Előfizetés

"A Fidesz szerint éhezzenek a középiskolás gyerekek"

A Fidesz a gazdagok pártjaként támogatja, hogy éhezzenek a középiskolás gyerekek. Erről döntöttek a kormánypártok, amikor a Költségvetési bizottság mai ülésén még napirendre sem voltak hajlandóak venni az MSZP-nek azt a javaslatát, amely a középiskolai évfolyamokon is biztosítaná a rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetését - írja közleményében Bangóné Borbély Ildikó. 

A Fidesznek tudnia kellene, hogy az általános iskolából kikerülő gyerekek is éhezhetnek. Ennek ellenére a rászoruló gyerekek jelenleg csak a 8. osztályig részesülnek ingyenes étkeztetésben. Ezért sok család számára már az étkezés költsége leküzdhetetlen akadályt jelent a továbbtanulás finanszírozásában. A Fidesz a gazdagok pártjaként eddig is ahol csak lehetett, próbálta a mélybe nyomni és ott tartani a hátrányos helyzetű gyermekeket. Ezért vitték le a tankötelezettség korhatárát 16 éves korra és ezért hoztak olyan, a gyermekmunkát legalizáló szabályt, hogy már 16 éves gyerek is lehet közmunkás.

Botka László programja megszünteti azokat az igazságtalan hátrányokat, amelyek a nehéz sorsú gyermekeket sújtják. Az MSZP 2018 után a rászoruló középiskolások számára is ingyenessé teszi az gyermekétkeztetést, a tankötelezettség korhatárát pedig visszaállítjuk 18. évre. Botka Lászlónak ehhez megvan az ereje és megvan a programja. Magyarország megjavítható - zárul a szocialista politikus közleménye. 

Lex CEU - Ha elfogadják, a DK népszavazást kezdeményez

Ha a Fidesz elfogadja a felsőoktatási törvény "CEU-ellenes" módosítását, a DK népszavazást kezdeményez a kérdésben - jelentette be hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Oláh Lajos DK-s politikus, független országgyűlési képviselő. Közölte azt is, hogy pártjuk a keddi parlamenti szavazáson nem vesz részt.

Ha a kormány erővel akarja bezáratni a CEU-t, akkor erővel fogja szembetalálni magát - fogalmazott a független képviselő. Hozzátette, ismerve az ellenzéki pártok és a civil szervezetek hozzáállását, egy referendumon, együttes erővel, meg tudják akadályozni az egyetem bezárását. Arra a felvetésre, hogy pontosan milyen népszavazási kérdést akarnak benyújtani, azt felelte, hogy a többi ellenzéki párttal közösen képesek lesznek megtalálni azt a kérdést, amelyik alkalmas erre.

A politikus egyúttal emlékeztetett arra, hogy a DK a kétharmados szavazásokat leszámítva nem vesz részt a parlament munkájában. Emiatt kedden sem szavaznak a javaslatról, mert annak elfogadásához elegendő a képviselők fele, ezért az ellenzék önmagában nem lenne képes megakadályozni a módosítást - indokolta távolmaradásukat.



Módosítaná a népszavazási törvényt az NVI és az NVB elnöke

A népszavazási törvény módosítására tett javaslatot Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottságának hétfői ülésén, amelyen beszámoltak a tavalyi országos népszavazás tapasztalatairól.

Pálffy Ilona arról beszélt, a népszavazási eljárás során több probléma is kiderült, ezeket a választási eljárási törvény módosításával orvosolni lehetett volna, de a Ve. módosításról szóló tárgyalások megrekedtek. Ugyanakkor - tette hozzá - a népszavazási törvény módosításához csak egyszerű többség kell, így lehetőséget lát arra, hogy bizonyos változtatásokat mégis végrehajtson az Országgyűlés és ebben kérte a bizottság támogatását. 

