„A hozzánk érkezők arról számolnak be, hogy az étel- és vízkészleteket illetően nagyon nehéz a helyzet Nyugat-Moszulban. Egyelőre azt látjuk, hogy az emberek némileg alultápláltak. Ez különösen a hat hónap alatti csecsemőkre igaz. Azon vagyunk, hogy minél többet megtudjunk arról, milyen körülmények között élnek az emberek az Iszlám Állam (IS) által ellenőrzött területeken" – nyilatkozta a Népszavának Loris De Filippi, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet koordinátora, aki jelenleg az észak-iraki Moszultól mintegy negyven kilométerre fekvő Shekhanban van.
Irak második legnagyobb városát 2014 júniusában foglalta el az Iszlám Állam, s mostanra ez maradt a dzsihádisták utolsó fontos bástyája az országban. A szélsőséges szunnita szervezet az utóbbi időben komoly területi veszteségeket szenvedett el, így a Moszul feletti ellenőrzés megtartása kulcsfontosságú a dzsihádistáknak. Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció és a kurd erők által támogatott iraki hadsereg azonban körbevette a várost, és keleti oldalát már gyakorlatilag elfoglalta. „Már nem annyira hevesek a harcok, ám továbbra is veszélyes a helyzet a keleti oldalon. Vasárnap például egy zsúfolt piacon robbantottak. Rengetegen haltak meg a kórházunkban” – mondta lapunknak De Filippi, aki biztonsági okokból csak annyit árult el, hogy az MSF egy kórházat és egy sürgősségi központot tart fenn valahol a város közelében, s ezekben február óta – mióta az iraki hadsereg megkezdte a Moszul visszaszerzéséért indított offenzíva második hullámát – csaknem kétezer embert láttak el. Az olaszországi MSF vezetője hozzátette, hogy a legintenzívebbek a harcok most a város nyugati oldalán folynak.
Ott helyezkedik el a városközpont is, ahol humanitárius katasztrófa van kibontakozóban. Az országban tartózkodó nemzetközi segélyszervezetek becslései szerint ugyanis mintegy 400 ezer ember esett csapdába: az életüket kockáztatják azzal, ha maradnak, és azzal is, ha menekülni próbálnak. Az Iszlám Állam harcosai beszámolók szerint élő pajzsként használják a civil lakosságot, s otthonaikban bujkálnak, hogy ellehetetlenítsék az ellenük indított offenzívát.
A helyzet sokat romlott március 17-e óta, amikor légi támadásokban mintegy 200 ember vesztette életét a város al-Dzsadida negyedében. A bombázásokat az iraki kormány kérésére hajtotta végre az Egyesült Államok vezette Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció. A BBC értesülései szerint az IS mesterlövészeit, és a szervezet felszereléseit akarták megsemmisíteni. Az amerikai Központi Parancsnokság közleményben jelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Stephen Townsend, a dzsihádisták elleni nemzetközi erők amerikai parancsnoka elismerte, hogy a koalíciónak „szerepe lehetett” a légi csapásokban, ugyanakkor hozzátette, hogy „az Iszlám Államnak is benne volt a keze”. Az iraki kormány ezzel szemben tagadta, hogy a dzsihádisták elleni nemzetközi koalíció felelős a tragédiáért – amely Irak 2003-as amerikai megszállása óta a legtöbb civil áldozatot követelte –, és az Iszlám Államot vádolta a légi csapásokkal.
De Filippi szerint „drámai a helyzet”, hiszen naponta érkeznek hozzájuk a súlyos sérültek. A légi csapásokban több épület is összedőlt, a mentőalakulatok még mindig kutatnak a romok alatt. „Nagyon nehéz megérteni, hogy mi történt. Még az áldozatok sem tudják pontosan, hogy ki felelős a támadásért: az Iszlám Állam, vagy a koalíció gépei… Néha nagyon nehéz velük beszélni, hiszen az emberek nem akarják újraélni a traumát. Nagyon óvatosan kérdezősködhetünk. Tele vannak rettegéssel, nem tudják, hogy mik lehetnek a következményei annak, ha beszélnek.”
