Trump keresztbe tett a populistáknak

Publikálás dátuma
2017.03.31. 07:33
A holland választás nagy vesztese, Geert Wilders mosolya felemásra sikeredett az eredmények ismeretében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
Nem a véletlen műve volt, hogy minden idei európai választáson visszaestek a szélsőséges erők. Ez derül ki abból az összeállításból, amelyet a német Treffpunkt Europa portálja közölt. Tavaly november óta az Unió teljes területén a radikálisok térvesztése figyelhető meg, ami arra utal, hogy a Trump-effektus Európában éppen a visszájára sült el, s az új amerikai elnök által képviselt új világrend megvalósulásának lehetősége megrémítette az EU polgárait.

Európában tavaly különösen nagy volt a félelem a szélsőséges, bevándorlás- és Európa-ellenes pártok esetleges előretörése miatt. Nem véletlenül, hiszen a 2016-os felmérések egyértelműen ezen politikai erők megerősödését mutatták. Az eddig rendezett három választás – a március 15-i holland, illetve a múlt vasárnapi bolgár parlamenti, valamint a Saar-vidéki tartományi voksolás – eddig legalábbis nem erősítették meg ezeket a félelmeket. Sőt, összességében is megállapítható, hogy Donald Trump amerikai elnökké választása óta más európai államokban is – helyenként rohamosan - csökken az „új világrendet” hirdető jobboldali radikális erők népszerűsége. E folyamatnak ráadásul elsődlegesen azok a hagyományos pártok, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták a legfőbb haszonélvezői, amelyeket sok elemző tavaly már előre temetett.

Most azonban a politikai visszarendeződés folyamata figyelhető meg Európában. Ebben szerepet játszhatott a Brexit. Sok európai polgár csak a britek referendumát követően szembesült azzal, hogy az EU nemcsak egy bonyolult, a polgároktól távol álló konglomerátum, hanem nagyon is sokat köszönhetünk a közös Európának, s számos olyan vívmánya van, amelyek nélkül ma már el sem tudnánk képzelni az életünket.

A másik ok pedig Donald Trump elnökké választása. A voksolás Európát is sokkolta, s a 2016. november 8-i elnökválasztás óta eltelt időben sem bizonyította az ingatlanmogul, hogy ő az a személyiség, aki egy szép új világ legfőbb letéteményese lenne.A Treffpunkt Europa német portál gyűjtötte egybe, miként állnak most ezek a pártok. Aszerint csoportosította őket, hogy az Európai Parlamentben melyik frakcióban foglalnak helyet. (A tömörülések kiválasztása adhat azért némi okot vitára. A radikális jobboldali tömörülések között tüntetik ugyanis fel a jelenlegi pozsonyi koalícióban is szóhoz jutó Szlovák Nemzeti Pártot, az SNS-t. Amikor még Ján Slota állt a párt élén, nem is volt kérdés, hogy az SNS a szélsőjobboldali politikai erők közé sorolható, ám a tömörülés azóta jelentős változáson ment keresztül, s ma már inkább mérsékeltnek tekinthető. Szlovákiából sokkal inkább a neonáci Mi Szlovákiánkért Néppártot, az LSNS-t kellett volna feltüntetni a szélsőségesek között.) Az összeállításba bevették az olasz Öt Csillag Mozgalmat (M5S) is, amely valóban egyértelműen populista, de semmiképpen sem neveznénk szélsőjobboldalinak.

Az összeállítás szerint az amerikai elnökválasztás idején Európában még átlagosan 16 százalék szavazott volna a jobboldali radikális, illetve populista pártokra, ez azonban mostanra mintegy 13 százalékra csökkent. Frakciókra lebontva, a Le Pen által fémjelzett radikális képviselőcsoport összesen hét százalékon áll, miközben novemberben még kilenc százalékot kaptak volna a frakció pártjai. Csökkent azonban az euroszkeptikus frakció közkedveltségi mutatója is (ide tartozik például a brit Nigel Farage által fémjelzett UKIP, illetve Beppe Grillo Öt Csillag Mozgalma), igaz, itt csak egy százalékos a csökkenés.

