Kasszasiker Londonban

Publikálás dátuma
2017.04.01. 07:45
Az ikonikus páros portrék egyik legfontosabbja: Christopher Isherwood és Don Bachardy (1968) FORRÁS: TATE BRITAIN
Az örökösen megújuló, kísérletező David Hockney újabb alkotásainak jelentős része iPad-jén, illetve különböző év- és napszakokban mozgó kamerával felvett tájak lenyűgöző montázsba rendezésével készültek. Egyrészt imponáló, ahogy a kilencedik ikszbe lépő és aukciós csúcsokat döntő művész uralja az új technológiát, másrészt alaposan elgondolkodtat az alkotóművészet határai felől.

A Tate Britain múzeum frissen kinevezett igazgatója bebizonyította: lehet kasszasikeres kiállítást rendezni. A Londonban május 29-ig nyitva tartó David Hockney-retrospektív osztatlan elismerést keltett szakmai körökben is, ami pedig a fizető közönséget illeti, a múzeum történetében soha nem látott érdeklődést könyvelhetnek el. Már a megnyitó előtt, elővételben több tízezer jegy fogyott, annak minden borsossága – felnőtteknek 17,70 font (6400 forint) – ellenére.

A nemrégiben kinevezett Alex Farguharson igazgató bravúrja nem meglepetés. A 2009-ben létrejött és váratlan népszerűségnek örvendő Nottingham Contemporary alapító direktora ugyancsak Hockney-val indította annak idején kortárs galériáját Robin Hood városában. Bár a Tate Britain múzeum átfogó Joseph Mallor William Turner-gyűjteménye miatt mindig is elkerülhetetlen állomása a londoni városnéző túráknak, ám az időszakos kiállítási programja évek óta a művészeti ítészek támadásainak kereszttűzében állt. Ezt a fanyalgást tudta most feledtetni az új igazgató.

A Tate Britain a közönségcsalogató géniusz közel hatvan évi munkásságának teljes skáláját felsorakoztatja rekorddal felérő tizenhárom teremben. Az első szobában a látogatók szinte egy “best of Hockney-t” kapnak minden korszakából: egy a hatvanas évek Swinging Londonát felidéző üde olajkép, a teljes stílusváltást hozó Los Angeles-i korszakra jellemző úszómedencés akrilfestékes vászon, és a 2014-ben készült 4 kék szék, egy papírra nyomtatott fotografikus rajz. Máris nincs kétség: kurátorain keresztül Hockney megüzeni, példaképéhez, Picassóhoz hasonlóan munkásságát végigkíséri az egyik irányzatból a másikba való vakmerő ugrálás.

A kiállítás minden korábbinál teljesebb képet ad arról, mit ért el Hockney azóta, hogy 1961-ben képzőművészeti főiskolás csodagyerekként berobbant a brit kulturális életbe. A depresszióra hajló, az utóbbi időben visszavonultan élő festő művei közül ritkán kerülnek egy fedél alá híres és ünnepelt kettős portréi, melyekhez a múzeum külön Ki kicsoda? katalógust ad. Ezek közé tartozik a híres író, Christopher Isherwood és Don Bachardy 1968-as képmása. Isherwood többek között a Tom Ford által megfilmesített Az egyedülálló férfi szerzője.

Az életműkiállításra született a Kert kék terasszal című kép (2015) FORRÁS: TATE BRITAIN

Az életműkiállításra született a Kert kék terasszal című kép (2015) FORRÁS: TATE BRITAIN

Hollywood egyik első nyíltan homoszexuális párjáról van szó, otthonukban gyakran látták vendégül az amerikai kulturális élet színe-javát. A tárlat kiemelt figyelmet szentel annak a folyamatnak, ahogy David Hockney a hatvanas évek eleje óta a nyilvánosság előtt foglalkozott homoszexualitásával, amit akkor Nagy-Britanniájában még törvény tiltott. A legegyértelműbb példa talán a We Two Boys Together Clinging, két összeölelkező festék-paca figura, a kép alján a 4.2-es jelöléssel, ami az ábécé negyedik és második betűjére és ezeken keresztül egy élő, beszélő, síró, mozgó Doll Boyra, azaz fiúbabára utal.

A közönségnek a kilencvenes években készült kaliforniai, majd az ezredforduló, egyben édesanyja halála utáni yorkshire-i tájképek láttán marad leginkább tátva a szája. A hollywoodi hegyekben, vagy a Grand Canyonban megörökített tájak színvilága magával ragadó. A The Sunday Times befolyásos kritikusa, Waldemar Januszczak például bevallja, ő már biztosan úgy megy a sírba, hogy nem barátkozott meg az akril festékek csillogó, műanyag szárazságával, Hockney előnyben részesített kaliforniai módszerével. Ám nem vitatja, hogy ez megfelelő eszköz Los Angeles napos laposságának ábrázolására. Hockney nyugalmának 2013 elején drámai körülmények között vetett véget 23 éves asszisztense kábítószer-fűtötte tragédiája a festő bridlingtoni otthonában. Az idős korára nagyothallással is küszködő művész visszatért a hollywoodi örök napfénybe. Kifejezetten a Tate Britain kiállítására készült itt két vadonatúj vászon is a festő égszínkék színű teraszán, felvillantva buja növényzetű kertjét is.