Mint mondta, indokolt lenne tisztázni a köztársasági elnök és a miniszterelnök, mint népszavazást kezdeményezők jogosítványait, a kampányköltés szabályait és szükséges lenne lerövidítni a népszavazási kérdések hitelesítésénél a 90 napos kúriai jogorvoslati határidőt.  Emellett fontos lenne tisztázni, hogy helyi népszavazás esetén ki jogosult aláírásával támogatni a népszavazási kezdeményezést és ki szavazhat - tette hozzá. Megjegyezte: az sincs jelenleg tisztázva, hogy mikor, és milyen adatok alapján kell megállapítani a helyi népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírások számát.  Pálffy Ilona közölte: a tavaly október 2-ai népszavazás lebonyolítására 4 milliárd 950 millió forintot terveztek, de végül 4 milliárd 160 millió forintot költöttek. A 790 millió forint megtakarítás 90 százaléka az NVI szintjén keletkezett.

Patyi András is a népszavazás kezdeményezőire vonatkozó szabályok egyértelművé tétele mellett érvelt. Jelezte: abban nem volt vita az NVB, a Kúria és az Alkotmánybíróság között, hogy a kormányt az általa kezdeményezett népszavazásban szervezőnek kell tekinteni, de - mint mondta - "az egységes jogértelmezés nem mindenben pótolhatja a szervező jogállására vonatkozó egyértelmű törvényi rendelkezést". Kitért arra is, hogy a jelenlegi szabályozás nem teremt lehetőséget az országos népszavazásban résztvevőknek arra, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárokat követlen kampányeszközökkel megszólítsák.

Teleki László (MSZP) isazt kérte NVB-től, hogy a jog talaján, részletes mérlegeléssel hozzák meg döntésüket. Jelezte: a Kúria az NVB 8 határozatát is megváltoztatta, ezt soknak tartják, ezért nem támogatják a beszámoló elfogadását. Válaszában Patyi András hangsúlyozta: politikailag motivált, túlfűtött ügyek kerülnek a NVB elé, amikre mindig jogi választ ad a bizottság, és azt részletesen indokolja is. Megjegyezte: két alkotmánybírósági döntés is azt mutatta, hogy olykor a Kúria is ítélhet meg rosszul egy szakkérdést.

Beszámolójában az NVI elnöke felvetette, hogy nem biztosítható a levélben szavazók névjegyzékének naprakészsége, mivel az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatain alapul, de ezekben a változás átvezetése a külhoni választópolgárok esetében bejelentésen alapul.

Répássy Róbert (Fidesz) ezzel kapcsolatban azt mondta, kiderült, hogy a levélszavazásnak is vannak korlátai, az egyik éppen a választói névjegyzék naprakészsége. Úgy vélte, a probléma magával a levélszavazás konstrukciójával van és "ez a fajta névjegyzékbeli bizonytalanság" a jövőben is gondot fog okozni. Hozzátette: a politikai helyzet nem alkalmas arra, hogy változtassanak a levélszavazás szabályairól is rendelkező eljárási törvényen, így arra kérte a választási szerveket, hogy tegyenek meg mindent a naprakészség érdekében és azért, hogy csökkenjen az érvénytelen szavazatok száma.

Apáti István (Jobbik) felvetette, hogy olyanok jelentkeznek be határmenti településekre, akik a Partiumban vagy Kárpátalján élnek, és az állandó lakcím birtokában nemcsak országos listára, de egyéni képviselőjelöltre is szavazhatnak. Példaként említette, hogy a 4-500 lakosú Szamosangyaloson van olyan ingatlan, ahová 300-an vannak bejelentkezve.

Ezzel kapcsolatban Pálffy Ilona azt mondta, több mint 100 ezer olyan kettős állampolgár van, akik Magyarországon állandó lakóhelyet létesített és így teljes joggal szavaz országos listára és egyéni jelöltre. Megjegyezte: főleg a kettős állampolgárságot tiltó országokban a választók félnek, a szavazási iratcsomagot csak a külképviseleten tudják átvenni, így érthető, hogy egyszerűbbnek tartják, ha állandó lakcímet létesítenek Magyarországon, ez megengedett.

Rubovszky György, a bizottság elnöke jelezte: kigyűjtik a két elnök beszámolójából a jogalkotási javaslatokat, és egyeztetik a kormánypártokkal a javaslatokat, majd ötpáti egyeztetést javasolt a módosításokról.

A bizottság kormánypárti többsége mind az NVI, mind az NVB elnökének beszámolóját elfogadta, Teleki László és Kész Zoltán (független) nem szavazta meg a beszámolót, Staudt Gábor és Apáti István pedig tartózkodott a szavazásoknál.