Moldova: nem tévedhetek, ha az emberekre hallgatok

Publikálás dátuma
2017.04.01 07:00
Szembe kell szállni a zsarnoksággal és a hatalommal – mondja Moldova György FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Moldova György 84 évesen is az országot járja és Kegyelemkenyér címmel riportkönyvet ír a nyugdíjasokról. Az emberek szolgálatát kötelességének tekinti, és nem számít semmi jóra se a baloldaltól, se a Fidesz-kormánytól. Külső támasz pedig nincs: Vlagyimir Putyin gazda, az Európai Unió pedig sóhivatal.

– Új könyvében megemlíti, hogy ellenfélnek tekinti a riportalanyokat. Mennyire voltak hajlandóak belépni a szópárbajba a beszélgetőpartnerei?

– Mindenki szívesen beszélt, nem volt nehéz őket megszólaltatni.

– Nem támogatta a riportút során intézmény. Mi motiválta, hogy könyvet írjon a nyugdíjasokról?

– Küldetésem van, amit több mint hatvan éve betöltök, ez alól nincs felmentés. Ez az emberek szolgálatát jelenti. 2,8 millió nyugdíjas van az országban. Kötelességem őket megmutatni, mert megalázták és kifosztották őket. Ha kértem volna pénzt, kaptam volna, csak az megkötést jelent. Az emberek is azt gondolnák, hogy azért írok valamiről, mert pénzt kaptam érte. Amit leírtam, az én független véleményem. Megbízó amúgy sem kell, ismernek engem, és sokan megbíznak bennem. Általában nem nagyon írnak már riportot. Olyat, amilyet valaha olyan igazi írók műveltek, mint Galgóczi Erzsébet, Végh Antal.

– Miért Kegyelemkenyér a könyv címe?

– Kegyelemkenyérként kezelik a nyugdíjat, pedig nem az. Sokaknak az a véleményük, hogy a nyugdíjasok ingyenélők, lenézik őket. A Fidesz annak idején azt mondta, a nyugdíjasok lépjenek hátra az unokák javára, ez erkölcstelen volt. Sokszor az időseknek kell támogatni az unokákat, nemigen találkoztam olyannal, ahol a gyerekek támogatták a szülőket.

– A nyugdíjasokon keresztül egy szélesebb problémára is rálátunk, az elszegényedett társadalmi csoportoknak és a nyugdíjasoknak van egy közös halmaza.

– Igen, de nem azonos a két csoport. A nyugdíjasok még nem tartoznak a legalsó rétegbe. Ha mondjuk 1-től 10-ig tartó skálán mérjük az elszegényedést, akkor a nyugdíjasok 8-9 körül vannak. De nemcsak anyagi dolgokról van szó, hanem önérzeti, emberi szempontokról. Azért kezelik így a nyugdíjasokat, mert azt hiszik, hogy nem mennek ki az utcára tüntetni.

– A nyugdíjasokat is érinti, hogy a szociális védőháló foszladozik.

– Igazából nincs is. Valaha a nyugdíjas szervezeteknek voltak országgyűlési képviselőik, most nincs ilyen. Nem csinálnak semmit táncdal- és nótaesteken kívül. A megalakulóban lévő nyugdíjasok pártja nem akar rosszat, de nem értenek a politikához. Néhány hasonló kísérlet volt már, Schmuck Andoré például, de az egy százalékot sem érték el a választáson. A rétegpártok, például amilyen a cigány párt is volt, nem érnek el sokat. Szlovéniában például a nyugdíjas párt a parlamentben van, Szerbiában is, ott mondjuk megszavazták a nyugdíjak tíz százalékos csökkentését.

– A középosztály tagjai is fokozatosan lecsúsznak.

– Nincs ebben az országban polgárság, azaz citoyen, ahogy a francia mondja. Az, hogy a Fidesz nyerni tudott, minősíti őket. Nincsen illúzióm a 2018-as választással kapcsolatban sem, de nem is nagyon érdekel. Soha életemben nem voltam párttag, kommunista voltam, az vagyok ma is. Egyetlen párt áll hozzám közelebb, a Vajnai Attila vezette Európai Baloldal.

– Mit jelent kommunistának lenni?

– A nép érdekeit nézni, szembeszállni a terrorral, a zsarnoksággal, a hatalommal és nem csatlakozni az ellenzékhez. Kádár kulcsfigura. Molnár Gyuláék (az MSZP jelenlegi elnöke - A szerk.) azzal kezdték, hogy nekimentek Kádár emlékének, pedig ő teremtette meg a helyüket, a rangjukat, országos hírnevüket. Az MSZP ugyan jobb, mint a Fidesz, de ők sem mennek semmire. Nincs csapatuk, nincs igazi mondanivalójuk. Megágyaztak a Fidesznek, mert nem vállaltak fel a harcot, és nem is alkalmasak rá. De az idő Kádárnak dolgozik. Talán nem fogják őt megszeretni, de visszagondolnak majd rá az emberek, hogy volt ebben az országban egyszer emberszabású, tisztességes élet.

– Botka Lászlóról mi a véleménye?

– Rokonszenvesebb, mint a többiek, de nem ismerem. A programja csiszolásra szorul, nem lehet tudni, hogy mit akar. Konkrétumok nem hangzottak el a szájából.

 A Kádár-korszakban az addig peremre szorult rétegek könnyebben érvényesülhettek. A nyolcvanas évektől kezdve és különösen a rendszerváltás után azonban láthatóvá vált egy olyan réteg, amely nem képzett és nem tud magától alkalmazkodni egy megváltozott gazdasági környezethez. A szegénység kérdése generációkra és a Kádár-korszakra visszanyúló probléma.

