Tarlós István;térfigyelő kamera;

- Tarlós-gate - Ha van felelős, az a rendőrség

A napokban kiderült, hogy Tarlós István feleségét bírságolták meg szabálytalan kanyarodásért, de ennek a főpolgármester szerint – de csak szerinte - semmi köze ahhoz, hogy épp most rohant ki a büntető közterület-felügyeletek ellen. Ha az önkormányzati rendészeti szervek eddig valóban törvénytelenül jártak volna el, annak felelőse csakis a rendőrség lehet. Egy salátatörvényben rejlik az igazság.

Az iskolakerülésről is szóló 2012-es salátatörvényben található meg a bizonyítéka annak, hogy nem a közterület-felügyeletek felelőssége, ha eddig netán valóban szabálytalanul bírságoltak volna a hatáskörükbe utalt esetekben, kamerafelvételek alapján.

Azt már a korábbi „közteres” törvény is kimondta, hogy a közterület-felügyelő az intézkedésével érintett személyről, az intézkedése vagy az eljárása szempontjából lényeges környezetről és körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. Az eszközeik típusát, biztonsági szintjét törvény nem szabályozza. A képfelvevőt a felügyelet üzemelteti és kezeli. A felügyelet azok elhelyezéséről és a megfigyelt közterületről tájékoztatja a rendőrséget. A kihelyezésről egyébként nem a felügyelet, hanem az önkormányzat képviselő-testülete dönt, és azt a honlapjukon is közzéteszik.

A 2012-es CXX. törvény azonban azt is előírja, hogy a felügyeleteknek a működési területükön illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kell kötniük a törvényben meghatározott tevékenységük felügyelete, valamint a feladatellátás összehangolása érdekében. Ezt 2012-ben valamennyi közterület-felügyelet meg is kötötte. Így az elmúlt 5 évben szoros szakmai együttműködésben és folyamatos rendőrségi felügyelet alatt dolgoztak.

Ezen túlmenően – épp a BRFK vezetőjének kérése alapján – a kerületi kapitányságok heti parancsnoki értekezletének állandó résztvevője a helyi közterület-felügyelet vezetője is – tudta meg a Népszava. Éppúgy, ahogyan a BRFK-n a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vezetője is ott ül. Felmerül a kérdés, hogy az elmúlt években miért nem találták sehol, semmikor aggályosnak a közteresek bírságolási gyakorlatát egészen addig, míg Tarlós feleségét meg nem büntették? Nem véletlen, hogy az ügyben releváns, meglapozott, értékelhető jogi álláspontot a rendőrség még nem alakított ki.

Forrásaink szerint a Belügyminisztérium követhetett el mulasztásos jogsértést, amiért nem tett lépéseket a hatályos törvények és az alacsonyabb szintű, későbbi szabályozó miniszteri rendeletek közötti jogharmonizáció érdekében. Jelenleg a törvények az irányadók, azokból azonban nem olvasható ki, hogy jogsértő lenne a bírságolási gyakorlat.

Tarlós az autósok bírságolásával kapcsolatban korábban azt is mondta, benne nem indulat, hanem értetlenség van. „Lehet még az is, hogy jogszabályt kéne módosítani, az is lehet, hogy társulásba kéne a kerületekkel ezt a szervezetet működtetni” – fogalmazott. A főpolgármester korábban úgy vélte, nem működhetnek úgy a kerületi közterület-felügyelők, mint „a legrosszabb időkre emlékeztető önkéntes rendőrök”. (Az önkéntes rendőröknek egyébként sohasem volt önálló intézkedései joga – a szerk.)

Megírtuk: a Népszava úgy tudja: szerdán az ügyben több kerületi közterület-felügyelet, saját szervezésben konzultációt tart. Kezdeményezték, hogy FÖRI hívja össze a Fővárosi Közterület-felügyelet Vezetők Klubjának tagjait, de ettől a FÖRI a leghatározottabban elzárkózott. Félő lehet, hogy a közös fellépés rosszul végződhetne a főváros számára.

Autóklub: elhibázott a szabályozás
A Magyar Autóklub szerint elhibázott a közterület-felügyeletek kamerás felvételek alapján történő eljárási jogosultságának szabályozása a kötelező haladási irány betartására vonatkozó szabályok megszegése esetén. Közleményük szerint egyrészt aránytalanul magas a törvényben megállapított fix ötvenezer forintos bírság egy kanyarodási szabály megszegéséért, másrészt problémás, hogy a cselekmény az objektív felelősségi körbe tartozik. Ezért javasolják a bírság csökkentését, valamint a cselekmény kivonását az úgynevezett közigazgatási bírságos körből.



Tíz százalékkal megnőtt tavaly a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyilvántartása szerint, de száz ember közül még mindig csak négyen készítenek végrendeletet. 2016-ban mindössze 5902 ilyen bejegyzés jelent meg a rendszerben.