Előfizetés

Klímavédelmi hátraarc

E.É.
Publikálás dátuma
2017.03.29. 07:31
Donald Trump lányával és vejével a Fehér Háznál FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA
Donald Trump tegnap újabb elnöki rendeletet írt alá, érvénytelenítve Barack Obama emblematikus Tiszta Energia Tervét, a klímaváltozást okozó károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a megújuló energia használatának támogatására hozott intézkedéseket. A környezetvédők bíróság előtt támadhatják meg a klímavédelmi küzdelmet visszafordító rendeletet. Eközben tovább dagad a Trump-kormányzat orosz kapcsolatai körüli botrány.

Trump első alkalommal látogatott tegnap a Környezetvédelmi Ügynökséghez (EPA), amelynek élére Obama klímaintézkedéseinek egyik legelszántabb bírálóját, Scott Pruittot nevezte ki. Oklahoma állam főügyészeként Pruitt 14 alkalommal indított pert környezetvédelmi rendelkezések, köztük a Clean Power Plan ellen. A jórészt a szénerőművek károsanyag-kibocsátásának korlátozását célzó, 2014-ben elfogadott rendelkezéscsomagot legalább két tucat állam, s számos ipari szereplő perli, ezért még nem léphetett életbe – emlékeztetett a The New York Times.

A 45. elnök azt mondja, célja az Egyesült Államok energiafüggetlenségének megteremtése. Választóinak azt ígérte, újranyittat számos bezárt szénbányát, de nem várják, hogy ez nagy számú munkahelyet teremtene. A szénerőművek támogatása a megújuló energiaforrásokkal szemben kétségessé teheti viszont a párizsi klímaegyezményben tett vállalások teljesítését. A klímamegállapodást majd 200 ország írta alá, Washington legkorábban 2019-ben mondhatja fel.

Trump környezetvédelmi hátraarca sem tereli el a figyelmet az orosz kapcsolatok körüli botrányról. A szenátus hírszerzési bizottsága kérdezi majd ki Jared Kushnert, Trump vejét, aki önként ajánlotta fel, hogy tanúskodik. Sean Spicer fehér házi szóvivő magyarázata szerint a 36 éves Kushner szervezte az átmenet időszakában a megválasztott elnök és a tanácsadók külföldi kapcsolatfelvételeit, s eközben számos külföldivel, köztük oroszokkal is találkozott. Kushner már korábban elismerte, hogy az időközben menesztett nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Flynnel együtt tárgyalt Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel. Arra csak most derült fény, hogy Trump veje egy amerikai szankciólistán szereplő, Putyinhoz közelálló orosz bank vezetőjével is tárgyalt.

A Vnyesekonombank (VEB) közleményben ismerte el, hogy vezetője, Szergej Gorkov egy európai-amerikai „roadshow" keretében találkozott Trump vejével - jelentette a Reuters. Gorkov az FSZB, az orosz belbiztonsági szolgálat embere, az orosz elnök tavaly nevezte ki a bank élére. A Fehér Ház megerősítette, hogy Kushner, akit Trump hétfőn nevezett ki egy bürokráciaellenes munkacsoport élére, decemberben találkozott Gorkovval, de „semmi lényegesről" nem tárgyaltak. Ehhez képest szenátusi források szerint Kushnert arról akarják kérdezni, hogy az orosz bank felajánlotta-e, hogy beruház egy New York-i felhőkarcoló építkezésébe, amennyiben a Trump-kormányzat eltörli az Oroszország elleni szankciókat.

Lemondásra szólítják fel a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetőjét. Devin Nunez zavarosan magyarázkodott, amikor kiderült, egy hete az elnöki rezidencia területén, de nem benn a Fehér Házban, szupertitkos hírszerzési jelentésekbe tekinthetett be, amelyek állítólag bizonyítják, hogy az Obama-kormányzat megfigyeltette a Trump-kampányt. Nunez cáfolta, hogy valaki a Fehér Ház stábjából mutatta meg a dokumentumokat, s azt állította, biztonságos környezetre volt szükség, ezért találkozott forrásával az elnöki rezidencia területén. Bírálatokat váltott ki, hogy Nunez másnap hamarabb tájékoztatta az elnököt, mint az általa vezetett vizsgálóbizottság tagjait. A képviselőházi demokraták szerint a kaliforniai képviselő elfogulatlansága megkérdőjelezhető, s legalábbis át kellene adnia a vizsgálat vezetését, de legjobb lenne, ha különleges ügyész folytatná le a vizsgálatot.

