olimpia;Rio de Janeiro;kihasználatlanság;létesítmények;

2017-03-17 06:50:00

Riói hagyaték - Omladozó emlék

Szúnyogokkal teli, omladozó uszoda, szemétteleppé vált tornacsarnok, és elszállításra váró épületek – ezek a riói olimpia örökségei. A lapunk által megkérdezett szakember szerint a megfelelő anyagi források és a tervezés hiánya miatt áll kihasználatlanul számos olimpiai létesítmény. Hét hónappal a játékok után Rio de Janeiro még mindig a csőd szélén áll, s ettől az olimpia sem tudta megmenteni.

Renata Fernandes szíve elszorul, ha Rio de Janeiróban sétálva az Olimpiai Aréna felé visz az útja. A brazil nő egy évig „gyűjtögette” a szabadnapjait, hogy az augusztusi olimpia idején minél több sporteseményre eljusson. Az egyik kedvence a ritmikus gimnasztika volt: a versenyekre egy a négyszeres olimpiai bajnok Simone Biles-t ábrázoló kartonfigurával járt szurkolni. „A múltkor arra jártam, és majdnem sírva fakadtam. Az Olimpiai Aréna körül hegyekben áll a szemét – mesélte az egykori lelkes szurkoló az El País helyszíni tudósítójának.

Nem az Aréna az egyetlen létesítmény, amely hét hónappal a játékok után siralmas állapotban van. Az 500 méterrel arrébb található Olimpiai Parkot szintén nem sikerült megfelelően kihasználni. Bár a városközponttól nyugatra fekvő park nyitva áll a közönség előtt, a riói vezetés korábbi terveivel ellentétben kevesen töltik itt a szabadidejüket. Helyszíni beszámolók szerint a területet közel sem sikerült úgy átalakítani, hogy azt a rióiak használni tudják a mindennapok során: a közelben még egy mosdó sincs, a levegőt pedig csatornaszag járja át, a szennyvíz ugyanis a közeli Jacarepaguá-tóba ömlik. Augusztus óta csupán egy strandröplabda-bajnokságot szerveztek ezen a területen, s a jelek szerint legközelebb hét hónap múlva, szeptemberben telik meg élettel a park, a népszerű Rock in Rio fesztivál idején.

A riói olimpiát komoly társadalmi ellenállás előzte meg, ahogy a két évvel korábbi labdarúgó világbajnokságot is. A hangulatot csak tetézte, hogy egyes létesítmények a tervezettnél később, drágábban, olykor silány minőségben készültek el. A riói rendőrök fizetésére mindeközben nem futotta a városnak, s voltak olyan zónák, ahonnan kilakoltatták a helyieket, hogy megépülhessenek a létesítmények. A játékok előtt felháborodott emberek tömegei tüntettek a kormány ellen, amelynek hitelességét igencsak megtépázta az ország történetének egyik legnagyobb korrupciós botránya. Dilma Rousseff munkáspárti elnöknek épp az olimpiai játékok előtt kellett távoznia posztjáról. A kialakult helyzetben a brazilok jó része úgy érezte: az ország politikailag és gazdaságilag sem kész egy ilyen esemény lebonyolítására. A riói vezetés azonban azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy a beruházás megtérül, s a létesítmények egy részét később a közösség tagjai is használhatják majd valamilyen formában. Egyelőre úgy tűnik, hogy erre várni kell.

„Az a baj, hogy Rio de Janeiro állam gyakorlatilag csődbe ment, s a Brazil Olimpiai Bizottságnak sem voltak megfelelő tervei. Rio államnak arra sincs pénze, hogy fizetést utaljanak a közalkalmazottaknak vagy a rendőröknek. Ráadásul a városvezetés is kicserélődött. Január 1-én új polgármestert iktattak be, neki még nem nagyon volt lehetősége bármit is tenni. A kialakult helyzet tehát az anyagi források, és a megfelelő tervezés hiányának az eredménye”- mondta a Népszavának David Fleischer, a Brazíliavárosi Egyetem politológiaprofesszora. A szakember hozzátette: azért akadnak olyan létesítmények, amelyeket már szétszedtek, s a darabjait elszállították, hogy például iskolát építsenek belőle. A medencét, amelyben Hosszú Katinka három döntőben is a leggyorsabb volt, az olimpia után teljesen elhanyagolták, barna, szúnyogokkal teli pocsolya lett belőle. A korhadozó épületet csupán március közepére sikerült lebontani, s jelenleg az elemek elszállítására várnak.

Egyes esetekben az állam megpróbálta bevonni a privát szektort is a létesítmények fenntartásába, ám a magas költségek és az alacsony kihasználtság kevesek számára vonzó. A nyilvánvaló problémák ellenére a kormány hárít. „Nem mondunk le egy létesítményről sem” – jelentették ki a sportállamtitkárságon. A polgármester azzal védekezik, hogy a felépítéshez hasonlóan a bontás és a hasznosítás is időigényes folyamat. A kérdés valójában az, hogy az ígéreteknek megfelelően, az ország nyert-e a játékokkal. „Várhatóan nulla százalék körüli lesz a gazdasági növekedés, de egyes jelek arra utalnak, hogy a gazdaság hamarosan felpörög némileg, és talán csökken a munkanélküliség is. Azt azonban nem mondanám, hogy ez az olimpia miatt van, hiszen Rio állam országos viszonylatban hátul kullog” – véli Fleischer.

London a példa
A riói helyzet sokak szemében az olimpia modern örökséget szimbolizálja. Szakemberek szerint akkor nem lett volna gond, ha Rióban követik a londoni példát. „A brit fővárosnak volt terve, Brazíliának nincs. Londonban az olimpia alatt és után bekapcsolták a város vérkeringésébe az elhanyagoltabb régiókat. Ez nagyon különbözik attól, mint ami Rióban történt: itt főképp Barra da Tijucába, a város egyik legelőkelőbb részébe fektettek be” – fejtette ki a problémát a spanyol El Paísnak Pedro Trengrouse, a Fundacao Getulio Vargas egyik sportmenedzsmentre szakosodott oktatója.