Ugyanakkor elképzelhető, hogy egy konkrét választáson ezek a pártok még gyengébben szerepelnének. Mind Hollandiában, mind Bulgáriában, valamint a tavaly decemberi osztrák elnökválasztás megismételt második fordulójában is „felülmérték” a radikálisokat. Különösen feltűnő, hogy Ausztriában fél év alatt öt százalékkal csökkent a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűsége, amiben döntő szerepet játszik a szociáldemokrata Christian Kern kormányának jobbra tolódása.

Bár konkrét felmérés nem bizonyítja minden kétséget kizáróan, hogy Trump miatt fordulnak el a választók a radikálisoktól, felmérések azt mindenképpen igazolják, hogy az európaiak többsége nagyon elégedetlen döntéseivel, fellépésével, s – finoman fogalmazva – „egyedi” stílusával. Szakértők szerint döntő tényező, hogy az európai polgárok politikai döntéseit egyre kevésbé határozza meg a menekültválság. Egyértelmű ugyanis, hogy a bevándorlásellenes, populista pártok e krízis tetőzésével gyarapították híveik számát.

A populista veszély a bizakodásra okot adó adatok ellenére még nem szűnt meg. Sok függhet attól, miként szerepel majd Marine Le Pen a francia elnökválasztáson. Felmérések szerint ugyan a szociálliberális Emmanuel Macron megelőzheti az első fordulóban, de azért nehéz megjósolni ezt, mert Le Pen tábora sokkal eltökéltebb, Macron szavazói között viszont még mindig túl sok a bizonytalan. A második fordulóban viszont egyértelműen Macron a favorit. Ha azonban mégis történne valami váratlan, s Le Pen nyerne (hangsúlyozzuk, erre minimális az esély), győzelmével lendületet adhatna a többi Európa-ellenes politikai erőnek. Különösen a német Alternatívára (AfD) férne rá valami jó hír, a párt népszerűsége folyamatosan csökken, a menekültválság kezdete óta sosem mértek ilyen alacsony értéket a párt számára – derül ki az Allensbach intézet közvélemény-kutatásából. Már csak hét százalék voksolna a pártra. Ha ilyen ütemben csökken szavazóinak aránya, már az sem elképzelhetetlen, hogy be sem jut a parlamentbe a szeptemberi voksoláson.

Azok, akik elfordultak a szélsőségesektől, elsősorban a kereszténydemokratákhoz tértek vissza. A hagyományos jobboldali konzervatív erők 22 százalékon állnak Európában, ami egy százalékos emelkedés. Hollandiában és Saar-vidéken is jobban szerepelt a VVD, illetve a CDU az előzetesen jósoltnál. A szociáldemokraták megítélése fél százalékot javult, ebben nagy szerepe van a „Schulz-effektusnak”, tehát annak, hogy Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét választották meg a német SPD élére, illetve ő száll ringbe az őszi választáson Angela Merkel kancellárral szemben. Ugyanakkor a kereszténydemokraták javulását sem szabad túlbecsülni: 2014-ben még hét százalékkal jobban álltak a mostaninál.

„Drámai a helyzet Moszulban"

Nyugat-Moszulban még mindig emberek után kutatnak a mentőalakulatok, pedig egyre kevesebb az esélye annak, hogy a romok alatt valaki túlélte a konfliktus egyik legtragikusabb támadását. Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) Irakban tartózkodó koordinátora lapunknak elmondta, még a túlélőknek sem világos, hogy az Iszlám Állam, vagy a dzsihádisták elleni nemzetközi koalíció felelős-e a legalább 200 civil halálát követelő légi csapásért.

„A hozzánk érkezők arról számolnak be, hogy az étel- és vízkészleteket illetően nagyon nehéz a helyzet Nyugat-Moszulban. Egyelőre azt látjuk, hogy az emberek némileg alultápláltak. Ez különösen a hat hónap alatti csecsemőkre igaz. Azon vagyunk, hogy minél többet megtudjunk arról, milyen körülmények között élnek az emberek az Iszlám Állam (IS) által ellenőrzött területeken" – nyilatkozta a Népszavának Loris De Filippi, az Orvosok Határok Nélkül segélyszervezet koordinátora, aki jelenleg az észak-iraki Moszultól mintegy negyven kilométerre fekvő Shekhanban van.

