Bátor a magyar, de belehal

Rekord szezont tudhat maga mögött az influenza. A tavaly előtti hat-nyolcezer többlet halálozással járó járvány után idén is csaknem ennyien haltak meg. Ám ez a veszély sem tudta megijeszteni a magyarokat: az állam biztosította térítésmentes influenza-elleni védőoltás fele megmaradt.

Adok-kapokkal indult a parlament népjóléti bizottságának ülése, a testület az ellenzék kezdeményezésére meghallgatásra hívta Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkárt, Szentes Tamás országos tiszti főorvost, valamint Oroszi Beatrixet, az Országos Epidemiológia Központ vezetőjét, hogy számoljanak be mit tettek, s mit nem az influenza-járvány megelőzésére. Az aláírók, köztük Szabó Tímea (Párbeszéd) egyebek mellett nehezményezte, hogy a járványügyi hatóságok és a kormányzat nem tett meg mindent, sőt súlyos mulasztást követett el, nem jelezte időben a járványveszélyt, nem indított kampányt a megelőzésért. Az államtitkár az ülés elején jelezte: eleve méltatlannak tartja, hogy a beadványból kiindulva bármilyen vitára sor kerüljön, mert szerinte „Magyarország vakcinázásban csaknem világelső. És a kanyaró kapcsán is inkább abban kéne együttműködnünk, hogy a járványokat a határainkon kívül meg tudjuk állítani.”

Az utóbbi három évben két nagy járvány volt, az első tavaly előtt, amikor szintén jelentős többlethalálozást okozott az influenza, a másik az idei szezonban volt - erről már Szentes Tamás beszélt a bizottság előtt. A tiszti főorvos elmondta, a mostani járvány ideje alatt az év első tíz hetében csaknem félmillióan mentek orvoshoz. Az előző nagy járvány alatt, 2014 és 2015 telén a vírus mutálódott. Ezért akkor a járvány felétől már a beoltottaknak sem volt kellő védelmük. A mostani szezonban az oltás végig védettséget nyújtott. Szerinte a járványügyi hatóságok helytálltak, már ősszel kiszállították a megelőzéshez nélkülözhetetlen oltóanyagot a háziorvosokhoz, volt kampány is, az 1,3 millió ingyenes védőoltásnak a fele mégis megmaradt. Az emberek nem kérték a háziorvostól a vakcinát, ami az egyetlen hatékony eszköz lehetett volna a betegség megelőzésre. Emlékeztetett arra, hogy az influenza a legtöbb halálozást okozó járvány, évente félmillió ember hal meg Európában. Ezért nincs ok arra, hogy bárki bagatellizálja és ne kérjen oltást, különösen, ha veszélyeztetett csoportba tartozik.

A járványügyi központ igazgatója Oroszi Beatrix a kanyaró-elleni állami küzdelemről beszélt a képviselőknek. Szavaiból kiderült: a gyanús esetek száma az elmúlt öt napban tizeneggyel nőtt, azaz mostanra 67 esetet regisztráltak. Ebből igazoltan 16 volt a kanyaró, 28 betegnél kizárták a fertőzést, további 23 mintát még vizsgálnak. Oroszi Beatrix úgy vélte: sikerült lokalizálni a kanyarót. Csongrád megyén kívül nem alakult ki járvány. Megjegyezte: Erdély déli részén és Olaszországban még mindig jelentős a járványveszély. Ander Balázs (Jobbik) védelmébe vette a meghallgatást kezdeményező beadvány aláíróit, mondván: nincs min fölháborodni, a KSH adatai szerint az idén januárban 14 ezer ember halt meg, kétszer annyi, mint ahány csecsemő született. Jelezte: örül, hogy a magyar kormány 20 ezer kanyaró elleni oltást juttatott el Kárpátaljára. Egyebek mellett fölvette, kaphatnának-e térítésmentes kanyaró elleni oltást az egészségügyi dolgozókon kívül a tanítványaikat Erdélybe kísérő pedagógusok is. A jobbikos politikus erre nem kapott konkrét választ. A tiszti főorvos erre csak annyit mondott: a járvánnyal érintett területekre nem ajánlatos utazni.

Révész Máriusz (Fidesz) szerint a leghatározottabban fel kell lépni az oltásellenességgel szemben. Zombor Gábor (Fidesz) pedig a kanyaró megbetegedésekkel kapcsolatban azt mondta: érdemes lenne a háziorvosokat felkészíteni, mert évek óta nem találkozhattak ezzel a betegséggel.