Szögesdróttal kínoztak? - Újabb bizonyítékok a rendőrök brutalitásáról

Az egyik legnagyobb magyarországi jogvédő szervezet, a Helsinki Bizottság három munkatársa február végén két napot töltöttek a szerb-magyar határon. A Horgos és Szabadka környékén várakozó menekültek nekik is arról számoltak be, hogy “kék egyenruhások” különféle módokon bántalmazták őket, és többjükön jól látható külsérelmi nyomok is voltak.

Bakonyi Anikó, Léderer András és Somogyvári Zoltán a tapasztalataikról az Átlátszónak beszéltek. Egyebek mellett elmondták, hogy mintegy hétezer ember van a táborokban, és nagyjából ezren élnek hajléktalanként Belgrád környékén, és kétszázan Szabadka körül. Van, aki hónapok óta ott él, és van, aki már többször megpróbált átjutni a magyar határon.

A jogvédők azt mondták a portálnak, hogy látták a menekültek sérüléseit is. Volt, akin kutyaharapás volt, de jellemzően veréstől származó arc- és lábsérülésekkel találkoztak. Egy nagyon rossz állapotban lévő férfi, akinek kötés volt a lábán, azt mondta a Helsinki Bizottság munkatársainak, hogy az ő lába köré szögesdrótot tekertek. Egy 12 éves fiú is panaszkodott, hogy őt is bántották. Mindenkit megvertek.

A jogvédők beszéltek arról is, hogy nehéz bizonyítani, hogy magyar egyenruhások magyar területen követték el a bántalmazást.

Van, aki többször próbált átjutni, és azt mondta, hogy legtöbbször brutalitással találkozott. Ez egy szisztematikus gyakorlat, tehát nem az a helyzet, hogy néha van egy rossz váltás, akik brutálisak, hanem ez a gyakorlat. Többen elmondták, hogyan történik tipikusan a verés. A történet szinte minden esetben ugyanaz. Átjutnak a határon, észreveszik, hogy jönnek a rendőrök, akik elfogják őket, majd először van egy nagyon alapos ruházat-átvizsgálás és motozás. Minden panaszban szerepel, hogy az átvizsgálás során elveszik és a szemük láttára összetörik a telefonjaikat. Tehát nem ellopják tőlük, hanem megsemmisítik őket.

Korábban írtuk: az esetek túlnyomó részében a határ közelében élők lehetnének tanúi annak, mi történik azokkal a migránsokkal, akik átvágják a drótkerítést, és a járőröket elkerülve eljutnak a néhol bokros, erdős, máshol nádas területre, ahol könnyű elbújni. Ha azonban őket próbálja szóra bírni az ember, biztosan nem fogják azt mondani, látták, hogy magyar rendőrök, katonák ütlegeltek migránsokat, vagy kutyákat – pláne szájkosár nélkül – uszítottak volna rájuk. Annyit azonban elmondanak: egyikük sem akarja, hogy a drótkerítésen menekülők jöjjenek át magyar területre, és menjenek innen tovább. Ha migránst látnak, vagy csak a hangjukat hallják, azonnal telefonálnak a határt őrző rendőröknek. Mégis, mit kell akkor csinálnia a rendőrnek, ha a migráns a felszólítás ellenére nem akar megindulni vissza, a határ felé, mert esetleg már sokadszorra próbálkozik? – kérdezte Ásotthalom külterületén egy idős férfi. Hagyja rá a rendőr, hogy ha nem akar visszamenni, akkor sajnos nem tud vele mit kezdeni?

Azt, hogy ilyen helyzetekben mit tehet a rendőr, szigorú előírások szabályozzák. Alapesetben a rendőr először is igazoltatással próbálja a személyazonosságot megállapítani, és átvizsgálhatja a ruházatot, csomagokat. A továbbiakban az elfogás és az előállítás szabályai a mérvadóak, annyi különbséggel, hogy a menekülteket nem a területileg illetékes rendőrségre, hanem a kijelölt tranzitpontra, határátkelőre szállítják. Az előállítás során a rendőr – előzetes figyelmeztetés után – fizikai kényszert is alkalmazhat az ellenszegülés megtörésére, a szökés megelőzésére. Ez jelenthet testi erőt, bilincset, paprikasprayt, sokkolót, rendőrbotot, kardlapot, illetve szolgálati kutyát. A kutyáról a rendőr „biztonsági okból” leveheti a szájkosarat.

Március elején az Országgyűlés szigorította a jogi határzárra vonatkozó szabályokat, így a jövőben szinte valamennyi menedékkérő kötelezően őrizetbe kerül. A törvénymódosítás nyomán a menekülteknek a menedékjogi kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, a határon lévő tranzitzónában kell benyújtaniuk, és annak jogerős elbírálásáig ott kell maradniuk. Ezt a területet, csak kifelé, azaz a már meglévő tranzitzónák esetében Szerbia felé hagyhatják el a menekültek.

A törvénymódosítás bírálatok özönét zúdította a kormányra. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) úgy fogalmazott: mélységes aggodalommal tölti el az új törvény, amelynek célja, hogy minden menedékkérőt, köztük számtalan gyermeket őrizetbe vegyenek a menekültügyi eljárás idejére. "Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden menedékkérő, így a gyerekek sokasága is, a határon elhelyezett konténerekben lesz őrizetben, körülkerítve több méter magas pengésdrót-kerítéssel" – írta az UNHCR. A szervezet hangsúlyozta: a nemzetközi és az európai uniós jog előírásai alapján a menekültek és a menedékkérők őrizetbe vétele csak nagyon ritkán igazolható, és minden egyes esetben egyedileg kell mérlegelni, szükség van-e az elzárására. A gyermekek elzárása pedig semmilyen körülmények között nem igazolható, hiszen az őrizetbe vétel soha nem szolgálhatja egy gyermek mindenek fölött álló érdekét - szögezte le az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, amely szerint a törvénnyel Magyarország nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit szegi meg.

A szigorítás ellen tiltakozott az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi segélyszervezet is, amely szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország déli határánál egyenruhások bántalmaztak menekülteket. A segélyszervezet a Twitteren fotókat is közzétett, állításuk szerint olyan sebesült menekültről, akiket a magyar határnál bántalmaztak, majd visszatoloncoltak Szerbiába.

Az Orvosok Határok Nélkül szervezet sokkoló fotói a déli határon bántalmazott menekültekről FOTÓ: TAHIR MÍRZA/MSF

Magyar rendőröket ítéltek el menekült-bántalmazás miatt

Két rendőrt ítéltek el gyorsított eljárásban amiatt, mert migránsokat bántalmaztak a déli határon. Egyikük szolgálatteljesítés közben jobb térdével arcon rúgott egy ülő menekültet, ezért háromszázezer forintos pénzbüntetést kellett fizetnie – derült a múlt héten a Legfőbb Ügyészség Magyar Nemzetnek küldött válaszaiból. Az elkövető szerződéses szakaszvezető volt, őt közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette és testi sértés bűntette miatt ítélték el. A másik lezárult ügyben a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa egy főtörzszászlóst büntetett meg 130 ezer forintra, amiért a rendőr közvetlen közelről könnygázzal arcon fújta a határkerítés túloldalán lévő menekültet. Öt ügyben jelenleg is zajlik a nyomozás, ezekről egyelőre annyit lehet tudni, hogy van közöttük bántalmazás, kötelességszegés, valamint csoportosan elkövetett bántalmazás miatt indult eljárás is.