A kiállítás egyébként London után a párizsi Pompidou Központba, majd a New York-i Metropolitan Museumba vonul tovább.

Moldova: nem tévedhetek, ha az emberekre hallgatok

Publikálás dátuma
2017.04.01. 07:00
Szembe kell szállni a zsarnoksággal és a hatalommal – mondja Moldova György FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Moldova György 84 évesen is az országot járja és Kegyelemkenyér címmel riportkönyvet ír a nyugdíjasokról. Az emberek szolgálatát kötelességének tekinti, és nem számít semmi jóra se a baloldaltól, se a Fidesz-kormánytól. Külső támasz pedig nincs: Vlagyimir Putyin gazda, az Európai Unió pedig sóhivatal.

– Új könyvében megemlíti, hogy ellenfélnek tekinti a riportalanyokat. Mennyire voltak hajlandóak belépni a szópárbajba a beszélgetőpartnerei?

– Mindenki szívesen beszélt, nem volt nehéz őket megszólaltatni.

– Nem támogatta a riportút során intézmény. Mi motiválta, hogy könyvet írjon a nyugdíjasokról?

– Küldetésem van, amit több mint hatvan éve betöltök, ez alól nincs felmentés. Ez az emberek szolgálatát jelenti. 2,8 millió nyugdíjas van az országban. Kötelességem őket megmutatni, mert megalázták és kifosztották őket. Ha kértem volna pénzt, kaptam volna, csak az megkötést jelent. Az emberek is azt gondolnák, hogy azért írok valamiről, mert pénzt kaptam érte. Amit leírtam, az én független véleményem. Megbízó amúgy sem kell, ismernek engem, és sokan megbíznak bennem. Általában nem nagyon írnak már riportot. Olyat, amilyet valaha olyan igazi írók műveltek, mint Galgóczi Erzsébet, Végh Antal.

– Miért Kegyelemkenyér a könyv címe?

– Kegyelemkenyérként kezelik a nyugdíjat, pedig nem az. Sokaknak az a véleményük, hogy a nyugdíjasok ingyenélők, lenézik őket. A Fidesz annak idején azt mondta, a nyugdíjasok lépjenek hátra az unokák javára, ez erkölcstelen volt. Sokszor az időseknek kell támogatni az unokákat, nemigen találkoztam olyannal, ahol a gyerekek támogatták a szülőket.

– A nyugdíjasokon keresztül egy szélesebb problémára is rálátunk, az elszegényedett társadalmi csoportoknak és a nyugdíjasoknak van egy közös halmaza.

– Igen, de nem azonos a két csoport. A nyugdíjasok még nem tartoznak a legalsó rétegbe. Ha mondjuk 1-től 10-ig tartó skálán mérjük az elszegényedést, akkor a nyugdíjasok 8-9 körül vannak. De nemcsak anyagi dolgokról van szó, hanem önérzeti, emberi szempontokról. Azért kezelik így a nyugdíjasokat, mert azt hiszik, hogy nem mennek ki az utcára tüntetni.

– A nyugdíjasokat is érinti, hogy a szociális védőháló foszladozik.

– Igazából nincs is. Valaha a nyugdíjas szervezeteknek voltak országgyűlési képviselőik, most nincs ilyen. Nem csinálnak semmit táncdal- és nótaesteken kívül. A megalakulóban lévő nyugdíjasok pártja nem akar rosszat, de nem értenek a politikához. Néhány hasonló kísérlet volt már, Schmuck Andoré például, de az egy százalékot sem érték el a választáson. A rétegpártok, például amilyen a cigány párt is volt, nem érnek el sokat. Szlovéniában például a nyugdíjas párt a parlamentben van, Szerbiában is, ott mondjuk megszavazták a nyugdíjak tíz százalékos csökkentését.

– A középosztály tagjai is fokozatosan lecsúsznak.

– Nincs ebben az országban polgárság, azaz citoyen, ahogy a francia mondja. Az, hogy a Fidesz nyerni tudott, minősíti őket. Nincsen illúzióm a 2018-as választással kapcsolatban sem, de nem is nagyon érdekel. Soha életemben nem voltam párttag, kommunista voltam, az vagyok ma is. Egyetlen párt áll hozzám közelebb, a Vajnai Attila vezette Európai Baloldal.

– Mit jelent kommunistának lenni?

