Tarlós István;közterület-felügyelet;bírságolás;

2017-03-30 07:01:00

Bírságolási balhé - Tarlós és Pintér egyetért?

Akár az államkassza bevételeinek növelése is állhat Tarlós István és a közterület-felügyelet között kipattant, a kamerás bírságok megfizetése körüli balhé mögött. A főpolgármester teljes mellszélességgel támadja a felügyeleteket és kelt hangulatot az egyébként sem túlságosan népszerű önkormányzati szervezetek ellen, az összevissza szabályozás ugyanakkor nem feltétlenül igazolja őt.

Mind szövevényesebb Tarlós István és az óbudai közterület-felügyelet között kirobbant vita, s annak valódi indítékai. Tegnap ugyanis már a belügyminiszterrel is személyesen egyeztetett a főpolgármester az ügyben, a Pintér Sándornak javasolt módosítások sorsáról ugyanakkor nem tudni, hiszen a nem nyilvános "csúcstalálkozó" részleteiről egyik fél sem közölt semmit.

Tagadta ugyanakkor Tarlós vádját az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet igazgatója. "Aki azt állítja, hogy jogtalanul büntetünk meg autósokat a kötelező haladási irány megszegése miatt, az jogilag ezt még semmivel sem támasztotta alá" - közölte Böjtös Zoltán a Vezess.hu-val, miután maga Tarlós még hétfőn azt állította: arra gyanakszik, hogy a közterület-felügyelők érdekeltek minél több bírság beszedésében. A főpolgármester arról beszélt, megpróbál beavatkozni a bírságolási gyakorlatba, mert szerinte "a kerületi közterület-felügyeletek jelen pillanatban is még teljesen önállóak és eléggé dezorganizáltan működnek. Az a véleményem, hogy a szellemiségüket is és a helyzetüket is érdemes volna felülvizsgálni. A közterület-felügyeletet nem arra találták ki, hogy az autósokat üldözve szabályos pénzbehajtásnak látszó akciókat bonyolítsanak le." Arra biztatta a budapesti autósokat, hogy ne fizessék be a közterület-felügyelők által kirótt ötvenezer forintos közigazgatási bírságokat. "Alamuszi és felháborító, hogy a felügyelet új KRESZ-táblákat helyez ki a már megszokottak helyett, majd az érintett helyszínekre kamerát szerel, hogy büntethesse az autósokat" - fogalmazott. "A közterület-felügyelő benn ül az ülőgumóján, eszi a szalámis kenyeret, és a kamerafelvétel alapján automatikusan büntet" - állította Tarlós.

A főpolgármester annak ellenére sorolta el ezeket a vádakat, hogy tudnia kellene például: a felügyelők köztisztviselők, akiknek a bérezését törvény határozza meg, semmiféle jutalékot nem kaphatnak a büntetések után. A közterület-felügyelet nem helyezhet el az autósok "szívatására" semmiféle KRESZ-táblát, mert erre nincs jogosítványa; az a közútkezelő hatáskörébe tartozik. A térfigyelő kamerák elhelyezéséről pedig - kétségkívül a felügyelet előterjesztésére - a helyi önkormányzat képviselő-testülete dönt. A szabályszegésről ráadásul a felvételek a gépjárműről a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelő ellenőrző berendezéssel készülnek. Az ellenőrző berendezéssel (ami nem azonos a térfigyelő kamerával) készített felvételek adatainak zárt folyamata és azok megmásíthatatlanságának biztosítása megfelel a hatályos jogszabályoknak - állítja az érintett kerület. Ugyanerre a rendeletre hivatkozott tegnap az ORFK is, amely szerint a felvétel alapján a közteresek megtehetik a feljelentést, a rendőrségnek kötelessége is lefolytatni a nyomozást. A kamerák azonosságát tehát a rendőrség sem vitatja. Vagyis mégis jogos lehet a kamerafelvétel alapján kiszabott rendőrségi büntetés, csak akkor nem az önkormányzathoz, hanem az államkasszába kerül a büntetés összege.

Márpedig a cél könnyen ez az átcsatornázás lehetett a "balhéval". A kötelező haladási irányra vonatkozó KRESZ-szabályok megsértése esetén ugyanis a kormányrendeletben meghatározott ötvenezer forint közigazgatási bírságot kell kiszabni, tehát nem szabálysértésről, hanem közigazgatási szabályszegésről van szó. A rendőrségnek például gyorshajtás, tilos jelzésen áthajtás és a kanyarodási szabályok megsértése esetén is alkalmaznia kell a fix tarifát. Azon kétségkívül lehet vitatkozni, arányos-e, hogy a tiloson áthajtás ugyanúgy ötvenezerbe kerül, holott az nyilvánvalóan veszélyesebb.

Csapda lehet a kerékbilincs is
Horváth Csaba és Szaniszló László a fővárosi közgyűlés MSZP-s frakciója nevében a testület következő ülésén kezdeményezni fogja, hogy Tarlós váltsa be végre a hivatalba lépésekor tett ígéretét, és tiltsa be a fővárosban a kerékbilincselést. Ez is kínos lehet a főpolgármesternek, mert a bilincselés - korábbi ígéretére tekintet nélkül - sem tartozik a kompetenciájába, tehát akkor sem tudna eleget tenni ígéretének, ha valóban akarná. Ahhoz jogszabály-módosításra lenne szükség, ami az országgyűlés hatásköre.


Ülőgumók és szalámikarikák

Mit tehet a közterület-felügyelő - tette fel a kérdést blogjában Magyar Gábor. Az ügyvéd szerint a főpolgármester olyasmi ellen buzdít polgári engedetlenségre, ami jogilag nagyjából egyértelműnk tűnik. A jogszerű eljárás ugyanis az, hogy a felügyelő az ülőgumóján üldögélve, szalámizgatva végignézi a felvételeket, s ha megállapítja a szabályszegés tényét, munkakörének szabályai szerint kiszabja a meghatározott összegű bírságot, majd postázza erről az értesítést. Ha a bírság összege harminc napon belül nem érkezik meg, kezdeményezhetik a jármű forgalomból történő kivonását. Ráadásul a büntetést adók módjára be fogják hajtani. A Belügyminisztérium egyébként korábban útmutatót bocsátott ki a felügyeletek intézkedési jogosultságát érintő módosításokról. A tárca jogértelmezése szerint a közterület-felügyelő intézkedési jogosultsága kizárólag a helyszíni közigazgatási eljárás lefolytatására, illetve az azzal összefüggő intézkedések meghozatalára terjed ki. A Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának vezetője, Pető György is azt mondta: a felügyelő csak helyszíni jelenlét esetében bírságolhat. Csakhogy - mutatott rá Magyar - a helyszínen nem állíthatják meg a szabálytalanul kanyarodó autóst, mert arra a felügyelőknek nincs felhatalmazásuk, az egyenesen törvénysértő lenne.