Előfizetés

Perlik Trumpot a környezetvédők

Hat környezetvédő csoport beperelte a Trump-kormányzatot, amiért engedélyt adott a Keystone XL –Kanadától a Mexikói-öbölig húzódó – kőolajvezeték megépítéséhez – jelentette a Reuters. A környezetvédők két keresetet nyújtottak be egy Montana állambeli szövetségi bíróságon, érvelésük szerint az amerikai külügyminisztérium „elavult és hiányos” hatástanulmányok alapján adta meg a szükséges engedélyt a kanadai-amerikai határon átnyúló projekthez.

A Sierra Club, a Biológiai Diverzitás Központja és más szervezetek álláspontja szerint a Trump-kormányzat megsértette az amerikai környezetvédelmi törvény rendelkezéseit. Külön pert nyújtott be az indián környezetvédők hálózata. Donald Trump múlt héten jelentette be, hogy elnöki hozzájárulását adta a kőolajvezetékhez, mivel úgy véli, ennek révén csökkenni fognak az üzemanyagárak, új állásokat lehet teremteni, és csökkenthető az Egyesült Államok energiafüggősége. A montanai cheyenne indiánok amiatt perlik Trumpot, mert engedélyezte szénbányászati engedélyek kiadását szövetségi területeken.

Utcára hívják az ellenzéket Venezuelában

Tiltakozó megmozdulást hirdetett meg szombatra az ellenzék Venezuelában azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság gyakorlatilag átvette az ellenzéki többségű törvényhozás jogköreit. Az ellenzéki vezetők szerint ezzel Nicolás Maduro elnök puccsot hajtott végre a dél-amerikai országban. A perui konzervatív kormány tiltakozásképpen visszahívta nagykövetét Caracasból.

A venezuelai ellenzék évek óta próbálja megdönteni az 1999 óta uralmon lévő populista baloldali kormányzatot, ám soha nem volt egyetértés, parlamenti úton próbálkozzanak vagy utcai megmozdulásokon próbálják elmozdítani a 2013-ban elhunyt Hugo Chávez helyébe lépett, az ország kormányzására gyakorlatilag képtelen államfőt, Nicolás Madurót. Az egykor virágzó dél-amerikai olajország – az egyedüli latin-amerikai OPEC-tag – gazdasága elképesztő mértékben leromlott, recesszióba, káoszba süllyedt, elszabadult az infláció, nagy a munkanélküliség, hatalmas a szegénység, alapvető élelmiszerek, fogyasztási cikkek hiányoznak.
Tavaly az ellenzéki pártok népszavazást akartak kiírni a köztársasági elnök visszahívására, de a kezdeményezést a legfelsőbb bíróság meghiúsította. A nemzetgyűlésben ugyan a 2015-os parlamenti választásokon az ellenzék került többségbe, de intézkedéseiket a legfelsőbb bíróság sorra érvénytelenítette. Maduro rezsimje nem elégedett meg ezzel, csütörtökre virradóra a legfelsőbb bíróság közleményben tudatta, hogy felhatalmazza az államfőt olajipari közös vállalkozások létrehozására, noha ehhez parlamenti jóváhagyásra lenne szükség. „Ha a nemzetgyűlés nem tartja be a legfelsőbb bíróság rendelkezéseit, akkor a legfelsőbb bíróság a jogállamiság védelmében átveszi a törvényhozás funkcióit” – írták a közleményben.

Maduro kormányzatának legújabb lépése kicsapta a biztosítékot. „Nicolás Maduro puccsot hajtott végre Venezuelában” – közölte a nemzetgyűlés elnöke, Julio Borges, „szemétládának” nevezve a kormánypárti befolyás alatt álló testületet. Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója, az ellenzéki kerekasztal, a MUD korábbi közös elnökjelöltje ugyancsak államcsínynek minősítette a legfelsőbb bíróság határozatát. Borges sajtóértekezletén utcai megmozdulásokra hívta a venezuelaiakat. „Azt reméljük, hogy a nép velünk tart. Tudjuk, hogy az országban elnyomás van és félelem, de e pillanatban cselekednünk kell.