– A nép érdekeit nézni, szembeszállni a terrorral, a zsarnoksággal, a hatalommal és nem csatlakozni az ellenzékhez. Kádár kulcsfigura. Molnár Gyuláék (az MSZP jelenlegi elnöke - A szerk.) azzal kezdték, hogy nekimentek Kádár emlékének, pedig ő teremtette meg a helyüket, a rangjukat, országos hírnevüket. Az MSZP ugyan jobb, mint a Fidesz, de ők sem mennek semmire. Nincs csapatuk, nincs igazi mondanivalójuk. Megágyaztak a Fidesznek, mert nem vállaltak fel a harcot, és nem is alkalmasak rá. De az idő Kádárnak dolgozik. Talán nem fogják őt megszeretni, de visszagondolnak majd rá az emberek, hogy volt ebben az országban egyszer emberszabású, tisztességes élet.

– Botka Lászlóról mi a véleménye?

– Rokonszenvesebb, mint a többiek, de nem ismerem. A programja csiszolásra szorul, nem lehet tudni, hogy mit akar. Konkrétumok nem hangzottak el a szájából.

 A Kádár-korszakban az addig peremre szorult rétegek könnyebben érvényesülhettek. A nyolcvanas évektől kezdve és különösen a rendszerváltás után azonban láthatóvá vált egy olyan réteg, amely nem képzett és nem tud magától alkalmazkodni egy megváltozott gazdasági környezethez. A szegénység kérdése generációkra és a Kádár-korszakra visszanyúló probléma.

 A cigányságot szokták a rendszerváltás nagy veszteseinek tekinteni. Megszűntek az építkezések, a bányák, TSZ-ek, és ezek helyett nem jött létre semmi, a nem túl képzett rétegeket az elemi megélhetési forrástól fosztották meg. Ezek ma sem tudnak semmit kezdeni. A Fideszben arra törekednek, hogy minden nagyüzemet, ahol emberek találkozhatnak, bezárjanak. Kifosztották, elcsalták az országot, és nincs olyan párt, ami ezt megfordíthatná. Az MSZP nem egy harcos párt, azt célozza meg, hogy minél több helyet szerezzen a választásokon. Ez nem lehet egy nép érdekeit képviselő párt célkitűzése. Nincsenek illúzióim, meg is kapom érte a magamét. Sellyére is megyek egyébként, az Ormánság lesz az első magyar történelmi vidék, amely teljesen elnéptelenedik. Ott Nagy Attila a polgármester, aki az Ormánságból induló, Budapestre tartó éhségmenetet vezette. Ellátogatok Pécsre, Ózdra, Nyíregyházára, Nyírmadára, ez elég keserves rész. Nagykanizsára is el szeretnék még menni, hogy legyen egy nyugati város is a riportkönyvben.

 Milyen előfeltevésekkel megy oda?

 A kiépültség jobb, vannak szolgáltatóintézmények, nagyobbak az adóbevételek. Nincsenek földbe vájt kunyhók, nem olyan, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Baranya megyékben. Általában nincs távlati terv, hogy mi lesz a városokkal. Amikor Hódmezővásárhelyen voltam, megkérdeztem a polgármestert, milyen terveik vannak. Azt mondta, az uszodaturizmus. Egy 36 ezres város jövőjét egy uszodára alapítani nem lehet. Ami történt, a teljes pusztulás, a nyugdíjasok szégyene is. A Fidesz annak idején nem csalással került hatalomra, a nyugdíjasok szavazták meg őket és a többségük a ragaszkodik a Fideszhez. A népfelség elve szerint az öngyilkosság is a nép joga.

 A rendszerváltás után volt arra esély vagy alkalmas erő, hogy megoldják a társadalom-, gazdaság-, és foglalkoztatásszerkezeti problémákat?

 Sose gondoltam, hogy ez a rendszer meg tudja oldani. Láttam a Fidesz taktikáját, a felkészülésüket. Személyesen semmi problémám nincs a kádereikkel. Meghívtak a Kossuth-díjasoknak szóló vacsorára, a Prima Primissimához Orbán Viktor gratuláló levelet küldött. De nekem nem lehet velük érintkezési pontom, csak a harcmezőn. Nem köthetek kompromisszumot. Látom a nívótlanságukat. A Fidesz emberei nem igazán vezetők, habár nekem magas a mércém, Kádár János. Régóta tudom, hogy vége mindennek, az én életem tartamára biztos, de még talán az unokám életére is. Nagyon el van rontva minden.

 Amikor Kádár Jánost tartja mércének, akkor ezzel együtt a kádárizmust is?

