A Szabad Sajtó Alapítvány 2017-es kitüntetettjei

Publikálás dátuma
2017.03.15 13:30
MTI Fotó: Marjai János
A Szabad Sajtó-díj a Szabad Sajtó Alapítvány által odaítélt díj, melyet 1994 óta adnak át 1848. március 15-én. Az idei díjazottak: 

RÓNAI EGON, az ATV műsorvezetője
Rónai Egon. 54 éves. Újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter. Budapesten született. Újságíróként a Népsportnál kezdte pályafutását. 1985-től már a Magyar Rádió sportközvetítéseiben tudósított. 1988-ban a Danubius Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa lett. Végigjárta a ranglétrát: először műsorvezető-szerkesztő, majd 1994-től a rádió zenei vezetője, később program- és hírigazgatója lett, közben tulajdonrészt is szerzett a Danubiusban. Vezetői, tulajdonosi tapasztalatait a Budapest, a Pont FM, az Infórum és az Abszolút Rádióban hasznosította.

A Magyar Televízióban először popzenei és magazinműsorokban tűnt fel. 1994-től 96-ig az A3 Televízió programigazgatója. 2000-től tíz éven át a Sport TV műsorvezetője, kommentátora. 2010 és 11-ben az RTL Klub Heti Hetes című műsorában is szerepelt. 2011-től dolgozik az ATV politikai-közéleti műsoraiban. Vezeti a Start!, a Csatt, a Tetthely és az Egyenes Beszéd című műsorokat, valamint saját portréműsorát, a Húzóst. Utóbbiban elhangzott beszélgetéseiből már négy portrékötetet is megjelentetett. Nős, felesége Rónai Zsanett táncművész, televíziós szerkesztő. Négy gyermekük van, három fiú és egy kislány. 2014 februárjában a Magyarországi Sajtószóvivők Szövetsége a kiegyensúlyozott tájékoztatásért Médiadíjat ítélte meg Rónai Egonnak. 2017-ben a Szabad Sajtó Alapítvány az interjú műfajában alkotott kimagasló teljesítményét ismeri el a Nemzeti Ünnep alkalmából.

Láposi Elza, a Népszava Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatója
Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium elvégzése után tanár képesítést szerzett. Az MSZP esztergomi irodájának vezetője, majd a párt városi elnöke is volt. Több cikluson át vezette az önkormányzat Kulturális Idegenforgalmi és Sportbizottságát. Nevéhez fűződnek Esztergom nagy nyári rendezvényeinek megszervezése, az Európa- és a Szent István Napok. 1998-ban a párt Esztergomi polgármester-jelöltje volt. 2002-ben a Komárom Esztergom Megyei Közgyűlés alelnökévé választották. A megbízatás leteltét követően került a Népszavához. Vezetése alatt készült el a Népszava eddig megjelent számainak digitalizálása. Három év munkája volt, hogy 2015-re 141 évre visszamenőleg, kereshetővé váltak a lap cikkei. 4-500 ezer oldal vált elérhetővé, nem utolsósorban a kutatók nagy örömére. Szintén ezen időszak alatt valósult meg a Születéslap szolgáltatás.

A demokratikus sajtó magyarországi ellehetetlenítésének csúcspontja, helyesebben mélypontja, a Népszabadság 2016. október 8-a bezárása óta, a Népszava egyedüli baloldali lapként igyekszik eleget tenni az olvasók elvárásainak. A számok azt mutatják, hogy sikerrel. A Népszava megduplázta példányszámát és lehetőséget nyújtott a Népszabadságból utcára került újságírók egy részének. A Szabad Sajtó Alapítvány a lap megmentése és továbbélése, valamint a demokratikus tájékoztatás fennmaradásának érdekében tett kiemelkedő szerepéért díjazza Láposi Elzát 2017. március 15-én, a Nemzeti Ünnep alkalmából.

