„Italra és a nőkre" ment el délen a pénz

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:35
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
A válság előtt „italra és nőkre” költötték a pénzt az eurozóna déli tagállamai – nyilatkozta az eurócsoport vezetője, Jeroen Dijsselbloem, akinek több európai vezető is a távozását követeli. A holland pénzügyminiszter egy a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban emlékezett meg a válság időszakáról. 

„Az eurozóna északi tagjai szolidárisak voltak a válság miatt nehéz helyzetben lévő déli országokkal. Szociáldemokrataként azt gondolom, hogy a szolidaritás rendkívül fontos, de a kedvezményezettnek is vannak kötelességei. Az nem működik, hogy minden pénzemet italra és nőkre költöm, aztán segítséget kérek” – idézte a lap a holland politikust.

Az interjú megjelenése után több európai vezető, köztük Matteo Renzi exkormányfő is távozásra szólította föl Dijsselbloemöt. Renzi elmondta, hogy a megjegyzés tükrözi az eurócsoportban is jelen lévő észak-déli feszültséget. A botrány ellenére Dijsselbloem nem hajlandó elnézést kérni.

Szerző

Kitart a nyitott ajtók mellett a NATO

Donald Trump amerikai elnök prioritássá tette a védelmi teherviselés jobb elosztását a tagállamok között, de ez a célkitűzés nem új, már a NATO 2014-es walesi csúcstalálkozóján megfogalmazták a szövetségesek. Egyebek mellett erre mutatott rá Rose Gottemoeller, az észak-atlanti szövetség első női főtitkárhelyettese tegnapi előadásán a Külügyi és Külgazdasági Intézetben.

Az amerikai főtitkárhelyettes a NATO tegnap kezdődött transzformációs szemináriumára, legnagyobb éves tudományos konferenciájára érkezett Budapestre. Ma Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is Budapestre érkezik, részt vesz a tanácskozáson és tárgyal Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

„Magyarország erős és elkötelezett NATO-szövetséges” – hangsúlyozta előadásában a főtitkárhelyettes, méltatva a magyar hozzájárulást a KFOR, az afganisztáni stabilizációs erő, s az Iszlám Állam elleni koalíció tevékenységéhez. Gottemoeller kérdésekre válaszolva cáfolta, hogy új hidegháború bontakozna ki a világban, szerinte nem lehet összevetni a jelenlegi helyzetet hidegháborús időkkel, mivel akkor szinte nem álltak rendelkezésre kommunikációs csatornák. A Krím annektálását követően feszültté vált NATO-Oroszország viszonyt illetően rámutatott: az atlanti szövetség egyfelől a védelem és az elrettentés fontosságát hangsúlyozza, másfelől ugyanakkor nyitott a pragmatikus párbeszédre, például annak megelőzése érdekében, hogy az esetleges incidensek kezelhetetlenné váljanak.

Donald Trump és Angela Merkel találkozóját illetően a főtitkárhelyettes úgy vélekedett, őszinte és nyitott megbeszélés folyt, hozzátéve: „A NATO üdvözli a vitákat a szövetségen belül, csak ne menjen a közös munka rovására”. Gottemoeller nem számít arra, hogy a Brexit számottevően érintené az atlanti szervezetet, legfeljebb a NATO és az Európai Unió együttműködésére lehet hatással. Arra a kérdésre, hogy nyitva maradnak-e a szövetség kapui, egyértelműen igennel felelt. Várakozások szerint a május 25-i csúcstalálkozón, az elsőn, amelyen már Trump is részt vesz, 29. tagként üdvözölhetik Montenegrót. Igaz, ehhez még három állam ratifikálása hiányzik, köztük az Egyesült Államoké. A NATO-nak már 41 partnerországa van, ezek közé nemrégiben Kolumbia is csatlakozott. A romló nyugat-balkáni helyzettel kapcsolatosan a NATO-t leginkább a külső beavatkozás aggasztja, utalt a főtitkárhelyettes az orosz hátterű montenegrói puccskísérletre.

Szerző

Fillon hamisíthatott

Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül a francia Republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon. Az ellene vizsgálódó párizsi ügyészség ugyanis már hamisítással és csalással is gyanúsítja a volt miniszterelnököt. 

A vizsgálóbírók szerint a Fillon és felesége, Pénelopé által aláírt munkaszerződések utólag készített hamis dokumentumok, amelyeket azért hoztak létre, hogy igazolják: Fillon neje ténylegesen végzett asszisztensi munkát a férje mellett. Az ügyészség a politikusnak ajándékozott luxusöltönyök miatt befolyással való üzérkedéssel is megvádolta Fillont.

Feleségének ügyvédje, Pierre Cornhut-Gentille az AFP-nek elmondta, „szó sem lehetett” a dokumentumok hamisításáról, védence azonban ez ügyben is nyilatkozatot tesz a bírák előtt. Fillon folyamatosan tagadja, hogy vétett volna a fennálló törvények ellen. Elismeri ugyan, hogy „követett el hibákat”, s neki is vannak bizonyos szeszélyei, „de kinek nincsenek?” - kérdezte az elnökjelöltek első, hétfőn megrendezett televíziós vitája során.

A jobboldali elnökjelöltnek egy hónapja van arra, hogy meggyőzze a közvéleményt arról: nem korrupt. A feltámadásra azonban nagyon kicsi az esélye. A tévévitában a szociálliberális Emmanuel Macront jobbnak látták nála. A felmérések szerint nemhogy gyarapítaná hívei számát, inkább egyre jobban leszakad a többiek mögött. Az Elabe iroda már csak 17, az Ifop-Fiducial 17,5 százalékon látta.

A közvélemény egyre inkább úgy véli: Macron az a jelölt, aki képes lehet legyőzni Marine Le Pent. Ezt a közvélemény-kutatások is egyértelműen megerősítik. Az Elabe szerint a második fordulóban Macron 64-36 arányban verné a Nemzeti Front jelöltjét, az Opinionwaynél 62-38-ra, az Ifopnál pedig 60,5-39,5-re. Ha Fillon kerülne a második fordulóba, az ő előnye már jóval csekélyebb lenne: 54-56 százalékot szerezne, Le Pen 44-46-ot.

Szerző