 Nem. Kádárnak nem véletlenül nem volt utóda. A vidéki csapat jórészt jobboldali vagy képzetlen volt, gyönge gárda. Nagy teljesítménynek tartom, amit elért ezekkel az emberekkel. Azóta a magyar mezőgazdasági export tejesen jelentéktelenné vált, pedig Európa leghatékonyabb mezőgazdaságának tartották. Megszűntek a nagyüzemek, nincsenek hatékony termelési módszerek. Az ország lenullázódott. Most nincs támasz, Putyin sem az, ő gazda.

 És az Európai Unió?

 Sóhivatal. Olyan formában támogat egy országot, hogy szét lehet lopni a pénzt, amit küld, nem tudni kihez kerül, milyen arányban. Csalás van, a haverkodás számít, hatalmas összegekről van szó, amelyek nem folynak vissza semmilyen formában az államkasszába.

 Milyen jövőt vetít előre a jelenlegi helyzet?

 Rosszat. A Jobbik vagy az MSZP kormányváltó pártként nem tudnák az országot megmenteni. Ki van fosztva az ország, eltűnt minden, energia, pénz, kapcsolatrendszerek. Engem nem érdekelnek a napi politika apró részletei. Nem azért, mert titkolom a véleményem. Nincs egyetlen sorom sem, amit ne vállalnék. A Kegyelemkenyérben is próbáltam az álláspontom ábrázolni. Az én gondolkodásomban nem várható változás. Lehet sablonokat kidolgozni és ráerőltetni a valóságra, de eredménye nincs. “Menj az emberek közé” - ezt mondta Gorkij Iszaak Babelnek. Nem tévedhetek, ha az emberekre hallgatok.

Névjegy
Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. Kossuth-díjas író, fő műfajai a riport és a szatíra. Több mint száz kötetet írt, körülbelül 14 millió eladott könyvével a legolvasottabb kortárs szerző. 1989-ben megjelent Bűn az élet című könyve nagy port kavart, komoly társadalmi vita alakult ki a témája és szemlélete körül. Legutóbbi riportkötete, a Kegyelemkenyér a nyugdíjasok helyzetéről szól, első része idén márciusban jelent meg.



CEU - Putyint követi az Orbán-kormány

Publikálás dátuma
2017.03.31. 22:07

Lépésről lépésre követi az Orbán-kormány azt az intézkedéssorozatot, amellyel a Putyin-rendszer Oroszország egyik ranglista-vezető magánegyetemét, a CEU-hoz hasonlóan kizárólag posztgraduális képzéseket nyújtó szentpétervári Európai Egyetemet ellehetetlenítette. Az intézmény jelenleg szünetelteti az oktatást. A hatalmi közbeavatkozás ott is sorosozással kezdődött, és az intézmény engedélyének visszavonásával végződött.

Oroszországban a folyamatot a Rosobrnadzor (az ottani Oktatási Hivatal) indította el tavaly októberben, amikor jelezte, hogy az addig közmegelégedésre működő és népszerű iskola megsértette az egyetemek működésére vonatkozó jogszabályokat. Azóta visszatérően előfordul, hogy a vizsgákra érkező külföldi diákok nem kapnak beutazási engedélyt. A támadásokba a kormánypárti internetes sajtó is beszállt, azt terjesztve, hogy az intézmény – amelynek az orosz gazdasági és pénzügyi adminisztráció több neves képviselője is hallgatója volt – idegen érdekeket szolgál.

Az 1994-ben alapított, 2007 óta akkreditált doktori képzéseket nyújtó és többek között a George Soros Foundation, a John and Catherine MacArthur Foundation, a Ford Alapítvány, a Spencer Foundation, a Carnegie Foundation és a Foundation ZEIT-Stiftung támogatását élvező egyetem a nyugati világ legjobb iskoláiból hív vendégprofesszorokat orosz és nemzetközi diákok oktatására, vagyis a működési modellje nagyon hasonlít a budapesti CEU-éhoz. Bár az Európai Egyetemen sokkal jobb a hallgató-oktató arány, mint az orosz állami felsőoktatásban, a Rosobrnadzor arra hivatkozva fogalmazott meg kifogásokat, hogy túlságosan kevés az oktató (az egyetem elsősorban ösztöndíjas vendégprofesszorokat alkalmazott, ami nem számít ritkaságnak a posztgraduális képzésben). Az Európai Egyetem vezetése viszont kezdettől azon az állásponton volt, hogy semmilyen szabálytalanságot nem követtek el – szerintük megengedhetetlen, hogy a hatalom politikai célokra használja föl az állami hivatalokat. Időközben kiderült, hogy az állami hatóság vizsgálatát egy ultrakonzervatív képviselő, Vitalij Milonov, az állami duma képviselője, a nemzetközi visszhangot kiváltó (többek között a melegek jogait védő kiadványok szerzőit és kiadóit is börtönbüntetéssel fenyegető) „melegpropaganda-törvény” beterjesztője kezdeményezte.

Témák
Putyin CEU