Tudomány;igazságszolgáltatás;menekültek;emberi jogok;szoftver;

FOTÓ: THINKSTOCK

- Robotügyvéddel harcolnának az emberi jogokért

Egy brit diák 2015 őszén egy olyan chatbotot, a DoNotPay-t készített, amely segíthet megúszni a parkolási bírságokat. Az idén egy újabb online szolgáltatást indított, ezúttal azoknak a menekülteknek ad segítséget a kérdőívek kitöltésében, akik Észak-Amerikába készülnek bevándorolni.

Az angol Joshua Browder, a stanfordi egyetem hallgatója által 2015 őszén feltalált robot-ügyvéd - DoNotPay chatbot - egy olyan online szolgáltatás, amely arra kereste a választ, hogy a hozzáfordulók miként kerüljék el a közlekedési bírságok kifizetését. Az elmúlt másfél év alatt New York-ban és más amerikai városokban több mint 250 ezerre emelkedett a megfellebbezett és semmisnek nyilvánított bírság-jegyzőkönyvek száma, általa csaknem 3 millió dollár büntetést úsztak meg az érintettek. A robot-ügyvéd hatékonysága meghaladja a 60 százalékot, és ez legalább olyan jó, ha nem jobb, mint egy hús-vér jogászé.

Mindezt néhány bírság indította el. „Amikor vezetni kezdtem 18 éves koromban, egy csomó büntetést kaptam rossz helyen való parkolásért. Sok azonban igazságtalan volt” – mondta a BBC-nek Browder.

Browder ezúttal a Facebook Messenger számára programozott be egy újabb DoNotPay-t. Ez azoknak a menekülteknek ad segítséget a kérdőívek kitöltésében, akik Észak-Amerikába készülnek bevándorolni. Az Egyesült Államokba az I-589-hez, Kanadába a Canadian Asylum Applicationhöz, míg Nagy-Britanniában az ASFL kitöltéséhez ad tanácsokat, amellyel segélyhez is juthat az a bevándorló, aki a kérdésekre felelve bizonyítja, hogy a nemzetközi törvények alapján joga van a védelemre.

„A robot esetenként olyan válaszokat javasolhat, amelyek maximalizálják a befogadás esélyeit, anélkül azonban, hogy ezzel meghamisítaná a tényeket, például az üldöztetés vagy a diszkrimináció kockázatának fokát illetően, ami hazájában érhetné. A részletek ismeretében a robot már automatikusan képes kitölteni a modult” – magyarázta Browder a BBC-nek. A robot-ügyvéd, amely ügyfeleinek beszédéből folyamatosan bővíti tudását és szókincsét, hamarosan arabul is rendelkezésre áll. Ez a program azért is rendkívül hasznos lehet, mert az ENSZ adatai szerint a menekülteknek csak 39 százaléka rendelkezik jelenleg internetes hozzáféréssel.

A DoNotPay tavaly augusztusban kezdte tanácsadói tevékenységét azoknak, akiket a kilakoltatás fenyegetett, vagy HIV-fertőzött lett, de olyanoknak is, akiket anyagi kár ért repülőgépük késése miatt. Ugyancsak hasznos volt a program a nagy-britanniai hajléktalanok szálláskérelmeihez.

Browder London Hampstead kerületében született, 12 évesen tanult meg programozni. Munkája azonban jócskán túllép az informatikán. A technológiát az emberi jogok védelmének szolgálatára használja fel. Tizenhat évesen programozott egy alkalmazást az iPhone-nak az egyik legjelentősebb amerikai civil szervezet, a Freedom House (FH) számára. Dolgozott David Kramerrel, a FH korábbi vezetőjével, aki előzőleg Hillary Clinton amerikai külügyminiszter emberi jogi asszisztense volt. Céljuk a Freedom of The World (A világ szabadsága) című dokumentum átjuttatása volt a kínai vasfüggönyön. Browder programokat készített ügyvédek képzésére Burundiban, Kamerunban, Ghánában, a Karen I. Tse alapította, genfi székhelyű International Bridges to Justice nevű emberi jogvédő szervezettel együttműködve. A fiatal feltaláló ezen a programon még Donald Trump elnökké választása előtt kezdett el dolgozni, és most úgy véli, hogy az új washingtoni adminisztráció törekvéseivel szemben még inkább segítségre szorulnak a menekültek.

Browder robot-ügyvédjének már működnek „kollégái” is. A torontói egyetem informatikusai készítették el Rosst, amely az IBM Watson „szuperagyára” támaszkodik. A Ross a világ egyik legpatinásabb ügyvédi irodájánál, a tavaly 100 éves BakerHostetlernél debütált, és olyan nem kevésbé tekintélyes jogi cégek is használják már, mint a Von Briesen & Ropen, vagy a Jackson Salazar. Ez a robot olvas és kidolgoz jogi szövegeket és dokumentumokat, továbbá hipotéziseket és véleményeket fogalmaz meg. Egyelőre tárgyalásokon nem használható, mivel csak szoftver alakban működik, de felhasználói szerint mintegy ötven ügyvéd munkáját végzi el. A Ross mellett létezik a kanadai Kyrie Systems (jogi szolgáltató) partnerségével létrehozott Dla Piper, amelyet egy 40 országban kirendeltséget fenntartó nemzetközi jogi iroda használ. A Dla a szerződések specialistája. Mélyrehatóan elemzi azokat, különös figyelmet fordít a legbonyolultabb és legellentmondásosabb záradékokra, amelyeket az ügyvédeknek esetenként klienseik érdekében célszerű megváltoztatni.

Watson nyert, majd vesztett
FOTÓ: Wikimédia

FOTÓ: Wikimédia

Watson az IBM számítástechnikai cég által kifejlesztett mesterséges intelligencia, mely arról lett nevezetes, hogy 2011-ben a Jeopardy! nevű televíziós vetélkedőben (ami hasonló a magyarországi Mindent vagy semmit! játékhoz) két ember játékost legyőzött. Nevét az IBM első elnökéről, Thomas J. Watson-ról kapta. A mérkőzésre a vetélkedő két legsikeresebb játékosát hívták meg: Brad Ruttert, aki a legnagyobb nyereményt nyerte, és Ken Jenningst, aki a leghosszabb ideig, 75 napig maradt folyamatosan játékban. Watson 1 millió, Ken Jennings 300 000, Brad Rutter pedig 200 000 amerikai dollárt nyert. Mindhárom játékos a nyereményét jótékonysági célra ajánlotta fel. A szuperszámítógép a játék során nem csatlakozott az internethez, a kérdéseket a játékvezetőtől élőszóban kapta.Viszont Watson egy visszavágóban kikapott az amerikai Rush Holt republikánus szenátortól. A politikus 40 300 dollárt nyert, míg a gép csak 30 000-et. Ezt a mérkőzést nem közvetítette televízió, csupán egy kiállításon zajlott le.

Pénteken a ferencvárosi szakrendelő sebészetén lassabban jutottak ellátáshoz a betegek, mert az ügyeletes szakorvos talált a folyóson egy idős hölgyet és órákon keresztül próbálta kideríteni, kitől kapta, és hol helyezhetné biztonságba.