós fizetésekkel jutalmazzák.
Botka szerint "elegünk van az urakból", és igenis "bele akarunk szólni, hogy mire költik a pénzünket, s akik a kisemberekből gazdagodnak, fizessenek többet a közösbe". A miniszterelnök-jelölt szerint el kell számoltatni az "urakat", s itt elsősorban a Fideszre, valamint az Orbán Viktor közvetlen közelében, akár családjában gazdagodókra célzott. Sorolta a tényeket: sokan meggazdagodtak az elmúlt években, két részre szakadt a társadalom: az új nemességre, az urakra és a kisemberekre. Magyarország lakosságának 10 százaléka kiugró luxusban él, míg 90 százalék éppen hogy meg tud élni. Minden negyedik család létbizonytalanságban, sőt, még súlyosabb helyzetben van, olyan szegénységi csapdában van, amelyből már nem tud egyedül, csak képességi alapján kimászni. Úgy vélte, "ki kell szabadítanunk Magyarországot a rabságból", el kell űzni a hatalmukkal visszaélőket. "Tegyünk végre igazságot, ne a társadalom 90 százaléka viselje a terheit néhányak meggazdagodásának".
"A Fidesz a gazdagok, a milliárdosok pártja"
Botka szerint mára egyértelmű: "a Fideszt egyedül a pénz tartja össze, a Fidesz a gazdagok, a milliárdosok pártja". Sorolta a fideszes urizálásról szóló híreket és tényeket, és elismerte: sokan vannak, akiket luxus vesz körül, de csak Orbán háza táján. "Mondjuk ki kerek-perec: adják vissza a pénzünket, adják be a közösbe, hogy fejleszteni lehessen a kórházakat, idős otthonokat, adják vissza a melósoknak, a dolgozóknak, a diákoknak". Botka szerint a ma luxusban élők nem a saját erejükből, "hanem a mi fejünkre taposva" jutottak oda, ahol most vannak. Éppen ezért "a gazdagoktól azt várjuk el, rosszul mondom: azt követeljük, hogy vállaljanak arányos terhet a közteherviselésből". Botka szerint ma Magyarországon nem lehet más a fő üzenet, mint hogy "tegyünk végre igazságot, fizessenek a gazdagok, adjuk vissza a magyaroknak, ami a magyaroké".
A szocialista miniszterelnök-jelölt szerint ha a gazdagok végre kimásznak az úszómedencéjükből, s végre a kasszához fáradnak és fizetnek, akkor mindenkinek jobb lesz, s az egyenlőtlenségek kiküszöbölhetővé válnak. Azt is mondta, szerint annak, "aki havonta egymillió forintnál többet keres, annak fizetnie kell. Aki tízmilliós autóban ül, annak fizetnie kell. Akinek százmillió forint megtakarítása van, annak fizetnie kell. Azt mondom, fizessenek a gazdagok, járuljanak hozzá jobban a közteherviseléshez". Ezután választási ígéreteket, sőt, "nagyesküt" és fogadalmakat tett, hogy a valóban kiszolgáltatottakat, a szegényeket fogja szolgálni, hogy a melósok jogait visszaadja, a pedagógusokat és az orvosokat megbecsüli, hogy visszaemeli a társadalmi helyére a többséget, hogy észhez téríti a "nagyurakat". "Az én ellenségem nem a Fidesz, és nem is Orbán Viktor. Az én ellenségem a félelem és a kétségbeesés, amivel csordultig van a Kárpát-medence. Az én ellenségem a szegénység és a nyomor. Arra kérem Önöket, hogy támogassanak a legyőzésében. Támogassanak abban, hogy a kisemberek megkapják, ami egilleti őket. Ne engedjünk '48-ból, fizessenek a gazdagok!"