Irak második legnagyobb városát 2014 júniusában foglalta el az Iszlám Állam, s mostanra ez maradt a dzsihádisták utolsó fontos bástyája az országban. A szélsőséges szunnita szervezet az utóbbi időben komoly területi veszteségeket szenvedett el, így a Moszul feletti ellenőrzés megtartása kulcsfontosságú a dzsihádistáknak. Az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció és a kurd erők által támogatott iraki hadsereg azonban körbevette a várost, és keleti oldalát már gyakorlatilag elfoglalta. „Már nem annyira hevesek a harcok, ám továbbra is veszélyes a helyzet a keleti oldalon. Vasárnap például egy zsúfolt piacon robbantottak. Rengetegen haltak meg a kórházunkban” – mondta lapunknak De Filippi, aki biztonsági okokból csak annyit árult el, hogy az MSF egy kórházat és egy sürgősségi központot tart fenn valahol a város közelében, s ezekben február óta – mióta az iraki hadsereg megkezdte a Moszul visszaszerzéséért indított offenzíva második hullámát – csaknem kétezer embert láttak el. Az olaszországi MSF vezetője hozzátette, hogy a legintenzívebbek a harcok most a város nyugati oldalán folynak.

Ott helyezkedik el a városközpont is, ahol humanitárius katasztrófa van kibontakozóban. Az országban tartózkodó nemzetközi segélyszervezetek becslései szerint ugyanis mintegy 400 ezer ember esett csapdába: az életüket kockáztatják azzal, ha maradnak, és azzal is, ha menekülni próbálnak. Az Iszlám Állam harcosai beszámolók szerint élő pajzsként használják a civil lakosságot, s otthonaikban bujkálnak, hogy ellehetetlenítsék az ellenük indított offenzívát.

A helyzet sokat romlott március 17-e óta, amikor légi támadásokban mintegy 200 ember vesztette életét a város al-Dzsadida negyedében. A bombázásokat az iraki kormány kérésére hajtotta végre az Egyesült Államok vezette Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció. A BBC értesülései szerint az IS mesterlövészeit, és a szervezet felszereléseit akarták megsemmisíteni. Az amerikai Központi Parancsnokság közleményben jelentette, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Stephen Townsend, a dzsihádisták elleni nemzetközi erők amerikai parancsnoka elismerte, hogy a koalíciónak „szerepe lehetett” a légi csapásokban, ugyanakkor hozzátette, hogy „az Iszlám Államnak is benne volt a keze”. Az iraki kormány ezzel szemben tagadta, hogy a dzsihádisták elleni nemzetközi koalíció felelős a tragédiáért – amely Irak 2003-as amerikai megszállása óta a legtöbb civil áldozatot követelte –, és az Iszlám Államot vádolta a légi csapásokkal.

De Filippi szerint „drámai a helyzet”, hiszen naponta érkeznek hozzájuk a súlyos sérültek. A légi csapásokban több épület is összedőlt, a mentőalakulatok még mindig kutatnak a romok alatt. „Nagyon nehéz megérteni, hogy mi történt. Még az áldozatok sem tudják pontosan, hogy ki felelős a támadásért: az Iszlám Állam, vagy a koalíció gépei… Néha nagyon nehéz velük beszélni, hiszen az emberek nem akarják újraélni a traumát. Nagyon óvatosan kérdezősködhetünk. Tele vannak rettegéssel, nem tudják, hogy mik lehetnek a következményei annak, ha beszélnek.”

 Ferenc pápa aggódik a moszuli civilekért
Fontos és sürgős, hogy a konfliktus minden szereplője védelmet nyújtson az iraki civilek számára – nyilatkozta Ferenc pápa a moszuli tragédia kapcsán. A katolikus egyházfő szokásos heti audienciája alkalmával beszélt a történtekről több tízezer hívő előtt a Szent Péter téren. Ferenc pápa azt is elmondta, hogy „nagyon aggódik a város nyugati oldalán rekedt civilekért”.
Veszélyben a szimbolikus jelentőségű mecset
Az Iszlám Állam harcosai számára szimbolikus jelentőségű az a moszuli mecset, amelyet az iraki hadsereg körbezárt. Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetője ugyanis itt, az Al-Nuri nagymecsetben jelentette be 2014 júliusában, hogy megalakult a „kalifátus”. Az épületet nem sokkal korábban foglalta el a szervezet, miután – az ENSZ szerint – a dzsihádisták végeztek a mecset imámjával, amiért nem volt hajlandó csatlakozni az Iszlám Államhoz.

