- Noha a futballcsapat március 16-án kikapott, a Vasas megalapításának 106. évfordulójára jutott örömteli hír is: akkor írta alá a Market-KÉSZ konzorciummal kötött generálkivitelezői szerződést az új Illovszky Rudolf Stadionra. Jól sejtem, hogy az immáron másfél évtizedes elnökségének régen várt napja volt ez?
- Ha valaki az első, 2002-es megválasztásomkor azt mondja, hogy 15 év múlva elkezdik építeni az új stadiont a Fáy utcában, szavainak tartalmát maximum vágyálomnak tekintettük volna. A magyar sport akkor teljesen más helyzetben volt: szinte elképzelhetetlennek tetszett, hogy valaha ilyen széles körű infrastruktúrafejlesztésre nyílik majd lehetőségük a sportkluboknak.
- Az első megválasztása óta eltelt években rengeteget változott a világ; hogy mást ne említsünk, azóta Magyarországon két politikai erőnek szavaztak hosszú távon bizalmat az emberek. Nehezebb a klubelnök élete napjainkban, amikor a politikai befolyás mind jobban érzékelhető a sportban?
- A mai magyar sport kivételes helyzetben van, a kormány stratégiai ágazatnak nyilvánította. Ebből a Vasas is jelentős mértékben profitál. Ettől függetlenül törekszünk arra, hogy a klub életét ne határozza meg a pártpolitika; mindenkinek a magánügye, hogy kire szavaz, mit szeret és mit nem. A legfőbb szempont a Vasas iránti elkötelezettség. A Vasas továbbra is sikeres klub szeretne lenni, amely az elért eredményeivel szolgál rá a kiemelt státuszra.
- Már bontották a régi Fáy utcai létesítményt, amikor megfogalmazódott egy szurkolói óhaj az új aréna befogadóképességével kapcsolatban; ebből lett egy 5154 férőhelyes, később bővíthető stadion. Későn érkezett a drukkerek felvetése?
- Ez a bizonyos szurkolói levél akkor fogalmazódott meg, amikor már építési engedélyünk volt az új stadionra. A bontás elkezdődött, sőt már a generálkivitelezői közbeszerzés folyamatában is benne voltunk. A szóban forgó javaslat elfogadása teljesen új folyamat elindításával, s így minimum másfél éves csúszással járt volna. Szakmai szempontból három albérletben töltött év már komoly hátrányt jelent egy csapatnak, és kockázatnak tűnt az is, hogy ez idő alatt olyan mérlegelhető vagy előre nem látható tényezők is felmerülhettek volna, amelyek a teljes beruházást meghiúsítják. Tehát korántsem csupán akarat kérdése volt a változtatás támogatása; az viszont jó megoldás, hogy a későbbiekben szükség esetén lehetőség nyílhat a stadion bővítésére.
- Ön szerint mikor (ha…) és hogyan lehet elérhető, hogy a futballklub rendre megtöltse leendő otthonának lelátóit?
- Mindmáig az az általános vélekedés, hogy a hazai labdarúgás szerény színvonala, illetve az infrastruktúra katasztrofális helyzete a két legfőbb ok. Ha ezt elfogadjuk is, le kell szögezni: modern létesítmények nélkül sansztalan a fejlődés. S hadd jegyezzem meg: Angliában az alsóbb osztályokban is rengetegen kijárnak a meccsekre, pedig a nívó ott sincs a fellegekben, és nem a klasszisok vonzzák a szurkolókat a stadionba. A konklúzió: az ötezres stadiont megtöltését hosszabb távon reálisnak tekintem.
- Miként éli meg a futballisták várakozáson felüli szereplését, illetve azt, hogy Bernd Storck válogatott keretében ebben az idényben rendre felbukkan egy-egy tehetség a Fáy utcából?
- Hosszú elnökségem alatt annyi mélypontot éltünk át a Vasas labdarúgása kapcsán, hogy nagyon meg kell becsülni felnőtt csapatunk mostani helyzetét. Jámbor János többségi tulajdonos és Vancsa Miklós ügyvezető már sokszor bizonyította, hogy megfelelő anyagi háttérrel és szakmaisággal tudják működtetni az együttest. Az utánpótlásunk helyzete kicsit más, abban még a legnehezebb időkben is tudtuk tartani magunkat. Mára a Kubala Akadémia, amelynek többségi tulajdonosa György Tamás, elérte: kiemelt műhelyként tekintenek rá. Mindennek köszönhető, hogy mind több fiatal kap lehetőséget az első csapatban, valamint a felnőtt válogatott keretében.
- Sokáig vezette a Vasas az élvonalbeli tabellát, ám Michael Oenning vezetőedző többször hangsúlyozta: a futballcsapattal szemben nem reális elvárás az aranyérem megszerzése. Mikor jöhet el újra annak az ideje, hogy a Vasasnál nyíltan a bajnoki címet célozzák meg?
