Előfizetés

Még nem jött el a szankciók ideje

Több képviselő is párhuzamot vont a magyar és a lengyel kormány jogállamiságot sértő tevékenysége között az Európai Parlament szakbizottságának a lengyelországi helyzetről rendezett szerdai vitájában. Frans Timmermans bizottsági alelnök azt mondta, hogy minden opció az asztalon van, de még nem jött el a szankciók ideje Varsóval szemben.

A magyar menedékjogi törvény menedékkérőket „kriminalizáló” módosítása és az Orbán-, valamint a Szydlo- kormány tevékenysége közötti párhuzamok is szóba kerültek az EP állampolgári jogi bizottságában. Frank Engel luxemburgi kereszténydemokrata képviselő — aki a Fidesz pártcsaládjához tartozik, de Orbán Viktor politikájának régi kritikusa — felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a lengyelországi helyzet a magyarországi folytatása, csak „gyúlékonyabb”. Vele együtt több baloldali és liberális hozzászóló sürgette az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a demokratikus normákat sértő tagállamokkal szemben, és indítsa el a szankciós eljárást Varsó ellen, amiért nem hajlandó visszavonni, illetve módosítani az alkotmányba ütköző döntéseit. A lengyel kormánypárthoz tartozó lengyel EP-képviselők ugyanakkor kétségbe vonták a brüsszeli testület jogosítványait bármilyen beavatkozásra.

Frans Timmermans bizottsági alelnök — aki több mint egy éve próbálja rábírni a Szydlo-kormányt az uniós értékek maradéktalan tiszteletben tartására, mindenekelőtt az igazságszolgáltatás függetlenségének a biztosítására — világossá tette, hogy még nem jött el a bekeményítés ideje, bár a lengyel helyzet továbbra is aggasztó. A bizottság most azt várja, hogy Varsó uniós partnerei, a kormányok valljanak színt: támogatják-e a Jog és Igazságosság párt politikáját. Timmermans reményét fejezte ki, hogy a tagállamok jogszabályalkotó fóruma még ebben a félévben napirendre tűzi a vitát a lengyelországi helyzetről. „Csaknem valamennyi tagország óriási jelentőséget tulajdonít a jogállam tiszteletben tartásának” — mondta a bizottsági alelnök.

Timmermans megkerülte a választ arra, hogy támogatná-e az uniós alapok megvonását azoktól az államoktól, amelyek nem tartják be a demokratikus játékszabályokat. Szerinte ezeknek az országoknak inkább attól kell tartaniuk, hogy elfordulnak tőlük a befektetők, ha kételkedni kezdenek az igazságszolgáltatás pártatlanságában.

„Italra és a nőkre" ment el délen a pénz

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A válság előtt „italra és nőkre” költötték a pénzt az eurozóna déli tagállamai – nyilatkozta az eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem, akinek több európai vezető is a távozását követeli. A holland pénzügyminiszter egy a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban emlékezett meg a válság időszakáról. 

„Az eurozóna északi tagjai szolidárisak voltak a válság miatt nehéz helyzetben lévő déli országokkal. Szociáldemokrataként azt gondolom, hogy a szolidaritás rendkívül fontos, de a kedvezményezettnek is vannak kötelességei. Az nem működik, hogy minden pénzemet italra és nőkre költöm, aztán segítséget kérek” – idézte a lap a holland politikust.

Az interjú megjelenése után több európai vezető, köztük Matteo Renzi exkormányfő is távozásra szólította föl Dijsselbloemöt. Renzi elmondta, hogy a megjegyzés tükrözi az eurócsoportban is jelen lévő észak-déli feszültséget. A botrány ellenére Dijsselbloem nem hajlandó elnézést kérni.

Kitart a nyitott ajtók mellett a NATO

Donald Trump amerikai elnök prioritássá tette a védelmi teherviselés jobb elosztását a tagállamok között, de ez a célkitűzés nem új, már a NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján megfogalmazták a szövetségesek. Egyebek mellett erre mutatott rá Rose Gottemoeller, az észak-atlanti szövetség első női főtitkárhelyettese tegnapi előadásán a Külügyi és Külgazdasági Intézetben.

Az amerikai főtitkárhelyettes a NATO tegnap kezdődött transzformációs szemináriumára, legnagyobb éves tudományos konferenciájára érkezett Budapestre. Ma Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Budapestre érkezik, részt vesz a tanácskozáson és tárgyal Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

„Magyarország erős és elkötelezett NATO-szövetséges” – hangsúlyozta előadásában a főtitkárhelyettes, méltatva a magyar hozzájárulást a KFOR, az afganisztáni stabilizációs erő, s az Iszlám Állam elleni koalíció tevékenységéhez. Gottemoeller kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy új hidegháború bontakozna ki a világban, szerinte nem lehet összevetni a jelenlegi helyzetet hidegháborús időkkel, mivel akkor szinte nem álltak rendelkezésre kommunikációs csatornák. A Krím annektálását követően feszültté vált NATO-Oroszország viszonyt illetően rámutatott: az atlanti szövetség egyfelől a védelem és az elrettentés fontosságát hangsúlyozza, másfelől ugyanakkor nyitott a pragmatikus párbeszédre, például annak megelőzése érdekében, hogy az esetleges incidensek kezelhetetlenné váljanak.

Donald Trump és Angela Merkel találkozóját illetően a főtitkárhelyettes úgy vélekedett, őszinte és nyitott megbeszélés folyt, hozzátéve: „A NATO üdvözli a vitákat a szövetségen belül, csak ne menjen a közös munka rovására”. Gottemoeller nem számít arra, hogy a Brexit számottevően érintené az atlanti szervezetet, legfeljebb a NATO és az Európai Unió együttműködésére lehet hatással. Arra a kérdésre, hogy nyitva maradnak-e a szövetség kapui, egyértelműen igennel felelt. Várakozások szerint a május 25-i csúcstalálkozón, az elsőn, amelyen már Trump is részt vesz, 29. tagként üdvözölhetik Montenegrót. Igaz, ehhez még három állam ratifikálása hiányzik, köztük az Egyesült Államoké. A NATO-nak már 41 partnerországa van, ezek közé nemrégiben Kolumbia is csatlakozott. A romló nyugat-balkáni helyzettel kapcsolatosan a NATO-t leginkább a külső beavatkozás aggasztja, utalt a főtitkárhelyettes az orosz hátterű montenegrói puccskísérletre.