Szijjártó Péter akkor úgy fogalmazott: a magyar gazdaság növekedése szempontjából kiemelten fontos a magyar-holland gazdasági együttműködés, ugyanis mára 9,5 milliárdos összeggel, a harmadik legtöbb befektetés Hollandiából érkezik Magyarországra, tavaly pedig Hollandia Magyarország 11. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, közel ötmilliárd eurós forgalommal. "A sörgyártó a magyar-holland gazdasági együttműködés egyik legjelentősebb képviselője" - szögezte le Szijjártó.
"Szijjártó emlékeztetett arra: a 2010-es választások után a kormány nem a minél kisebbre összehúzódzkodás és a kivárás politikáját választotta, hanem lehetőségként tekintett a válságra, amelyből - ha gyors és hatékony választ adnak a kihívásra - az ország erősebben kerülhet ki. Ezért tűzte célul a kormányzat, hogy az ország Európa termelési központja legyen, ehhez pedig - szinte minden nagy rendszer átalakításával - a kontinens legkedvezőbb üzleti környezetét kell szervezni" - említette meg az államtitkár.
Azóta változott a helyzet: a stratégiai partnerségi megállapodást Szijjártó a Miniszterelnökség nevében írta alá. Ma ugyanezt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János támadja hevesen a Heinekent.
A meglehetősen furcsa történet szerint a sopronit előállító Heineken azzal húzta ki a gyufát a kormánynál, hogy a román leányvállalatuk beperelte az "Igazi Csíki Sört" gyártó Lixid Project Kft.-t azzal, hogy a székely sörmanufaktúra eltulajdonította a Heineken szellemi termékét.
A Heinekennek ugyanis Romániában 2003 óta volt egy "Ciuc premium" nevű söre, ami magyarra lefordítva "Csík Prémiumot" jelenti. A Lixid viszont 2014-ben jelent meg az erdélyi magyar ajkú területen, majd Magyarországon a magyar márkanevű termékével. A Heineken azt kifogásolta, hogy az ő sörét a helyi köznyelvben Csíki Sörnek nevezik, így a csíkszentsimoni manufaktúra jogsértően használja az "Igazi Csíki Sör" megnevezést. Nemrég az első, majd a másodfokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság is a Heineken Romániának adott igazat.
Válaszul Lázárék nemcsak védelmükbe vették a Csíki Sört, ám a nehéztüzérséghez nyúltak. Lázár János csütörtöki hódmezővásárhelyi lakossági fórumán már úgy fogalmazott: "megvizsgálná a kormány a sörgyárak működésének szabályozását, a nagy cégek és a kisebb magyar szereplők, valamint a vendéglátó-ipari vállalkozások viszonyát." Más szóval: hasonló piacszabályozó lépésekre készülhet a kormány, mint a nagy kereskedelmi láncokkal szemben.
Ezen túlmenően a kormány nekitámadt a Heineken logójában található vörös csillagnak. "Magyarország tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát" - hangsúlyozta Lázár János, ám "elfogadhatatlannak tartja, hogy egy cég kereskedelmi, profitszerzési céllal mások emberi méltóságát sértő jelképeket használ. A Heineken az 50-es években - éppen a politikai jelentése miatt - kifehérítette a csillagot sörösüvegein, és csak a '90-es évek óta használja újra a vörös csillagot"- idézte föl a miniszter.
A miniszter arról is beszélt, hogy a hírek szerint van olyan vállalkozás, amely - Németországban már nem engedélyezett - génkezelt élesztőtörzseket használ fel, hogy a sör gyorsabban készüljön el". Lázár ugyanakkor nem nevezte meg, hogy melyik sörgyártóra gondolt.
