A Corvinus Egyetemen működő REKK kutatóintézet Meg-megújuló statisztikák című kiadványában mutatja be, hogyan érte el Magyarország a megújuló energia-felhasználásban a 2020-ra kitűzött célt. Röviden: úgy, hogy új módszerrel számolt adatokat adtunk le az EU-nak, és ebben már két és félszer annyi a fűtésre használt tűzifa, mint a korábbi bevallásokban.
Az EU-s országoknak klímavédelmi okokból növelniük kell a megújuló energia használatát. Magyarország azt vállalta például, hogy 2020-ig százalékra növeli a megújulók arányát. 2015-ben ez az arány még csak 9,6 volt, az akkor Brüsszelnek leadott adatok alapján.
Azóta viszont Magyarország változtatott a számítás módszertanán, és most már az látszik a legfrissebb adatokból, hogy már 2015-ben teljesítettünk 14,5 százalékot. Annyira jól áll most már az adatok alapján Magyarország, hogy a következő években nem kell szélerőművekkel vagy más beruházásokkal bíbelődni, teljesítve lesz a kvóta.
A nagy újítás az, hogy az elégetett tűzifa mennyiségét jelentősen megemelték a statisztikákban. Egészen pontosan 251 százalékkal – írja a lap. A tűzifa az EU-ban megújuló energiának számít, hiszen a kivágott fák helyére újakat lehet ültetni. A tűzifa a régi módszertan szerint is a magyar „zöldenergia” zászlóshajója volt, a bioüzemanyagot is beszámítva a hazai megújulók közötti 70 százalékos részesedésével. A mostani számítással ez az arány még magasabb, immár 80 százalékos.
A módszertani változás lényege az, hogy másképpen számolják ki, hogy mennyi fát tüzeltek el Magyarországon. Eddig az erdészetek eladási adatait vették figyelembe, vagyis azt, hogy mennyi tűzifa került az adott évben legálisan forgalomba. Az erdészetek által bejelentett eladások azért is voltak értelmezhetők ebben a statisztikában, mert nekik kötelességük fenntarthatóan termelni, vagyis eleget kell ültetniük ahhoz, hogy tényleg megújulónak tekinthessük a tűzifájukat.
Kiderült, hogy sokkal többen fűtenek fával, mint amennyit az erdészeti eladások alapján eddig gondolni lehetett. A különbséget elsősorban az illegális favágások, és esetleg a hulladékfa (leesett ágak, eltüzelt tárgyak) adhatják. Az viszont már kevésbé biztos, hogy ez a rengeteg plusz fa tényleg tekinthető-e megújuló energiának, hiszen semmi sem garantálja, hogy az így elégetettek helyébe valaki újakat ültetett.
A fa elégetése ugyan nem jár szén-dioxid kibocsátással, ám ettől még nem egészséges. A szálló por koncentrációját leginkább a fűtésre eltüzelt fa és hulladék növeli Magyarországon, elsősorban ezért volt nagy szmog januárban sok településen. Így a tűzifa ekkora aránya a megújulók között elég ártalmas megoldása a klímavédelemnek.
Mivel az új számítással Magyarország elérte a kötelezőt, nem várható, hogy új zöld technológiát használó erőművek épüljenek 2020-ig Magyarországon. Ez azért is lehet kívánatos a magyar kormány számára, hogy a paksi áramnak minél kevesebb konkurenciája legyen a hazai termelésben, és az ottani bővítés versenyképesebbnek tűnjön.
A helyzet Magyarország számára azért nem annyira fényes, mint elsőre látszik. Mert 2020-ig ugyan megússzuk a fejlesztéseket, de utána a most elodázott építkezések csúnyán megbosszulhatják magukat.
Az Európai Bizottság ugyanis a következő klímavédelmi csomagba már azt javasolja, hogy csak azt a tűzifát lehessen elszámolni, amiről erdészeti igazolás van, és bizonyítottan fenntartható módon termelték ki. Ez azért jelenthet már 2021-ben nagy gondot Magyarországnak, mert ugyanebben a javaslatban az is benne van, hogy aki nem teljesíti a megújulók előírt arányát, annak az országnak büntetést kell fizetnie. Vagyis ha négy év múlva vissza kell állni a tavalyi számítási módszerre, akkor nem lesz meg az előírt arány, és Magyarországnak azonnal fizetnie kell.
Ráadásul 2020-ig még biztosan lehet EU-s pénzt költeni megújulók fejlesztésére, utána viszont ha nem teljesül a cél, nekünk kellene finanszírozni más ország beruházásait.
