RÓNAI EGON, az ATV műsorvezetője
Rónai Egon. 54 éves. Újságíró, televíziós-rádiós műsorvezető, riporter. Budapesten született. Újságíróként a Népsportnál kezdte pályafutását. 1985-től már a Magyar Rádió sportközvetítéseiben tudósított. 1988-ban a Danubius Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa lett. Végigjárta a ranglétrát: először műsorvezető-szerkesztő, majd 1994-től a rádió zenei vezetője, később program- és hírigazgatója lett, közben tulajdonrészt is szerzett a Danubiusban. Vezetői, tulajdonosi tapasztalatait a Budapest, a Pont FM, az Infórum és az Abszolút Rádióban hasznosította.
A Magyar Televízióban először popzenei és magazinműsorokban tűnt fel. 1994-től 96-ig az A3 Televízió programigazgatója. 2000-től tíz éven át a Sport TV műsorvezetője, kommentátora. 2010 és 11-ben az RTL Klub Heti Hetes című műsorában is szerepelt. 2011-től dolgozik az ATV politikai-közéleti műsoraiban. Vezeti a Start!, a Csatt, a Tetthely és az Egyenes Beszéd című műsorokat, valamint saját portréműsorát, a Húzóst. Utóbbiban elhangzott beszélgetéseiből már négy portrékötetet is megjelentetett. Nős, felesége Rónai Zsanett táncművész, televíziós szerkesztő. Négy gyermekük van, három fiú és egy kislány. 2014 februárjában a Magyarországi Sajtószóvivők Szövetsége a kiegyensúlyozott tájékoztatásért Médiadíjat ítélte meg Rónai Egonnak. 2017-ben a Szabad Sajtó Alapítvány az interjú műfajában alkotott kimagasló teljesítményét ismeri el a Nemzeti Ünnep alkalmából.
Láposi Elza, a Népszava Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatója
Az esztergomi Dobó Katalin Gimnázium elvégzése után tanár képesítést szerzett. Az MSZP esztergomi irodájának vezetője, majd a párt városi elnöke is volt. Több cikluson át vezette az önkormányzat Kulturális Idegenforgalmi és Sportbizottságát. Nevéhez fűződnek Esztergom nagy nyári rendezvényeinek megszervezése, az Európa- és a Szent István Napok. 1998-ban a párt Esztergomi polgármester-jelöltje volt. 2002-ben a Komárom Esztergom Megyei Közgyűlés alelnökévé választották. A megbízatás leteltét követően került a Népszavához. Vezetése alatt készült el a Népszava eddig megjelent számainak digitalizálása. Három év munkája volt, hogy 2015-re 141 évre visszamenőleg, kereshetővé váltak a lap cikkei. 4-500 ezer oldal vált elérhetővé, nem utolsósorban a kutatók nagy örömére. Szintén ezen időszak alatt valósult meg a Születéslap szolgáltatás.
A demokratikus sajtó magyarországi ellehetetlenítésének csúcspontja, helyesebben mélypontja, a Népszabadság 2016. október 8-a bezárása óta, a Népszava egyedüli baloldali lapként igyekszik eleget tenni az olvasók elvárásainak. A számok azt mutatják, hogy sikerrel. A Népszava megduplázta példányszámát és lehetőséget nyújtott a Népszabadságból utcára került újságírók egy részének. A Szabad Sajtó Alapítvány a lap megmentése és továbbélése, valamint a demokratikus tájékoztatás fennmaradásának érdekében tett kiemelkedő szerepéért díjazza Láposi Elzát 2017. március 15-én, a Nemzeti Ünnep alkalmából.
Szüts Miklós festőművész
1945-ben született Budapesten. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. Színész szeretett volna lenni, de jelentkezett a bölcsész karra is. Továbbtanulását nehezítette, hogy egyházi iskolából vitte a félpont híján maximális pontszámot, így csak 1967-ben nyert felvételt a Képzőművészeti Főiskola, festő, sokszorosító grafika szakára. A főiskola elvégzését követően a festés mellett önálló tervező grafikusként dolgozott. Első önálló kiállításán 1977-ben nagyméretű linóleummetszeteket állított ki, de ezután abbahagyta a sokszorosító grafikai munkákat, azóta csak olajfestményeket fest. A nyolcvanas évek végén készültek nagy, sötét, monumentális kollázsai, majd nonfiguratív vásznai, többségük ma már közgyűjteményekben találhatók. 1990 tavaszán gyökeres változás történt képei témájában és méretében egyaránt: kisebb, többnyire világos tónusú csendéleteket kezdett festeni. Néhány év után nagyobb képeken a téma is némileg változott: a csendéletek enteriőrökbe kerültek. Ezek többnyire cigánytelepi szobák, hajléktalan-szállások, kispolgári vagy szegényparaszt szobák-konyhák. A képek témájuk ellenére nélkülöznek minden "szociális üzenetet": ugyanolyan módon használja szomorú/lírai mondanivalójának kifejezésére lepusztult szobáit, mint használta csendéleteit, bögréit, tányérjait vagy késeit.
1998-ban ismét témát váltott: ekkor lakótelepi sorozata keltett nagy feltűnést. Az ezredfordulóra képeinek témája kibővült: ódon bérházak tűzfalai, hajnali napsütötte utca ellenfényben, illetve romos párizsi házak lettek.
Akvarelljeiből minden évben készít néhány könyvet. Az egyik ilyet Esterházy Péternek ajándékozta, akinek a képekről
Antonioni Nagyítás című filmje jutott eszébe, vagyis, hogy minél részletesebben nézi azokat, annál több újabb titok derül ki belőlük. Így született A bűnös című könyv. Ahogy a tavaly elhunyt író fogalmazott: a könyvnek lett egy saját nyelve, ahogy a kép és a szöveg egymásba maródott.
Szűts Miklós felesége a Prima Primissima díjas Vojnich Erzsébet. Négy lányuk született. A házaspár inspirálja, folyamatosan segíti egymást a művészi kiteljesedésben. Kettejük alkotóközösségét már egy lapon is emlegetik, de mindketten külön-külön is egyéniségek, akiknek neve a nemzetközi színtereken is jól cseng.
Szüts Miklós munkái az elmúlt 30 évben szerepeltek minden nagyobb országos tárlaton, bel- és külföldön 30 önálló kiállítása volt, például Bergenben, Stockholmban, Párizsban, Rómában, Bukarestben, Varsóban.
Pályájára visszatekintve azt vallja: volt benne valamiféle zsigeri vágy a szabadságra, és azt ha nem is tudta, de valószínűleg érezte, hogy ennek a szakmának itt munkaeszköz a szabadság, annak minden szörnyű gyötrelmével.
