Második csapás Trump tilalmára

Újra leállították Donald Trump muszlim államokra vonatkozó beutazási tilalmát. Egy hawaii szövetségi bíró néhány órával az átírt elnöki rendelet március 16-i életbe lépése előtt sürgősséggel intézkedett a tilalom befagyasztásáról, majd egy marylandi bíró is hasonlóképpen döntött. Az amerikai elnök a legfelsőbb bírósághoz fordul.

Trump nem tudta leplezni csalódottságát, amikor egy szerdai nagygyűlésen, a Tennessee állambeli Nashville-ben kénytelen volt bejelenteni, hogy a bíróság ismét leállítatta beutazási tilalmát. „Rossz, szomorú hír” – kesergett az elnök, s hozzátette, az újabb tilalom eleve „felvizezett változata” volt az eredetinek. Kampányában elvégre a milliárdos minden muszlim kitiltását ígérte, s nem utolsósorban ez a nem titkolt szándék az, amire hivatkozva a bírák újra és újra kimondják, utazási tilalma diszkriminatív.

Március 6-án írta alá Trump módosított elnöki rendeletét, amely megpróbálta orvosolni az első beutazási tilalom kibocsátása idején elkövetett hibákat. Hét helyett csak hat muszlim többségű államot tettek feketelistára, Irán, Jemen, Líbia, Szíria, Szomália és Szudán állampolgárainak amerikai beutazását állították volna le 90 napra. Irak - az Egyesült Államok szövetségese az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemben - lekerült a listáról. Kivették a szövegből a vallási diszkriminációra vonatkozó részeket. A módosított rendelet 120 napos moratóriumot hirdetett a menekültek befogadására, de a szíriai menedékkérőkkel szembeni teljes tilalmat szintén törölték, s a keresztény menedékkérők előnyben részesítése sem szerepel.

Hawaii volt az első szövetségi állam, amely bíróság előtt támadta meg a tilalmat, azóta számos más állam is perbe fogta a kormányzatot. Derrick Watson szövetségi bíró a beutazási tilalom életbe lépésének előestéjére tette a meghallgatást Hawaii keresetéről, s szerdán közzétett ítélete 43 oldalas indoklásában hangsúlyozta, hogy a módosított elnöki rendelet is vallási diszkrimináción alapul, s alkotmányellenes. A bíró szerint „bármely racionálisan gondolkodó, objektív megfigyelő arra a megállapításra jut, hogy a rendelet egy bizonyos vallással szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaz". Csütörtökön egy marylandi kerületi bíró, Theodore Chuang az Amerikai Polgári Szabadságjogi Szövetség (ACLU) és a Nemzeti Bevándorlási Jogsegély Központ közös beadványára szintén az elnöki rendelet országos érvényű felfüggesztéséről rendelkezett.

Trump „példátlan bírói túlterjeszkedésnek” minősítette a 43 oldalon keresztül indokolt bírói ítéletet, s jelezte, hogy megfellebbezik a felfüggesztést. Az elnök fogadkozott, hogy most már tényleg fellebbez a legfelsőbb bírósághoz. Sőt, szavaiból az derült ki, hogy legszívesebben eredeti, január 27-én kiadott, világszerte káoszt kavart rendeletének akarna mindenképpen érvényt szerezni. Mivel a beutazási tilalmat felfüggesztő mindkét bíró Barack Obama kinevezettje, a Fehér Ház arra hivatkozik, hogy politikailag motivált döntést hoztak. Csakhogy az első beutazási tilalmat február elején egy olyan bíró - a seattle-i James Robart - függesztette fel, akit egy republikánus elnök, George W. Bush nevezett ki. Az igazságügyi minisztérium közölte, hogy nem ért egyet a bírói döntésekkel, s mindenképpen kiáll a nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló elnöki rendelet mellett. Jogi szakértők szerint a legfelsőbb bíróság elutasíthatja a bíráknak azt az érvelését, hogy Trump eredeti szándékát kell tekintetbe venni, ha a rendelet szövege konkrétan nem tartalmaz vallási diszkriminációra utalást.

Ryan házelnök átíratja az egészségügyi reformtervet

A milliárdosból lett elnök másik populista ígéretének, Obama egészségbiztosítási reformja visszavonásának, és új rendszer bevezetésének is nehezen tud érvényt szerezni. Paul Ryan, a képviselőház elnöke szerdán több nyilatkozatban is elismerte, hogy jelenlegi formájában az Obamacare felváltására kidolgozott reformtervüket nem szavaznák meg, így átdolgozására van szükség.

Noha eredetileg a jövő hétre tervezték volna a szavazást, Ryan nem zárta ki a halasztás lehetőségét. Még ha a képviselőházban elfogadnák is, jelenlegi formájában a szenátusban biztos elbukna a tervezet, az 52 republikánus mellett legalább 8 demokrata szenátor voksára lenne ugyanis szükség. A tervezetnek a kongresszus költségvetési hivatala adta meg a kegyelemdöfést. A CBO számításai szerint ugyanis ha az új törvény életbe lépne, 2018-ra 14 millió, 2020-ra 21 millió, 2026-ra pedig összesen 24 millió ember veszítené el egészségügyi ellátását.