Előfizetés

Tíz nap van még a kampánycsend előtt

A szerbiai elnökválasztás résztvevőinek még 10 napjuk van arra, hogy rátermettségükről meggyőzzék a választópolgárokat, aztán március 30-án éjféltől életbe lép az április 2-ai elnökválasztást megelőző kampánycsend, írja a Tanjug a Vajdaság Ma közlése szerint. 

A kampánycsend a szavazóhelyek bezártáig, vagyis április 2-án 20 óráig tart. Az elnökválasztási küzdelemben 11 jelölt szállt ringbe, a sorrendet a köztársasági választási bizottság (RIK) határozta meg sorsolás útján.

A RIK pénteken éjfélkor zárta le a választói jegyzéket is, megállapította a szavazatra jogosult polgárok számát, de március 29-én éjfélig még elfogadják a szerbiai államigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium végzéseit a választói jegyzékbe való felvételről illetve a választójegyzékkel kapcsolatos változásokról. Ezt követően jelenik meg a Hivatalos Közlönyben a szerbiai választásra jogosult polgárok végleges száma.

A választópolgárok legkésőbb március 27-éig megkapják a szavazással kapcsolatos értesítést, amelyen szerepel majd a szavazás pontos időpontja, illetve a szavazóhely címe is. A szavazóhelyek április 2-án, vasárnap 7 órakor nyitnak és 20 órakor zárnak. A polgárok összesen 8523 szavazóhelyen adják majd le a voksukat, ebből 8224 a községekben, illetve városokban lesz, 29 a büntetés-végrehajtási intézetekben, 90 szavazóhely nyílik Koszovóban, külföldön pedig 32 országban 53. Újdonságnak számít, hogy a szavazócédulákat tartalmazó zsákokat zsineg helyett speciális, kóddal ellátott biztonsági zárral kötik be.

A szavazólapok egyébként rezedaszínűek lesznek, míg a szavazóurnák szabályosságát ellenőrző lapokat barackszínű papírra nyomtatják. A hazai megfigyelők március 22-éig, a külföldiek 27-éig jelenthetik be igényüket.

A RIK legkésőbb április 6-án 20 óráig közzéteszi a hivatalos végeredményt.

Figyelmeztet a parlament elnöke

Andrej Danko, a pozsonyi parlament elnöke szerint semmilyen esetben sem szabad visszaélni a Mečiar-féle amlesztia eltörlésének témájával, de első sorban közelíteni kell az amnesztiák felülvizsgálásához, elemezni kell, valamint meg kell oldani az adott problémát. Danko a TA3 vasárnapi vitaműsorában osztotta meg álláspontját, írta a bumm.sk.

Danko egy olyan modellt szeretne megteremteni, amely lehetővé teszi az amnesztiák felülvizsgálását. "Diskurzusért és jogi megoldásért szeretnék folyamodni" - mondta. A parlament elnöke szerint a 90-es évek eseményei dogmává váltak, amely már 19 éve traumatizálja a társadalmat. "Itt az ideje, hogy foglalkozzunk bizonyos dolgokkal" - jelentette ki.

Emellett Michal Kováč egykori köztársasági elnök kegyelmére vonatkozóan elmondta - "Úgy vélem, hogy amennyiben be is bizonyítanák a köztársasági elnök jóhiszeműségének ellentétét, hogyha így járt volna el anyagi vagy személyes érdekből, az okot ad az amnesztia eltörlésére, de minden esetben az Alkotmánybíróság dönt majd" - mondta Danko.

A koalíció az utolsó közös ülésén bemutatta a Mečiar-amlesztiák eltörlésére vonatkozó javaslatát. Az alkotmánymódosítással a parlament hatásköre alapján háromötödös többség esetén eltörölheti az amnesztiákat. Hogyha a képviselők megszavazzák az amnesztiák eltörlését, a javaslat alapján az Alkotmánybíróságnak meg kell győződnie arról, hogy érvényes lesz a megegyezés, vagy nem. Az Alkotmánybíróság két hónapot kap a döntés meghozatalára. A Mečiar-amlesztiák eltörlésén kívül a folyamat Michal Kováč fiára is kihatással lesz majd.

Már máshogy látja a külügyminiszter

Publikálás dátuma
2017.03.20. 09:07
Sigmar Gabriel FOTÓ: Steffi Loos/Getty Images
Nem tartja reálisnak Törökország Európai Unióhoz való csatlakozását Sigmar Gabriel. A német szociáldemokraták volt elnöke, jelenlegi külügyminiszter a Der Spiegelnek elmondta: Ankara minden korábbinál távolabb került attól, hogy az európai család részévé váljék. Kifejtette, bár mindig akadtak kétségei Ankara esetleges uniós integrációja kapcsán, e véleményével kisebbségben volt a szociáldemokratáknál.

A német külügyminiszter hozzátette azt is, bár korábban nem tartotta jó ötletnek Angela Merkel koncepcióját, amely szerint privilegizált partnerségre van szükség Törökországgal, ma, a Brexittel kapcsolatos népszavazást követően más helyzet alakult ki. Úgy vélte, amennyiben az EU különleges kapcsolatrendszert épít ki Londonnal, ez más államok számára is mintaként szolgálhat.

Gabriel azt is elmondta, ha Törökország bevezeti a halálbüntetést az alkotmánymódosításról szóló, április 16-án esedékes referendum után, az automatikusan a csatlakozási tárgyalások végét jelentené. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is ezt „vörös vonalnak” nevezte.