Politika fékezi a bővülést

A 2017-es, Magyarországról szóló országjelentés szerint gazdaságunk teljesítménye szilárd, ám a potenciális növekedésünk az elmúlt években tapasztalt fellendülés ellenére továbbra is egy teljes százalékponttal elmarad a válság előttitől. Lemaradunk az innováció területén, továbbra sem vállalkozásbarát, mondhatni instabil a szabályozási környezet. A kormány versenyképességi tanács felállításával segítene a helyzeten.

A magyar vállalatok alacsony beruházási szintje visszafogja a termelékenységnövekedést és ezáltal a versenyképességet és a potenciális növekedést is - tolmácsolta Székely István, aki az Európai Bizottság Pénzügyi Főigazgatóságán a hazánkkal foglalkozó országigazgatója az Európai Bizottság (EB) véleményét. A termelékenység növelése pedig elengedhetetlen, mert ha elmaradna, akkor fennáll annak a kockázata, hogy Magyarország középtávon még többet veszít a versenyképességéből - tette hozzá az országigazgató az EB 2017-es, hazánkról szóló országjelentésének tegnapi vitáján.

Lemaradásunk további oka, hogy az innováció még nem szerves része a gazdaságunknak. Szemmel látható, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között jelentős a termelékenységi rés, az előbbiek javára. Óvatosan utal a Bizottság jelentése a magyarországi üzletláncok életét megnehezítő próbálkozásokra, amikor úgy fogalmaznak: a szolgáltatások – és benne a kiskereskedelem – szabályozási korlátai merevvé teszik a piacot, és gátolják a beruházásokat. Kifogásolja a jelentés azt is, hogy Magyarországon instabil szabályozási környezet, és hiányos a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal. Mindez gátolja a gazdaság dinamikus növekedését is. Erős kritikát fogalmaz meg a Bizottság, amikor megállapítják, hogy a közbeszerzést továbbra is a verseny és az átláthatóság korlátozottsága jellemzi, a korrupció kockázata továbbra is magas.

A Bizottság álláspontja szerint a kormány adóintézkedések ugyan helyes irányba mutatnak, de így magas az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya, ami ugyancsak a gazdasági növekedést korlátozó intézkedés. A társadalombiztosítási járulékok és a társasági adó idei csökkentése mindössze 1,5 százalékpontot javított az adóterhelésen.

Pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságfejlesztési uniós források a létszámra és a teljesítményre, ugyanakkor a munkatermelékenység nem változott jelentősen a támogatások hatására - támasztotta alá az országjelentés megállapításait a Portfolió csütörtöki konferenciáján Fábián Gergely. A jegybank igazgatója az MNB kutatásaira alapozva elmondta, kifejezetten alacsony a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására kiírt pályázatok hatékonysága.

Ugyancsak tegnap megtartotta az első ülését az a Nemzeti Versenyképességi Tanácsra keresztelt grémium, aminek felállítására azt követően adott „utasítást” Orbán Viktor kormányfő, hogy tavaly ősszel hat helyet zuhanva, nagyon leszerepeltünk a Világgazdasági Fórum felmérésén. A 28 tagú Európai Unióban is csupán a 25. helyre kerültünk. A tanács csütörtöki ülése után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón kifejtette: hat területet neveztek meg, ahol rövidtávon is javítható a magyar gazdaság versenyképessége.

Szavai szerint a cégalapítás módja, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése. Az említett ügyeken túl szóba került az oktatás és a munkaerőpiaci hosszútávú átalakítása, ám hogy ezekben a kérdésekben milyen irányokról, elképzelésekről beszéltek azt a miniszter nem részletezte. Kérdésre válaszolva konkrétumokat adózási területen nevezett meg, miután jelezte az a szándékuk, hogy az év második felében már az e-számlák kiállítását már tesztelni tudják. Reményeik szerint ezáltal a cégek bürokratikus terhe csökken. A Népszava kérdésére reagálva a Varga Mihály kifejtette a tanács tagjai munkájukért nem kapnak javadalmazást.