Előfizetés

Irgalmasrendi építkezés irgalmatlan favágással

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.03.16. 06:13
Állítólag a fák zavarták a fürdő csöveit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Bontás és telekhatártól telekhatárig történő építkezés műemléki környezetben, tömeges fakivágás, a lakossággal történő egyeztetés elhagyása a kiemelt beruházásokról szóló jogszabályokra hivatkozva – ilyen jelenségek kísérik a Budai Irgalmasrendi Kórház új épületének kialakítását. Úgy tűnik, a legtöbb kifogás egy olyan területet érint, ami nem is része az államilag kiemeltté nyilvánított projektnek.

A Margit híd budai hídfője közelében, a Budai Irgalmasrendi Kórháznál - a környék lakói részére tartott bármiféle lakossági fórum vagy egyéb tájékoztatás nélkül - januárban elkezdték kivágni a létesítmény melletti parkban a fákat, majd február elején hozzáláttak az érintett terület körülbelül 25-30 százalékán elhelyezkedő épület lebontásának, szintén mindenfajta kommunikációt kerülve.

- Miután a gondnokunk sem rendelkezett semmilyen információval, fogtam a telefont, és felhívtam a II. kerületi önkormányzati építési hatóságot. Arról tájékoztattak, hogy nem hozzájuk tartozik a kérdéskör, mivel a teljes terület az örökségvédelmi szabályozás hatálya alatt áll. Jó néhány ügyintéző múlva eljutottam Budapest Főváros Kormányhivatal I. Kerületi Hivatalának építésügyi és örökségvédelmi osztályához, ahol annyit közöltek, hogy az érintett ingatlanon, amely kiemelt műemlék, átalakítás-bővítés okán építési engedélyezési eljárás van folyamatban – mondta lapunknak a sokak kedélyét borzoló esetről egy környékbeli lakó.

Az e-epites.hu oldalon megtaláltuk az építés tervrajzait és látványterveit, ezek azonban korántsem csupán a területen lévő kis épület átalakításáról, bővítéséről szólnak: egy telekhatártól telekhatárig tartó teljesen új épület felépítése készül, a kórház udvarát is teljesen beépítenék. Magát az építkezést már a bontást megelőzően elkezdték engedélyeztetni, szintén a társadalmi egyeztetés kihagyásával, annak ellenére, hogy a tervezett új épület a Frankel Leó út érintett házait egészen az ötödik emeletig nagyrészt beárnyékolná, a dunai panorámát pedig részben megszüntetné, jelentős értékcsökkenést okozva.

A kórház belső udvarán történt fapusztítás kapcsán korábban az a hír járta, hogy a növények a fürdő csöveit zavarták. Nem kizárt, hogy így van, bár az érintett telekrész teljes beépítésének terveit látva valószínűbb, hogy inkább az építkezésnek álltak útjában. Kitermeltek ugyanakkor olyan, teljesen egészséges fákat is, amelyek a terület külső, Frankel Leó utca felőli szélén álltak, azaz sem a csővezetékekkel, sem az építéssel nem hozható összefüggésbe az elpusztításuk.

Február közepén a kormányhivatal kiadta az elsőfokú építési engedélyt, és megjelent a területen az építkezésre vonatkozó első tájékoztatás. Kiderült az is, hogy az Irgalmasrendi Kórház bővítését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, lehetővé téve a kiemelt projekteknél szokásos egyszerűsített, a társadalmi beavatkozást erősen korlátozó engedélyezési gyakorlat alkalmazását. Csakhogy vonatkozó rendelet pontosan nevesíti azokat a telephelyeket, amelyekre vonatkozik, így a hatálya nem terjed ki a Frankel Leó út 17-19. szám alatti parkos területre, ahol szintén mindenféle lakossági tiszteletkör nélkül vágták ki a fákat. Ráadásul a rendelet szövegében megemlített Frankel Leó út 54. szám alatti székelyű telephely esetében is csupán felújításról szól a jogszabály, nem pedig - átalakítás, bővítés keretében - teljesen új épületek emeléséről, ami most zajlik.