- Egyetértek a mesterrel, az aranyérem megszerzése egyelőre nem reális elvárás a csapattal szemben. Miként az sem volt az, hogy tavaly a kiesés ellen küzdöttünk. A Leicester City példája azonban megmutatta, hogy bármelyik bajnokságban történhetnek kivételes események…
- Utóbbi kérdés aktuális lehet annál a sportágnál is, amelyhez kétszeres olimpiai bajnok édesapja révén Ön is kötődik. Csak pénzkérdés, hogy a vízilabdázók újra a korábbi sikereket idézhessék?
- Amikor elnök lettem, több szurkoló is megkérdezte, mikor törik meg az átok: lesz-e valaha aranyunk a sok ezüst után vízilabdában. Végül megadatott, hogy zsinórban nyerjünk bajnoki címeket, vagy eljussunk a Bajnokok Ligája végjátékába. Most olyan időszakot élünk, amikor felnőtt csapatunk finanszírozásánál szerényebb lehetőségeink vannak, de nem lehet mindig a csúcsot megcélozni. Mindenesetre remélem, a mielőbbi jövőben újra fordul a kocka.
- Természetesen a Vasas SC nem csak csapatsportágakból áll, ezt pedig mi sem szemlélteti jobban, mint a sportolóik által a tavalyi olimpián elért eredmények. Az ötkarikás játékok óta érzékelhető, hogy több fiatal tehetség szeretne a Vasas kötelékében sportolni?
- A példaképek fontossága kétségtelen, bár érdekes, hogy a közelmúltban összeállított szülői kérdőívünk eredményeiből az derült ki: a többség más szempontokat helyezett előtérbe arra válaszolva, hogy miért is választotta a Vasast. Ettől függetlenül az élsportban elért eredmények – mindenekelőtt a múlt évi olimpia és paralimpia hat aranyérme – nagymértékben növelték klubunk presztízsét. Gyereklétszám szempontjából egyébként soha nem voltunk kedvezőtlen helyzetben, szinte valamennyi sportágunk utánpótlása komoly népszerűségnek örvend.
- A Vasasnál, mint nagy hagyományokkal rendelkező fővárosi egyesületnél érthető módon kitüntetett figyelmet kap az utánpótlás-nevelés. Az ezen a területen zajló munkával elégedett?
- Mindig hangsúlyozom, hogy az élsportolói kirakatnál talán még fontosabb a gyereksport szerepe. E téren jóval nehezebb érvényesülni, nagyobb kihívás olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyekkel a szülők és a gyermekek elégedettek. Éppen az ezzel kapcsolatos hiányosságokat volt hivatott feltárni a korábban említett kérdőív.
- A jövő Szász Emeséit és Szilágyi Áronjait keresik, vagy a Vasas tárt karokkal vár bárkit, aki tartalmasan szeretné eltölteni a szabadidejét?
- Alapfeladatunk, hogy sportolási lehetőséget teremtsünk a gyermekeknek, de egy idő után, sajnos, már nem tudunk mindenkinek helyet adni. Akármennyire fejlődnek is a létesítményeink, folyamatosan kapacitáshiánnyal küzdünk. Ráadásul az edzők nem tudnak kibújni a bőrükből, ők az eredményesség összpontosítanak. Az ideális állapot persze az lenne, ha az utánpótlássportot versenyszerűen űzők mellett azok is mind lehetőséget kapnának, aki csak a sport élményét, a jó közösséget keresik. De egy ekkora és ilyen tradíciókra büszke klub esetében kiváltképp nehéz.
- Jelenleg negyedik ciklusát tölti a sportklub elnökeként, legutóbb tavaly, nagy fölénnyel nyerte a vonatkozó voksolást. Mit gondol, mi a titka annak, hogy töretlenül bíznak Önben?
- 2002-ben egyedüli jelölt voltam, sportvezetői tapasztalat nélkül, tehát nem az elért teljesítmény miatt kaptam bizalmat. Azóta úgy érzem, a többség elfogadott, látják, hogy a klub fejlődik, és azt is, hogy nyitott módon próbálom vezetni az egyesületet. Ez bizonyára közrejátszik abban, hogy egyhangúlag választottak meg, mégpedig titkos szavazással.
- Milyen fejlesztések zajlanak jelenleg a Vasas háza táján, illetve mik azok, amelyeket szeretne megvalósítani a jelen ciklusból hátralévő időben?
- Igyekszünk minél inkább szolgáltató klubként működni, miközben az élsportban törekszünk az eredményesség megtartására. A legnagyobb falat most mégis a 2020-ig zajló, gyakorlatilag minden sportágunkat érintő létesítményfejlesztési program megvalósítása. Ez újabb évtizedekre meghatározhatja a Vasas sikerességét.
