Bátor a magyar, de belehal

Publikálás dátuma
2017.03.29 17:25
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Rekord szezont tudhat maga mögött az influenza. A tavaly előtti hat-nyolcezer többlet halálozással járó járvány után idén is csaknem ennyien haltak meg. Ám ez a veszély sem tudta megijeszteni a magyarokat: az állam biztosította térítésmentes influenza-elleni védőoltás fele megmaradt.

Adok-kapokkal indult a parlament népjóléti bizottságának ülése, a testület az ellenzék kezdeményezésére meghallgatásra hívta Ónodi-Szűcs Zoltán, az egészségügyért felelős államtitkárt, Szentes Tamás országos tiszti főorvost, valamint Oroszi Beatrixet, az Országos Epidemiológia Központ vezetőjét, hogy számoljanak be mit tettek, s mit nem az influenza-járvány megelőzésére. Az aláírók, köztük Szabó Tímea (Párbeszéd) egyebek mellett nehezményezte, hogy a járványügyi hatóságok és a kormányzat nem tett meg mindent, sőt súlyos mulasztást követett el, nem jelezte időben a járványveszélyt, nem indított kampányt a megelőzésért. Az államtitkár az ülés elején jelezte: eleve méltatlannak tartja, hogy a beadványból kiindulva bármilyen vitára sor kerüljön, mert szerinte „Magyarország vakcinázásban csaknem világelső. És a kanyaró kapcsán is inkább abban kéne együttműködnünk, hogy a járványokat a határainkon kívül meg tudjuk állítani.” 

Az utóbbi három évben két nagy járvány volt, az első tavaly előtt, amikor szintén jelentős többlethalálozást okozott az influenza, a másik az idei szezonban volt - erről már Szentes Tamás beszélt a bizottság előtt. A tiszti főorvos elmondta, a mostani járvány ideje alatt az év első tíz hetében csaknem félmillióan mentek orvoshoz. Az előző nagy járvány alatt, 2014 és 2015 telén a vírus mutálódott. Ezért akkor a járvány felétől már a beoltottaknak sem volt kellő védelmük. A mostani szezonban az oltás végig védettséget nyújtott. Szerinte a járványügyi hatóságok helytálltak, már ősszel kiszállították a megelőzéshez nélkülözhetetlen oltóanyagot a háziorvosokhoz, volt kampány is, az 1,3 millió ingyenes védőoltásnak a fele mégis megmaradt. Az emberek nem kérték a háziorvostól a vakcinát, ami az egyetlen hatékony eszköz lehetett volna a betegség megelőzésre. Emlékeztetett arra, hogy az influenza a legtöbb halálozást okozó járvány, évente félmillió ember hal meg Európában. Ezért nincs ok arra, hogy bárki bagatellizálja és ne kérjen oltást, különösen, ha veszélyeztetett csoportba tartozik.

A járványügyi központ igazgatója Oroszi Beatrix a kanyaró-elleni állami küzdelemről beszélt a képviselőknek. Szavaiból kiderült: a gyanús esetek száma az elmúlt öt napban tizeneggyel nőtt, azaz mostanra 67 esetet regisztráltak. Ebből igazoltan 16 volt a kanyaró, 28 betegnél kizárták a fertőzést, további 23 mintát még vizsgálnak. Oroszi Beatrix úgy vélte: sikerült lokalizálni a kanyarót. Csongrád megyén kívül nem alakult ki járvány. Megjegyezte: Erdély déli részén és Olaszországban még mindig jelentős a járványveszély. Ander Balázs (Jobbik) védelmébe vette a meghallgatást kezdeményező beadvány aláíróit, mondván: nincs min fölháborodni, a KSH adatai szerint az idén januárban 14 ezer ember halt meg, kétszer annyi, mint ahány csecsemő született. Jelezte: örül, hogy a magyar kormány 20 ezer kanyaró elleni oltást juttatott el Kárpátaljára. Egyebek mellett fölvette, kaphatnának-e térítésmentes kanyaró elleni oltást az egészségügyi dolgozókon kívül a tanítványaikat Erdélybe kísérő pedagógusok is. A jobbikos politikus erre nem kapott konkrét választ. A tiszti főorvos erre csak annyit mondott: a járvánnyal érintett területekre nem ajánlatos utazni. 

Révész Máriusz (Fidesz) szerint a leghatározottabban fel kell lépni az oltásellenességgel szemben. Zombor Gábor (Fidesz) pedig a kanyaró megbetegedésekkel kapcsolatban azt mondta: érdemes lenne a háziorvosokat felkészíteni, mert évek óta nem találkozhattak ezzel a betegséggel.

Szerző
2017.03.29 17:25

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27