Seattle városa pert indít a Trump-kormány ellen

Seattle városa pert indít a Trump-kormány ellen a költségvetési támogatás beígért de még el nem határozott megvonása miatt.

Hétfőn a szövetségi kormány igazságügyi minisztere, Jeff Sessions bejelentette: az illegális bevándorlóknak biztonságos helyet nyújtó "menedékvárosoknak" és "menedékállamoknak", ha nem tartják tiszteletben a bevándorlási törvényeket, azzal kell számolniuk, hogy megvonják tőlük a központi költségvetési támogatásokat.

Ed Murray, a csendes-óceáni parton fekvő Washington állam legnagyobb városának, Seattle-nek a polgármestere emiatt szerdán keresetet nyújtott be a szövetségi kormányzat ellen. A polgármester álláspontja szerint ugyanis ez a döntés - amely még meg sem született, csak kilátásba helyezték - "nem egyértelmű" és "alkotmányellenes". "Seattle nem hagyja, hogy a Fehér Ház és a kormányzat erőszakoskodjék vele" - hangoztatta a polgármester. Hozzátette, hogy a törvény az ő oldalukon áll, mert szerinte a szövetségi kormány nem kényszerítheti az egyes államok rendvédelmi erőit a szövetségi bevándorlási törvény betartására, és "szövetségi pénzekből nem erőszakolhatja rá Seattle-re azt, hogy hátat fordítson a bevándorlók és menekültek közösségeinek".

Közben szerdán a szövetségi fővárosban, Washingtonban az ország több államából érkezett polgármesterek és rendőrfőnökök tanácskoztak John Kelly belbiztonsági miniszterrel a várható rendelkezésről. Seattle polgármestere nem vett részt a megbeszélésen.

Szerző

Támadás az ukrajnai lengyel konzulátus ellen

Diplomáciai feszültséget szült Lengyelország és Ukrajna között a nyugat-ukrajnai Luck városában található lengyel konzulátus elleni támadás. Kijev Oroszországot gyanítja a történtek mögött, a varsói nyilatkozatok óvatosabbak és kétértelműbbek.

Szerda hajnalban ismeretlen tettesek gránátvetővel lőttek rá a lucki lengyel konzulátus épületére. A lövés a tetőteret érte, ahol épp senki sem tartózkodott. A lengyel konzul, Krzysztof Sawicki szerint terrortámadás történt, a támadók embereket akartak megölni. Az ukrán hatóságok vizsgálatot indítottak, orosz provokációt feltételeznek a háttérben. A rendőrség még nem tudja, hogy a támadást figyelmeztetésnek, vagy provokációnak szánták. Az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat, az SZBU közleményben jelezte, „egyetlen félnek hajt hasznot az, ha Ukrajnában időről időre provokáció történik Lengyelország ellen, és ez Oroszország”. Pawel Soloch, a Lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal elnöke is kétségtelen provokációnak nevezte a támadást, de a lengyel média érdeklődésére, miszerint a támadás összefüggésben lehet az orosz-ukrán konfliktussal, úgy vélekedett, hogy „ezt nem lehet biztosan tudni” és nyugtalanítónak nevezte, hogy a nyugati országrészben, egy, a lengyel határ közelében működő külképviseletet ért támadás.

Varsó az ukrán nagykövet berendelésével reagált, és a tiltakozó diplomáciai jegyzékben kérte a támadás körülményeinek gyors tisztázását, a lengyel külképviseletek hatékonyabb védelmét. A kérelem nem alaptalan, az év elején lengyel emlékhelyet gyalázták meg, nemrég a lembergi lengyel képviselet kerítését rongálták meg, Lengyelországban viszont ukrán vendégmunkásokat bántalmaztak. Az utóbbi időben nem felhőtlen az ukrán-lengyel viszony. A lengyel emlékhelyek meggyalázása, valamint a Bandera-kultusz ukrajnai feléledése miatt Varsó már többször tiltakozott. Amikor február elején az ukrán közlekedési miniszter tett javaslatot Stepan Bandera, az Ukrán Felkelő Hadsereg Lengyelországban náci háborús bűnösnek tartott vezetőjének kijevi újratemetésére, Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság pártjának vezetője arra figyelmeztette Kijevet, hogy „Banderaval nem lehet Európába menni”.

Szerző

Manuel Valls beállt Macron mögé

Publikálás dátuma
2017.03.30. 07:33
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Miniszterelnöki tisztségéről az elnökválasztási megmérettetésért lemondott, majd a baloldali előválasztást Benoit Hamonnal szemben elveszítő Manuel Valls tegnap bejelentette, hogy már a francia elnökválasztás április 23-i első fordulójában Emmanuel Macron független jelöltre szavaz.

Döntését azzal indokolta, mindenáron meg kell akadályozni Marine Le Pen győzelmét, a szocialista jelölt pedig marginalizálódott (felmérések szerint ötödik helyen áll). „Vállalom a felelősséget a döntésemért, mert úgy vélem, semmiféle kockázatot nem vállalhatunk a Köztársaság rovására”, fogalmazott a BFMTV francia televíziónak adott interjújában.

Bejelentése nyilván azért szenzáció, mert pártja vezető politikusaként vállalta fel azt, hogy nem a szocialista jelöltre, korábbi előválasztási ellenfelére, Hamonra voksol. A volt miniszterelnök elmondása szerint attól is tart, hogy alacsony lesz a választási részvétel, és hogy a közvélemény-kutatások alulmérik a szélsőjobboldali Le Pen támogatottságát.

Szerző