A Frankel Leó 17-19. műemléki adatlapja szerint a régi kórházépület legmagasabb besorolású (I. kategóriás) műemlék, elsősorban a homlokzat miatt, a tervezett új épület viszont éppen a teljes déli homlokzatot fogja takarni. Több más védettség is van a telken – a lapunk által megkérdezett szakértők szerint ezek közül talán a kiemelt régészeti védettség a legfontosabb, ilyen helyen elvileg nem is lehetne építkezni, de a világörökségi védettség is fontos. Azt is megtudtuk: a nemzetgazdasági kiemelt jelentőségű beruházás a jogszabályokban rögzített szakhatósági, örökségvédelmi eljárások alól nem adna felmentést, csupán rövidebb határidőket ír elő.

Ahogyan azt egy érintett lakótól megtudtuk, a II. kerületi önkormányzat a helyi építési szabályzatot 2016 decemberében sajátságosan módosította: a Frankel Leó út 17-19. szám alatti ingatlanra akkortól egyedi övezeti szabályozás vonatkozik, amelynek értelmében 20 helyett csak 5 százaléknyi zöldterületet kell biztosítani, így gyakorlatilag teljes beépítettséget lehet megvalósítani. A szabályozás a felépíthető épület(ek) magassága tekintetben is a kórházi tervekhez igazodik, nem is utalva a régészeti és a világörökségi védettség tényére. A korábbi, szintén tömeges fakivágásokkal járó fővárosi kiemelt beruházások gyakorlatát követik abban is, hogy a Frankel Leó út 17-19. számú telekkel szemben élő lakókat nem engedik ügyfélként bejelentkezni az engedélyezési eljárásba, arra a kormányrendeletre hivatkozva, amely egy másik ingatlanra, a Frankel Leó út 54.-re vonatkozik.

Kár az engedéllyel okozott kár is
Az építési és fakivágási engedély esetleges megléte önmagában még nem zárja ki a károsultak részéről az igényérvényesítést – figyelmeztet a szakértő. A Piac és Profit című gazdasági szaklap által megszólaltatott ingatlanjogász szerint jogszerű magatartással is lehet kárt okozni (ennek következménye azonban nem kártérítés, hanem kártalanítás), a több évtizede követett bírósági gyakorlat szerint az építkezés szabályszerűsége, az engedély maradéktalan betartása, a használatbavételi engedély kiadása sem mentesíti az építkezőt a szomszédos ingatlanokban bekövetkezett károk megtérítésének a felelőssége alól. Jogos lehet a kárigény például a panoráma vagy az intimitás elvesztése esetén.
Általános szabály, hogy az építtető nem helyezheti a saját érdekeit a környékbeliek jogai elé: indokolt elvárás, hogy „a beépítés megtervezésével olyan építési módot válasszon, amely figyelemmel van az épített környezet helyben kialakult sajátosságaira, és a szomszéd számára elkerülhetetlen hátrányokat nem okoz”.

Tüntetés helyett piknikeztek

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.03.16. 06:03
A Momentum Mozgalom valóban ünnepelni akart FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Március 15-én piknikkel köszöntjük a tavaszt a megszokott felvonulások és tüntetések helyett, ahol kicsik is, nagyok is megtalálhatják a kedvükre való, az alkalomhoz méltó programot. Nem lesz itt semmi különös, csak jól érezzük magunkat március idusán - invitálta a Városligetbe a nagyérdeműt a párttá alakuló Momentum Mozgalom. Nem messze a Vajdahunyad várától színpad, sör nélküli sörpadok, sátrak várták a látogatókat, valamint kokárdák, nemzeti színű és lila-fehér momentumos lobogók. A "rengeteg program" között játszóház, rendhagyó irodalomóra és társasjátékozás is szerepelt. A Facebookon csaknem hatszázan jelezték részvételüket. A kora délután kezdődő monstre (kábé este kilencig tartó) piknik első órájában ennyien nagyjából a helyszínen is megjelentek: túlnyomórészt fiatalok. Az aktivisták a népszavazási kampányból megmaradt lila "nolimpiás" mellényt viseltek, és - el ne felejtsük - a lufik is lilák voltak.

"Hol van Kornél?" - tanácstalankodtak a szervezők a rendezvény elején, hogy aztán rögvest újabb kérdés vegye át az előző helyét. "Hol van Anna?" Kornél kilétét nem sikerült megfejtenünk, Annát azonban kétséget kizáróan beazonosítottuk: a meghívó szerint rá, Orosz Anna elnökségi tagra várt a feladat, hogy elmondja a nyitóbeszédet. Végül ő is megérkezett. Azzal kezdte felszólalását, hogy ezen a napon nem fognak politizálni, és nem tesznek kísérletet arra sem, hogy egyetlen délután alatt újrafonják társadalmunk szövetének elszakadt szálait.

