Mindössze 70 millió forintot szán idén a kormány a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek támogatására – derül ki a Zöld Forrás most megjelent pályázati kiírásából. Az összeg mindenfajta nézőpontból szánalmasan kevés: a civil zöldek állami feladatokat vállalnak át (ezen a jogcímen részesülnek támogatásban), elvileg ezres nagyságrendű szervezetről van szó, a 70 milliós keretnek pedig egy-egy Fidesz-közeli, de semmilyen értelmes tevékenységet nem folytató egyesület vagy alapítvány önmagában is a többszörösét kapja. Ráadásul drasztikus a visszalépés: a Zöld Forrás 2002-ben, az első Medgyessy-kormány idején volt a csúcson, amikor 1,2 milliárdot osztott szét, azóta pedig folyamatosan zsugorodik. Egy időben a termékdíj-bevételek 1 százalékát szánta az állam a civil zöldek támogatására, ami most nagyjából 700 milliós büdzsét jelentene – másképp fogalmazva a kormány az évente beszedett zöldadók egy ezrelékét költi arra, hogy segítse a zöldek munkáját.
Ahogyan Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője a Népszava kérdésére megfogalmazta, a 70 milliós keretből a siker reményében megpályázható összeg legfeljebb egy mikroszervezet életében jelenthet érdemi hozzájárulást, hiszen egyetlen ember munkabérére sem elég. Szerinte a zöldek korábban próbáltak közösen nyomást gyakorolni a kormányra a támogatás növelése érdekében, de már letettek róla, mert úgy látják, hogy a hatalom részéről tudatos politika a civil szektor forrásainak elapasztása. Ugyanezt a szándékot érzékelik a civil törvény tervezett módosítása kapcsán is: ha a benyújtott formájában fogadnák el a javaslatot, az állam semmilyen új információhoz sem jutna a civilek finanszírozásról, viszont megnövelné az adminisztrációs terheiket, és a külföldi ügynöknek bélyegzés valószínűleg sokakat eltántorítana a támogatásuktól.
Mint Lukács rámutatott, jelenleg is fillérre, illetve eurócentre pontosan tudható, hogy kitől mennyi támogatást kaptak, ezeket az adatokat a honlapjukon is fel kell tüntetniük, és a bíróságnak is benyújtják, vagyis az átláthatóságukon semmilyen mértékben nem fog változtatni az új szabályozás. Általában a donorok is kéri,k illetve elvárják a forrás feltüntetését, így az adomány legtöbbször a támogatás segítségével készült kiadványokon, programokon is megjelenik valamilyen formában. A civil szakértő arra az abszurd helyzetre is felhívta a figyelmet, hogy a közvetlenül az Európai Uniótól, illetve a Norvég Alapból pályázati úton szerzett támogatások is külföldi adománynak minősülnek majd, így gyakorlatilag az összes nagyobb zöldszervezet Brüsszel és Oslo ügynökének tekinthető majd a törvény elfogadása után.
Hunyadi Réka, a Greenpeace kommunikációs vezetője kérdésünkre először is leszögezte, hogy a szervezetük csak magánadományokat fogad el, tehát sem magyar, sem külföldi kormányok, cégek vagy pártok nem támogatják. Azt nevezte a leginkább sérelmesnek, hogy a magyar kormány – demokráciákban szokatlan módon – semmilyen egyeztetést nem folytatott az érintettekkel, így a tényleges jogalkotói célokkal sem tudtak megismerkedni. Ő is megerősítette, hogy a törvénytervezetben megnevezett összes pénzügyi információ jelenleg is nyilvános adatnak számít, vagyis mindenképpen érdemes nyilvános szakmai vitát folytatni arról, hogy mi lenne az ismételt adatközlések értelme. - Számunkra az lenne a legfontosabb, hogy továbbra is végezhessük a munkánkat a hazánk környezetének, valamint a magyar emberek egészségének és biztonságának védelmében - hangsúlyozta.
Szerinte káros és nagyon félrevezető az a nem tényeken alapuló kormányzati kommunikáció, mely kapcsolatba hozza a civil szerveteket a terrorizmus jelentette veszélyekkel és a nemzetbiztonsági kockázatokkal, miközben valójában a magyar társadalom jóllétéért dolgoznak. A Greenpeace például egyházakkal, felsőoktatási intézményekkel, kistelepülésekkel együttműködve terjeszti az ökológiai mezőgazdálkodás módszereit hazánkban, és sorban tárja fel idehaza azokat a veszélyes, illegális vegyianyag-telepeket, melyek rengeteg embereknek jelentenek folyamatos környezeti kockázatot.