Moszkva segíti Le Pent

Publikálás dátuma
2017.03.31. 07:31
Macron esélyei jók, de azért nem nyugodhat meg FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/VINCENT ISORE
Moszkva megpróbálja befolyásolni a francia elnökválasztási kampányt – figyelmeztetett az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának elnöke. Februárban a szociálliberális jelölt, Emmanuel Macron is arra panaszkodott, hogy mozgalmának szervereit orosz hackerek támadták. Moszkva már korábban is tagadta az állítást, amint azt is, hogy a szélsőjobboldali jelölt, Marine Le Pen mellett akarna beavatkozni a választási hadjáratba.

Oroszország beavatkozik a francia elnökválasztási kampányba. Ezt állította Richard Burr amerikai szenátor, a szenátus hírszerzési bizottságának elnöke. A testület csütörtök óta vizsgálja Moszkvának az amerikai elnökválasztásban, illetve Donald Trump győzelmében játszott szerepét. Elmondta, a meghallgatás nemcsak azt a célt szolgálja, hogy e kérdésben jobban informálják az amerikai közvéleményt, hanem azt is, hogy az egész világot átfogóan tájékoztassák. „Úgy vélem, teljesen reális az a kijelentés, amelyet mindenki gyanít, nevezetesen, hogy az oroszok aktív szerepet játszanak a francia elnökválasztásban. Meglátásom szerint a mi felelősségünk is az, hogy e tekintetben a világ más részével is megosszuk, ami e téren történik” – fejtette ki a szenátor.

Az orosz befolyás a francia kampányban amiatt is időszerű, mert múlt pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök is fogadta hivatalában a moszkvai látogatáson járt Marine Le Pent, a jobboldali radikális Nemzeti Front (FN) elnökét. A diplomáciában teljesen szokatlan, hogy néhány héttel egy sorsdöntő voksolás előtt fogadjon állam- vagy kormányfő egy ellenzéki jelöltet. Az orosz elnök azonban azt állította, ez nem azt jelenti, hogy állást kívánna foglalni a francia elnökválasztásban. Marine Le Pen többször kiállt a francia-orosz viszony jelentős javítása mellett, s néhány éve több millió eurós hitelt kapott egy Oroszországban bejegyzett pénzintézettől.

Párizs is tisztában van azzal, hogy a Kreml kísérletet tehet az elnökválasztás befolyásolására. Francois Hollande francia elnök március elsején elrendelte: minden eszközzel akadályozzák meg az elnökválasztással szembeni kiber-fenyegetéseket. A francia diplomácia is többször hívta fel a figyelmet az orosz befolyásolási kísérletekre. Bruno Le Roux belügyminiszter azt közölte, „minden jelöltet” fenyegethet kibertámadás, Jean-Marc Ayrault külügyminiszter pedig kifejtette, hazája keményen fellép minden az elnökválasztás befolyásolására tett kísérlet ellen. Az ügy előzménye, hogy februárban a szociálliberális jelölt, Emmanuel Macron azt közölte, orosz hackerek intéztek támadást kampánya ellen. A választási hadjáratát irányító En marche mozgalom gépein kutakodtak, méghozzá több ezer alkalommal. A mozgalom főtitkára, Richard Ferrand is úgy véli, hogy Oroszország állt az akció mögött. Macron arra is panaszkodott, hogy orosz álhírek célpontjává vált. A Russia Today hírtelevízió és a Szpuntyik nevű internetes portál naponta közölnek róla olyan információkat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. Egy ízben a Szputnyik azt írta róla, hogy „az amerikai bankrendszer ügynöke”. A Kreml tagadta, hogy bármilyen módon befolyásolta volna a francia kampányt. Az elnökválasztás első fordulóját április 23-án rendezik meg.

James Comey, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója március 20-án megerősítette, hónapok óta nyomoznak abban az ügyben, hogy Oroszország mennyire befolyásolta a tavaly novemberi amerikai elnökválasztást, s vizsgálják azt is, milyen együttműködés lehetett Trump csapata és az orosz kormányzat között.

Szerző