 A cigányságot szokták a rendszerváltás nagy veszteseinek tekinteni. Megszűntek az építkezések, a bányák, TSZ-ek, és ezek helyett nem jött létre semmi, a nem túl képzett rétegeket az elemi megélhetési forrástól fosztották meg. Ezek ma sem tudnak semmit kezdeni. A Fideszben arra törekednek, hogy minden nagyüzemet, ahol emberek találkozhatnak, bezárjanak. Kifosztották, elcsalták az országot, és nincs olyan párt, ami ezt megfordíthatná. Az MSZP nem egy harcos párt, azt célozza meg, hogy minél több helyet szerezzen a választásokon. Ez nem lehet egy nép érdekeit képviselő párt célkitűzése. Nincsenek illúzióim, meg is kapom érte a magamét. Sellyére is megyek egyébként, az Ormánság lesz az első magyar történelmi vidék, amely teljesen elnéptelenedik. Ott Nagy Attila a polgármester, aki az Ormánságból induló, Budapestre tartó éhségmenetet vezette. Ellátogatok Pécsre, Ózdra, Nyíregyházára, Nyírmadára, ez elég keserves rész. Nagykanizsára is el szeretnék még menni, hogy legyen egy nyugati város is a riportkönyvben.

 Milyen előfeltevésekkel megy oda?

 A kiépültség jobb, vannak szolgáltatóintézmények, nagyobbak az adóbevételek. Nincsenek földbe vájt kunyhók, nem olyan, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Baranya megyékben. Általában nincs távlati terv, hogy mi lesz a városokkal. Amikor Hódmezővásárhelyen voltam, megkérdeztem a polgármestert, milyen terveik vannak. Azt mondta, az uszodaturizmus. Egy 36 ezres város jövőjét egy uszodára alapítani nem lehet. Ami történt, a teljes pusztulás, a nyugdíjasok szégyene is. A Fidesz annak idején nem csalással került hatalomra, a nyugdíjasok szavazták meg őket és a többségük a ragaszkodik a Fideszhez. A népfelség elve szerint az öngyilkosság is a nép joga.

 A rendszerváltás után volt arra esély vagy alkalmas erő, hogy megoldják a társadalom-, gazdaság-, és foglalkoztatásszerkezeti problémákat?

 Sose gondoltam, hogy ez a rendszer meg tudja oldani. Láttam a Fidesz taktikáját, a felkészülésüket. Személyesen semmi problémám nincs a kádereikkel. Meghívtak a Kossuth-díjasoknak szóló vacsorára, a Prima Primissimához Orbán Viktor gratuláló levelet küldött. De nekem nem lehet velük érintkezési pontom, csak a harcmezőn. Nem köthetek kompromisszumot. Látom a nívótlanságukat. A Fidesz emberei nem igazán vezetők, habár nekem magas a mércém, Kádár János. Régóta tudom, hogy vége mindennek, az én életem tartamára biztos, de még talán az unokám életére is. Nagyon el van rontva minden.

 Amikor Kádár Jánost tartja mércének, akkor ezzel együtt a kádárizmust is?

 Nem. Kádárnak nem véletlenül nem volt utóda. A vidéki csapat jórészt jobboldali vagy képzetlen volt, gyönge gárda. Nagy teljesítménynek tartom, amit elért ezekkel az emberekkel. Azóta a magyar mezőgazdasági export tejesen jelentéktelenné vált, pedig Európa leghatékonyabb mezőgazdaságának tartották. Megszűntek a nagyüzemek, nincsenek hatékony termelési módszerek. Az ország lenullázódott. Most nincs támasz, Putyin sem az, ő gazda.

 És az Európai Unió?

 Sóhivatal. Olyan formában támogat egy országot, hogy szét lehet lopni a pénzt, amit küld, nem tudni kihez kerül, milyen arányban. Csalás van, a haverkodás számít, hatalmas összegekről van szó, amelyek nem folynak vissza semmilyen formában az államkasszába.

 Milyen jövőt vetít előre a jelenlegi helyzet?

 Rosszat. A Jobbik vagy az MSZP kormányváltó pártként nem tudnák az országot megmenteni. Ki van fosztva az ország, eltűnt minden, energia, pénz, kapcsolatrendszerek. Engem nem érdekelnek a napi politika apró részletei. Nem azért, mert titkolom a véleményem. Nincs egyetlen sorom sem, amit ne vállalnék. A Kegyelemkenyérben is próbáltam az álláspontom ábrázolni. Az én gondolkodásomban nem várható változás. Lehet sablonokat kidolgozni és ráerőltetni a valóságra, de eredménye nincs. “Menj az emberek közé” - ezt mondta Gorkij Iszaak Babelnek. Nem tévedhetek, ha az emberekre hallgatok.

Névjegy
Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. Kossuth-díjas író, fő műfajai a riport és a szatíra. Több mint száz kötetet írt, körülbelül 14 millió eladott könyvével a legolvasottabb kortárs szerző. 1989-ben megjelent Bűn az élet című könyve nagy port kavart, komoly társadalmi vita alakult ki a témája és szemlélete körül. Legutóbbi riportkötete, a Kegyelemkenyér a nyugdíjasok helyzetéről szól, első része idén márciusban jelent meg.



A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Frissítve: 2019.04.25 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Frissítve: 2019.04.25 14:20