Az amerikai főtitkárhelyettes a NATO tegnap kezdődött transzformációs szemináriumára, legnagyobb éves tudományos konferenciájára érkezett Budapestre. Ma Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Budapestre érkezik, részt vesz a tanácskozáson és tárgyal Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
„Magyarország erős és elkötelezett NATO-szövetséges” – hangsúlyozta előadásában a főtitkárhelyettes, méltatva a magyar hozzájárulást a KFOR, az afganisztáni stabilizációs erő, s az Iszlám Állam elleni koalíció tevékenységéhez. Gottemoeller kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy új hidegháború bontakozna ki a világban, szerinte nem lehet összevetni a jelenlegi helyzetet hidegháborús időkkel, mivel akkor szinte nem álltak rendelkezésre kommunikációs csatornák. A Krím annektálását követően feszültté vált NATO-Oroszország viszonyt illetően rámutatott: az atlanti szövetség egyfelől a védelem és az elrettentés fontosságát hangsúlyozza, másfelől ugyanakkor nyitott a pragmatikus párbeszédre, például annak megelőzése érdekében, hogy az esetleges incidensek kezelhetetlenné váljanak.
Donald Trump és Angela Merkel találkozóját illetően a főtitkárhelyettes úgy vélekedett, őszinte és nyitott megbeszélés folyt, hozzátéve: „A NATO üdvözli a vitákat a szövetségen belül, csak ne menjen a közös munka rovására”. Gottemoeller nem számít arra, hogy a Brexit számottevően érintené az atlanti szervezetet, legfeljebb a NATO és az Európai Unió együttműködésére lehet hatással. Arra a kérdésre, hogy nyitva maradnak-e a szövetség kapui, egyértelműen igennel felelt. Várakozások szerint a május 25-i csúcstalálkozón, az elsőn, amelyen már Trump is részt vesz, 29. tagként üdvözölhetik Montenegrót. Igaz, ehhez még három állam ratifikálása hiányzik, köztük az Egyesült Államoké. A NATO-nak már 41 partnerországa van, ezek közé nemrégiben Kolumbia is csatlakozott. A romló nyugat-balkáni helyzettel kapcsolatosan a NATO-t leginkább a külső beavatkozás aggasztja, utalt a főtitkárhelyettes az orosz hátterű montenegrói puccskísérletre.