Venezuela népe éhes, s nem csupán élelemre, hanem igazságra és szabadságra” – mondta a házelnök, hozzátéve: „Ez a kormányzat olyan gyenge, hogy már más eszköze nem maradt, mint az alkotmánysértés. A legfelsőbb bíróság tagjai ezt nem ússzák meg, emberiesség elleni bűntettekért fogják őket felelősségre vonni” – mondta Borges.

Az ellenzéki vezetők szerint a történtek megkövetelik az Amerikai Államok Szervezetének közbeavatkozását.

Utcára hívják az ellenzéket Venezuelában

Tiltakozó megmozdulást hirdetett meg szombatra az ellenzék Venezuelában azt követően, hogy a legfelsőbb bíróság gyakorlatilag átvette az ellenzéki többségű törvényhozás jogköreit. Az ellenzéki vezetők szerint ezzel Nicolás Maduro elnök puccsot hajtott végre a dél-amerikai országban. A perui konzervatív kormány tiltakozásképpen visszahívta nagykövetét Caracasból.

A venezuelai ellenzék évek óta próbálja megdönteni az 1999 óta uralmon lévő populista baloldali kormányzatot, ám soha nem volt egyetértés, parlamenti úton próbálkozzanak vagy utcai megmozdulásokon próbálják elmozdítani a 2013-ban elhunyt Hugo Chávez helyébe lépett, az ország kormányzására gyakorlatilag képtelen államfőt, Nicolás Madurót. Az egykor virágzó dél-amerikai olajország – az egyedüli latin-amerikai OPEC-tag – gazdasága elképesztő mértékben leromlott, recesszióba, káoszba süllyedt, elszabadult az infláció, nagy a munkanélküliség, hatalmas a szegénység, alapvető élelmiszerek, fogyasztási cikkek hiányoznak.
Tavaly az ellenzéki pártok népszavazást akartak kiírni a köztársasági elnök visszahívására, de a kezdeményezést a legfelsőbb bíróság meghiúsította. A nemzetgyűlésben ugyan a 2015-os parlamenti választásokon az ellenzék került többségbe, de intézkedéseiket a legfelsőbb bíróság sorra érvénytelenítette. Maduro rezsimje nem elégedett meg ezzel, csütörtökre virradóra a legfelsőbb bíróság közleményben tudatta, hogy felhatalmazza az államfőt olajipari közös vállalkozások létrehozására, noha ehhez parlamenti jóváhagyásra lenne szükség. „Ha a nemzetgyűlés nem tartja be a legfelsőbb bíróság rendelkezéseit, akkor a legfelsőbb bíróság a jogállamiság védelmében átveszi a törvényhozás funkcióit” – írták a közleményben.

Maduro kormányzatának legújabb lépése kicsapta a biztosítékot. „Nicolás Maduro puccsot hajtott végre Venezuelában” – közölte a nemzetgyűlés elnöke, Julio Borges, „szemétládának” nevezve a kormánypárti befolyás alatt álló testületet. Henrique Capriles, Miranda állam kormányzója, az ellenzéki kerekasztal, a MUD korábbi közös elnökjelöltje ugyancsak államcsínynek minősítette a legfelsőbb bíróság határozatát. Borges sajtóértekezletén utcai megmozdulásokra hívta a venezuelaiakat. „Azt reméljük, hogy a nép velünk tart. Tudjuk, hogy az országban elnyomás van és félelem, de e pillanatban cselekednünk kell.

Venezuela népe éhes, s nem csupán élelemre, hanem igazságra és szabadságra” – mondta a házelnök, hozzátéve: „Ez a kormányzat olyan gyenge, hogy már más eszköze nem maradt, mint az alkotmánysértés. A legfelsőbb bíróság tagjai ezt nem ússzák meg, emberiesség elleni bűntettekért fogják őket felelősségre vonni” – mondta Borges.

Az ellenzéki vezetők szerint a történtek megkövetelik az Amerikai Államok Szervezetének közbeavatkozását.