Szüts Miklós festőművész
1945-ben született Budapesten. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. Színész szeretett volna lenni, de jelentkezett a bölcsész karra is. Továbbtanulását nehezítette, hogy egyházi iskolából vitte a félpont híján maximális pontszámot, így csak 1967-ben nyert felvételt a Képzőművészeti Főiskola, festő, sokszorosító grafika szakára. A főiskola elvégzését követően a festés mellett önálló tervező grafikusként dolgozott. Első önálló kiállításán 1977-ben nagyméretű linóleummetszeteket állított ki, de ezután abbahagyta a sokszorosító grafikai munkákat, azóta csak olajfestményeket fest. A nyolcvanas évek végén készültek nagy, sötét, monumentális kollázsai, majd nonfiguratív vásznai, többségük ma már közgyűjteményekben találhatók. 1990 tavaszán gyökeres változás történt képei témájában és méretében egyaránt: kisebb, többnyire világos tónusú csendéleteket kezdett festeni. Néhány év után nagyobb képeken a téma is némileg változott: a csendéletek enteriőrökbe kerültek. Ezek többnyire cigánytelepi szobák, hajléktalan-szállások, kispolgári vagy szegényparaszt szobák-konyhák. A képek témájuk ellenére nélkülöznek minden "szociális üzenetet": ugyanolyan módon használja szomorú/lírai mondanivalójának kifejezésére lepusztult szobáit, mint használta csendéleteit, bögréit, tányérjait vagy késeit.

1998-ban ismét témát váltott: ekkor lakótelepi sorozata keltett nagy feltűnést. Az ezredfordulóra képeinek témája kibővült: ódon bérházak tűzfalai, hajnali napsütötte utca ellenfényben, illetve romos párizsi házak lettek.
Akvarelljeiből minden évben készít néhány könyvet. Az egyik ilyet Esterházy Péternek ajándékozta, akinek a képekről

Antonioni Nagyítás című filmje jutott eszébe, vagyis, hogy minél részletesebben nézi azokat, annál több újabb titok derül ki belőlük. Így született A bűnös című könyv. Ahogy a tavaly elhunyt író fogalmazott: a könyvnek lett egy saját nyelve, ahogy a kép és a szöveg egymásba maródott.

Szűts Miklós felesége a Prima Primissima díjas Vojnich Erzsébet. Négy lányuk született. A házaspár inspirálja, folyamatosan segíti egymást a művészi kiteljesedésben. Kettejük alkotóközösségét már egy lapon is emlegetik, de mindketten külön-külön is egyéniségek, akiknek neve a nemzetközi színtereken is jól cseng.

Szüts Miklós munkái az elmúlt 30 évben szerepeltek minden nagyobb országos tárlaton, bel- és külföldön 30 önálló kiállítása volt, például Bergenben, Stockholmban, Párizsban, Rómában, Bukarestben, Varsóban.
Pályájára visszatekintve azt vallja: volt benne valamiféle zsigeri vágy a szabadságra, és azt ha nem is tudta, de valószínűleg érezte, hogy ennek a szakmának itt munkaeszköz a szabadság, annak minden szörnyű gyötrelmével. 

Szerző
Frissítve: 2017.03.15 15:18

Vége a különutas LMP-nek

Publikálás dátuma
2019.02.23 16:42
Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke sajtótájékoztatót tart
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ahogy lapunk korábban megírta, a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel is együttműködhet az LMP az őszi önkormányzati választáson – legalábbis erről döntött a zöldpárt szombati kongresszusa.
Az is eldőlt – tájékoztatta lapunkat Kanász-Nagy Máté, az LMP titkára –, hogy az ellenzéki párt egyedül indul az európai parlamenti voksoláson. Kanász-Nagy szerint a stratégiát és az önálló indulást is több mint kétharmados többséggel fogadta el a kongresszus. Az eseményen egyébként ott volt és köszöntette a résztvevőket Thomas Waitz is, aki az Osztrák Zöld Párt európai parlamenti képviselője.
Az LMP stratégiai-változása annak fényében különösen meglepő, hogy korábban Keresztes László Lóránt társelnök csak a Jobbikkal akart együttműködni. A pálfordulásról minap a Népszavának egy név nélkül nyilatkozó LMP-s azt mondta: Keresztes érezte, hogy csak a Jobbikkal való összefogás gondolatával kisebbségben van a pártban, és mivel azt gondolja, hogy van jövője az LMP-ben az EP-választás után is, most megpróbál kompromisszumot mutatni. A párt titkára egyébként lapunknak leszögezte, az LMP számára minden szinten vállalhatatlan a Fidesz mellett a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom is. A zöldpárt még ma dönt az EP-listájáról is. Az első helyre négyen, Demeter Márta társelnök, Kendernay János, a párt külügyi kabinetjének vezetője, Vágó Gábor antikorrupciós szakszóvivő és Kóbor József pécsi önkormányzati képviselő aspirál. Úgy tudjuk, hogy a legnagyobb sansza Vágó Gábornak van, ez pedig Demeter Márta párton belüli meggyengülésére vezethet majd.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 16:43

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29