"Összeköt bennünket a közös múlt és a közös emlékezet, de nem szeretnénk központilag szabványosított ünnepséget" - hangsúlyozta az elnökségi tag. Javasolta, engedjük el az aktuálpolitika vegykonyhájában dekára kimért hamis áhítatot, a kötelezőként rögzült rutint. Helyette emlékezzünk együtt: úgy és azokkal, akikkel éppen jólesik. Valahol az agyunk hátsó szegletében azért rögzítsük azt is, hogy 169 évvel ezelőtt egy esős tavaszi napon a márciusi ifjak fektették le az alapjait egy olyan Magyarországnak, amilyet talán még ma is kívánunk gyermekeinknek.

Felszólalása után megkérdeztük Orosz Annától, mi a véleménye azokról, akik a Nemzeti Múzeumnál kifütyülték Orbán Viktort. Úgy vélte: "nem a fütyülésről kell szólnia március 15-nek, azt gondoljuk, március 15-e minden magyarról szól, pártállástól függetlenül". Éppen ezért nagyon szomorúnak tartja, hogy a politika még ezen az ünnepnapon is képes megosztani embereket.

Tüntetés helyett piknikeztek

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.03.16. 06:03
A Momentum Mozgalom valóban ünnepelni akart FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Március 15-én piknikkel köszöntjük a tavaszt a megszokott felvonulások és tüntetések helyett, ahol kicsik is, nagyok is megtalálhatják a kedvükre való, az alkalomhoz méltó programot. Nem lesz itt semmi különös, csak jól érezzük magunkat március idusán - invitálta a Városligetbe a nagyérdeműt a párttá alakuló Momentum Mozgalom. Nem messze a Vajdahunyad várától színpad, sör nélküli sörpadok, sátrak várták a látogatókat, valamint kokárdák, nemzeti színű és lila-fehér momentumos lobogók. A "rengeteg program" között játszóház, rendhagyó irodalomóra és társasjátékozás is szerepelt. A Facebookon csaknem hatszázan jelezték részvételüket. A kora délután kezdődő monstre (kábé este kilencig tartó) piknik első órájában ennyien nagyjából a helyszínen is megjelentek: túlnyomórészt fiatalok. Az aktivisták a népszavazási kampányból megmaradt lila "nolimpiás" mellényt viseltek, és - el ne felejtsük - a lufik is lilák voltak.

"Hol van Kornél?" - tanácstalankodtak a szervezők a rendezvény elején, hogy aztán rögvest újabb kérdés vegye át az előző helyét. "Hol van Anna?" Kornél kilétét nem sikerült megfejtenünk, Annát azonban kétséget kizáróan beazonosítottuk: a meghívó szerint rá, Orosz Anna elnökségi tagra várt a feladat, hogy elmondja a nyitóbeszédet. Végül ő is megérkezett. Azzal kezdte felszólalását, hogy ezen a napon nem fognak politizálni, és nem tesznek kísérletet arra sem, hogy egyetlen délután alatt újrafonják társadalmunk szövetének elszakadt szálait.

"Összeköt bennünket a közös múlt és a közös emlékezet, de nem szeretnénk központilag szabványosított ünnepséget" - hangsúlyozta az elnökségi tag. Javasolta, engedjük el az aktuálpolitika vegykonyhájában dekára kimért hamis áhítatot, a kötelezőként rögzült rutint. Helyette emlékezzünk együtt: úgy és azokkal, akikkel éppen jólesik. Valahol az agyunk hátsó szegletében azért rögzítsük azt is, hogy 169 évvel ezelőtt egy esős tavaszi napon a márciusi ifjak fektették le az alapjait egy olyan Magyarországnak, amilyet talán még ma is kívánunk gyermekeinknek.

Felszólalása után megkérdeztük Orosz Annától, mi a véleménye azokról, akik a Nemzeti Múzeumnál kifütyülték Orbán Viktort. Úgy vélte: "nem a fütyülésről kell szólnia március 15-nek, azt gondoljuk, március 15-e minden magyarról szól, pártállástól függetlenül". Éppen ezért nagyon szomorúnak tartja, hogy a politika még ezen az ünnepnapon is képes megosztani embereket.