Öt százalékos pillanat

"Egy felmérés nem felmérés" - reagált lapunknak Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója arra, hogy meglepő adatokat közölt a Momentum Mozgalom támogatottságáról a Jobbik-közeli Iránytű Intézet. A Magyar Nemzet számára készített felmérés szerint a Momentum már átlépné az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ha most vasárnap lennének a választások. 

Az Iránytű Intézet februárban még csak 1 százalékra mérte a közéletbe az olimpiai népszavazás ügyével berobbant, március elején párttá alakult szervezetet. Ez pedig azt jelenti, hogy egy hónap alatt négy százalékot nőtt a támogatottsága - legalábbis az Iránytű Intézet szerint.

Juhász Attila kérdésünkre azt mondta, ha szokatlannak tűnik is, nem kizárt ilyen mértékű növekedés. Szokatlan, hiszen még az egykor relatív gyorsan növekvő LMP-nek és a Jobbiknak is sokkal hosszabb ideig tartó építkezésre volt szüksége ehhez. Másfelől viszont - mutatott rá az elemző - a felmérések készítésének idejét ismerve egyáltalán nem megmagyarázhatatlan a támogatottság hirtelen bővülése. Az elemző szerint ugyanis az első, a Momentumot egy százalékon mérő kutatás alighanem az aláírások leadása előtt készült, de biztosan akkor, amikor "még nem egészen jött át" a szervezet sikere a népszavazás ügyében. Az aláírásgyűjtés sikerének eredménye csak a most közzé tett kutatásban mutatkozik meg. Nagy kérdés azonban, hogy mennyire lesz tartós ez a támogatottság. Juhász úgy vélekedett, hogy akkor beszélhetünk öt százalékos párttól a Momentum esetében, ha legalább két-három egymást követő hónapban, és több kutatóintézetnél mérnek ekkora támogatottságot.

Az Iránytű felmérésében valószínűsítette, hogy a Momentum a bizonytalanoktól, korábbi LMP-szimpatizánsoktól, valamint más baloldali pártoktól vehetett el támogatókat. Mint írták, ezt mutatja az is, hogy az LMP korábbi hatszázalékos támogatottsága márciusban négyre csökkent. A Demokratikus Koalíció 5 százalékon áll a biztos pártválasztók körében, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 3 százalékon. Az Együttre szerintük 2 százaléknyian szavaznának, míg a Párbeszéd a voksok 1 százalékát kapná meg. Az Iránytűnél a Jobbik 23 százalékos, míg az MSZP népszerűsége szerintük 10 százalék körüli. Itt érdemes felidézni, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézet a Magyar Idők számára - február 3. és 20. között - készült közvélemény-kutatására hivatkozva azt közölte március elején: a mérhető bázissal továbbra sem rendelkező Momentum "nem hatott a Fidesz támogatottságára". Az Iránytű friss jelentésében viszont az áll, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz támogatottsága 47 százalékra csökkent, miután a nagyobbik kormánypárt az utóbbi egy hónapban 3 százalékot vesztett támogatottságából.

Máshol nagyon mást mérnek
A legutóbbi, épp a hétvégén közölt pártpreferencia-mérés a Publicus Intézeté, mely szerint a Fidesz szavazóinak száma 2 százalékpontot növekedve visszatért a két hónapja mért értékhez, 25 százalék. Az MSZP támogatottsága két hónapja 1 százalékpontot növekedett, majd egy megtorpanás után erre a hónapra újabb 1 százalékpontot növekedett, így most 14 százalék. A párt szavazói továbbra is meglehetősen aktívak, míg a Jobbik támogatása 1 százalékpontal növekedett ezen ciklusban mért mélypontjáról, és 11 százalék. A Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum Egyesület 1-1 százalékon áll.



