Barack Obama;Donald Trump;új elnöki rendelet;Tiszta Energia Terv;

Klímavédelmi hátraarc

Donald Trump tegnap újabb elnöki rendeletet írt alá, érvénytelenítve Barack Obama emblematikus Tiszta Energia Tervét, a klímaváltozást okozó károsanyag-kibocsátás csökkentésére, a megújuló energia használatának támogatására hozott intézkedéseket. A környezetvédők bíróság előtt támadhatják meg a klímavédelmi küzdelmet visszafordító rendeletet. Eközben tovább dagad a Trump-kormányzat orosz kapcsolatai körüli botrány.

Trump első alkalommal látogatott tegnap a Környezetvédelmi Ügynökséghez (EPA), amelynek élére Obama klímaintézkedéseinek egyik legelszántabb bírálóját, Scott Pruittot nevezte ki. Oklahoma állam főügyészeként Pruitt 14 alkalommal indított pert környezetvédelmi rendelkezések, köztük a Clean Power Plan ellen. A jórészt a szénerőművek károsanyag-kibocsátásának korlátozását célzó, 2014-ben elfogadott rendelkezéscsomagot legalább két tucat állam, s számos ipari szereplő perli, ezért még nem léphetett életbe – emlékeztetett a The New York Times.

A 45. elnök azt mondja, célja az Egyesült Államok energiafüggetlenségének megteremtése. Választóinak azt ígérte, újranyittat számos bezárt szénbányát, de nem várják, hogy ez nagy számú munkahelyet teremtene. A szénerőművek támogatása a megújuló energiaforrásokkal szemben kétségessé teheti viszont a párizsi klímaegyezményben tett vállalások teljesítését. A klímamegállapodást majd 200 ország írta alá, Washington legkorábban 2019-ben mondhatja fel.

Trump környezetvédelmi hátraarca sem tereli el a figyelmet az orosz kapcsolatok körüli botrányról. A szenátus hírszerzési bizottsága kérdezi majd ki Jared Kushnert, Trump vejét, aki önként ajánlotta fel, hogy tanúskodik. Sean Spicer fehér házi szóvivő magyarázata szerint a 36 éves Kushner szervezte az átmenet időszakában a megválasztott elnök és a tanácsadók külföldi kapcsolatfelvételeit, s eközben számos külföldivel, köztük oroszokkal is találkozott. Kushner már korábban elismerte, hogy az időközben menesztett nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mike Flynnel együtt tárgyalt Szergej Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel. Arra csak most derült fény, hogy Trump veje egy amerikai szankciólistán szereplő, Putyinhoz közelálló orosz bank vezetőjével is tárgyalt.

A Vnyesekonombank (VEB) közleményben ismerte el, hogy vezetője, Szergej Gorkov egy európai-amerikai „roadshow" keretében találkozott Trump vejével - jelentette a Reuters. Gorkov az FSZB, az orosz belbiztonsági szolgálat embere, az orosz elnök tavaly nevezte ki a bank élére. A Fehér Ház megerősítette, hogy Kushner, akit Trump hétfőn nevezett ki egy bürokráciaellenes munkacsoport élére, decemberben találkozott Gorkovval, de „semmi lényegesről" nem tárgyaltak. Ehhez képest szenátusi források szerint Kushnert arról akarják kérdezni, hogy az orosz bank felajánlotta-e, hogy beruház egy New York-i felhőkarcoló építkezésébe, amennyiben a Trump-kormányzat eltörli az Oroszország elleni szankciókat.

Lemondásra szólítják fel a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetőjét. Devin Nunez zavarosan magyarázkodott, amikor kiderült, egy hete az elnöki rezidencia területén, de nem benn a Fehér Házban, szupertitkos hírszerzési jelentésekbe tekinthetett be, amelyek állítólag bizonyítják, hogy az Obama-kormányzat megfigyeltette a Trump-kampányt. Nunez cáfolta, hogy valaki a Fehér Ház stábjából mutatta meg a dokumentumokat, s azt állította, biztonságos környezetre volt szükség, ezért találkozott forrásával az elnöki rezidencia területén. Bírálatokat váltott ki, hogy Nunez másnap hamarabb tájékoztatta az elnököt, mint az általa vezetett vizsgálóbizottság tagjait. A képviselőházi demokraták szerint a kaliforniai képviselő elfogulatlansága megkérdőjelezhető, s legalábbis át kellene adnia a vizsgálat vezetését, de legjobb lenne, ha különleges ügyész folytatná le a vizsgálatot.