Boriszov jól számított

Javított helyzetén, de nem lesz egyszerű „szalonképes” kormányt alakítania a vasárnapi bolgár előrehozott választást kikényszerítő Boiko Boriszovnak. A szocialisták, bár nem tudták megnyerni a választást, mandátumaik számát megkétszerezték. A nagykoalíciót kizárták még a kampányban, így a konzervatív kormányfő csak a nacionalista pártszövetség segítségével alakíthat kormányt.

Öt párt lépte át a bejutáshoz szükséges 4 százalékos parlamenti küszöböt a vasárnapi bulgáriai előrehozott parlamenti választásokon a hivatalos részeredmények szerint. Végleges eredményt szerdán hirdetnek Szófiában. Az Európa-párti jobbközép konzervatív Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) – amely 2009 óta gyakorlatilag uralja a bolgár politikai életet –, ugyan első helyen végzett, 5,5 százalékkal több voksot gyűjtött, mint legnagyobb ellenfele, a Bulgáriai Szocialista Párt (BSZP), de a volt és leendő konzervatív miniszterelnöknek, Boiko Boriszovnak nincs egyszerű dolga.

Mivel mind a GERB, mind a szocialisták már a kampány során kizárták a nagykoalíció lehetőségét – Boriszov pedig azt is elutasította, hogy a bulgáriai törökök etnikai képviseletével, a Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) párttal lépjen szövetségre – , egyetlen alternatíva maradt számára, a muszlim és bevándorlásellenes, szélsőséges nacionalista pártszövetség, az Egyesült Hazafiak (EH). A szófiai törvényhozás legkisebb alakulata, az Akarat (Volja) nélkül is összejön a kormányzáshoz szükséges többség, a GERB és az EH összességében 123 mandátummal rendelkezik a 240 tagú parlamentben. Boriszov egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy kivel kíván kormányozni, csupán azt szögezte le, hogy kivel nem, de az Akarat bevonása a kormánykoalícióba sem segíthet különösebben leendő kormánya imidzsén, hiszen a kispárt egyike az európai populista pártoknak. Azt viszont leszögezte a harmadik kormányát alakító politikus, hogy elsődleges célja a stabilitás biztosítása az egyre instabilabb Balkánon.

Boriszov tavaly november 26-án azért mondott le hivataláról és provokálta ki az előrehozott választást, mert a GERB jelöltje elveszítette az elnökválasztást a szocialisták által támogatott oroszpárti tábornokkal, Rumen Radevvel szemben. Elemzők már akkor azt valószínűsítették, hogy Boriszov mindent vagy semmit játszik, és azt reméli, hogy megerősíti pozícióit az újabb voksolás során. Ez részben sikerült is, mert bár a felmérések végig fej-fej melletti eredményt jeleztek a GERB és a BSzP számára, a GERB nyert, s a korábbinál 12-vel több mandátumot szerzett. Ez azonban nem elég a többséghez, és a szocialisták is látványosan megerősödtek: több mint duplájára növelték képviselőik számát.

A szocialisták is reménykedtek a győzelemben, abban, hogy kitart a tavaly novemberi elnökválasztás számukra kedvező hangulata. Az AFP hírügynökségnek nyilatkozó bolgár elemzők úgy látják, hogy a változás ígéretével kampányoló BSzP azzal ijesztette el a választókat, hogy a külpolitikában is változást, Oroszországhoz való közeledést ígért. Andrej Raitcev politológus egyenesen úgy fogalmazott, hogy a szocialisták ezzel félelmet keltettek és sok olyan választót tereltek Boriszov táborába, akik ugyan elégedetlenek a GERB-kormányzással, de tartanak a külpolitikai irányváltástól. Boriszov mindvégig hangsúlyozta, hogy kormányának Európai uniós és NATO-párti irányvonala nem fog változni.

A Törökország által támogatott párt, a DOST nem jutott be a parlamentbe. Bár Recep Tayyip Erdogan török elnök és több minisztere is az új török párt mellett kampányolt, csupán 3 százalékot szerzett.