Öt százalékos pillanat

"Egy felmérés nem felmérés" - reagált lapunknak Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója arra, hogy meglepő adatokat közölt a Momentum Mozgalom támogatottságáról a Jobbik-közeli Iránytű Intézet. A Magyar Nemzet számára készített felmérés szerint a Momentum már átlépné az ötszázalékos parlamenti küszöböt, ha most vasárnap lennének a választások. 

Az Iránytű Intézet februárban még csak 1 százalékra mérte a közéletbe az olimpiai népszavazás ügyével berobbant, március elején párttá alakult szervezetet. Ez pedig azt jelenti, hogy egy hónap alatt négy százalékot nőtt a támogatottsága - legalábbis az Iránytű Intézet szerint.

Juhász Attila kérdésünkre azt mondta, ha szokatlannak tűnik is, nem kizárt ilyen mértékű növekedés. Szokatlan, hiszen még az egykor relatív gyorsan növekvő LMP-nek és a Jobbiknak is sokkal hosszabb ideig tartó építkezésre volt szüksége ehhez. Másfelől viszont - mutatott rá az elemző - a felmérések készítésének idejét ismerve egyáltalán nem megmagyarázhatatlan a támogatottság hirtelen bővülése. Az elemző szerint ugyanis az első, a Momentumot egy százalékon mérő kutatás alighanem az aláírások leadása előtt készült, de biztosan akkor, amikor "még nem egészen jött át" a szervezet sikere a népszavazás ügyében. Az aláírásgyűjtés sikerének eredménye csak a most közzé tett kutatásban mutatkozik meg. Nagy kérdés azonban, hogy mennyire lesz tartós ez a támogatottság. Juhász úgy vélekedett, hogy akkor beszélhetünk öt százalékos párttól a Momentum esetében, ha legalább két-három egymást követő hónapban, és több kutatóintézetnél mérnek ekkora támogatottságot.

Az Iránytű felmérésében valószínűsítette, hogy a Momentum a bizonytalanoktól, korábbi LMP-szimpatizánsoktól, valamint más baloldali pártoktól vehetett el támogatókat. Mint írták, ezt mutatja az is, hogy az LMP korábbi hatszázalékos támogatottsága márciusban négyre csökkent. A Demokratikus Koalíció 5 százalékon áll a biztos pártválasztók körében, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 3 százalékon. Az Együttre szerintük 2 százaléknyian szavaznának, míg a Párbeszéd a voksok 1 százalékát kapná meg. Az Iránytűnél a Jobbik 23 százalékos, míg az MSZP népszerűsége szerintük 10 százalék körüli. Itt érdemes felidézni, hogy a kormányközeli Nézőpont Intézet a Magyar Idők számára - február 3. és 20. között - készült közvélemény-kutatására hivatkozva azt közölte március elején: a mérhető bázissal továbbra sem rendelkező Momentum "nem hatott a Fidesz támogatottságára". Az Iránytű friss jelentésében viszont az áll, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz támogatottsága 47 százalékra csökkent, miután a nagyobbik kormánypárt az utóbbi egy hónapban 3 százalékot vesztett támogatottságából.

Máshol nagyon mást mérnek
A legutóbbi, épp a hétvégén közölt pártpreferencia-mérés a Publicus Intézeté, mely szerint a Fidesz szavazóinak száma 2 százalékpontot növekedve visszatért a két hónapja mért értékhez, 25 százalék. Az MSZP támogatottsága két hónapja 1 százalékpontot növekedett, majd egy megtorpanás után erre a hónapra újabb 1 százalékpontot növekedett, így most 14 százalék. A párt szavazói továbbra is meglehetősen aktívak, míg a Jobbik támogatása 1 százalékpontal növekedett ezen ciklusban mért mélypontjáról, és 11 százalék. A Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum Egyesület 1-1 százalékon áll.