Zöld civilek dupla fogyókúrán

Elveszi a magyar forrásokat a kormány a civilektől, a külföldiek miatt pedig megfenyíti őket – így látják azok a környezetvédő szervezetek, amelyeket egyformán érint a civil törvény változása, illetve a hazai támogatások drasztikus szűkítése. A véleményüket a Zöld Forrás pályázat megjelenésének apropóján kérdeztük.

Mindössze 70 millió forintot szán idén a kormány a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek támogatására – derül ki a Zöld Forrás most megjelent pályázati kiírásából. Az összeg mindenfajta nézőpontból szánalmasan kevés: a civil zöldek állami feladatokat vállalnak át (ezen a jogcímen részesülnek támogatásban), elvileg ezres nagyságrendű szervezetről van szó, a 70 milliós keretnek pedig egy-egy Fidesz-közeli, de semmilyen értelmes tevékenységet nem folytató egyesület vagy alapítvány önmagában is a többszörösét kapja. Ráadásul drasztikus a visszalépés: a Zöld Forrás 2002-ben, az első Medgyessy-kormány idején volt a csúcson, amikor 1,2 milliárdot osztott szét, azóta pedig folyamatosan zsugorodik. Egy időben a termékdíj-bevételek 1 százalékát szánta az állam a civil zöldek támogatására, ami most nagyjából 700 milliós büdzsét jelentene – másképp fogalmazva a kormány az évente beszedett zöldadók egy ezrelékét költi arra, hogy segítse a zöldek munkáját.

Ahogyan Lukács András, a Levegő Munkacsoport vezetője a Népszava kérdésére megfogalmazta, a 70 milliós keretből a siker reményében megpályázható összeg legfeljebb egy mikroszervezet életében jelenthet érdemi hozzájárulást, hiszen egyetlen ember munkabérére sem elég. Szerinte a zöldek korábban próbáltak közösen nyomást gyakorolni a kormányra a támogatás növelése érdekében, de már letettek róla, mert úgy látják, hogy a hatalom részéről tudatos politika a civil szektor forrásainak elapasztása. Ugyanezt a szándékot érzékelik a civil törvény tervezett módosítása kapcsán is: ha a benyújtott formájában fogadnák el a javaslatot, az állam semmilyen új információhoz sem jutna a civilek finanszírozásról, viszont megnövelné az adminisztrációs terheiket, és a külföldi ügynöknek bélyegzés valószínűleg sokakat eltántorítana a támogatásuktól.

Mint Lukács rámutatott, jelenleg is fillérre, illetve eurócentre pontosan tudható, hogy kitől mennyi támogatást kaptak, ezeket az adatokat a honlapjukon is fel kell tüntetniük, és a bíróságnak is benyújtják, vagyis az átláthatóságukon semmilyen mértékben nem fog változtatni az új szabályozás. Általában a donorok is kéri,k illetve elvárják a forrás feltüntetését, így az adomány legtöbbször a támogatás segítségével készült kiadványokon, programokon is megjelenik valamilyen formában. A civil szakértő arra az abszurd helyzetre is felhívta a figyelmet, hogy a közvetlenül az Európai Uniótól, illetve a Norvég Alapból pályázati úton szerzett támogatások is külföldi adománynak minősülnek majd, így gyakorlatilag az összes nagyobb zöldszervezet Brüsszel és Oslo ügynökének tekinthető majd a törvény elfogadása után.

Hunyadi Réka, a Greenpeace kommunikációs vezetője kérdésünkre először is leszögezte, hogy a szervezetük csak magánadományokat fogad el, tehát sem magyar, sem külföldi kormányok, cégek vagy pártok nem támogatják. Azt nevezte a leginkább sérelmesnek, hogy a magyar kormány – demokráciákban szokatlan módon – semmilyen egyeztetést nem folytatott az érintettekkel, így a tényleges jogalkotói célokkal sem tudtak megismerkedni. Ő is megerősítette, hogy a törvénytervezetben megnevezett összes pénzügyi információ jelenleg is nyilvános adatnak számít, vagyis mindenképpen érdemes nyilvános szakmai vitát folytatni arról, hogy mi lenne az ismételt adatközlések értelme. - Számunkra az lenne a legfontosabb, hogy továbbra is végezhessük a munkánkat a hazánk környezetének, valamint a magyar emberek egészségének és biztonságának védelmében - hangsúlyozta.

Szerinte káros és nagyon félrevezető az a nem tényeken alapuló kormányzati kommunikáció, mely kapcsolatba hozza a civil szerveteket a terrorizmus jelentette veszélyekkel és a nemzetbiztonsági kockázatokkal, miközben valójában a magyar társadalom jóllétéért dolgoznak. A Greenpeace például egyházakkal, felsőoktatási intézményekkel, kistelepülésekkel együttműködve terjeszti az ökológiai mezőgazdálkodás módszereit hazánkban, és sorban tárja fel idehaza azokat a veszélyes, illegális vegyianyag-telepeket, melyek rengeteg embereknek jelentenek folyamatos környezeti kockázatot.

Bulgária, Románia is leelőzött - Távolodunk a demokráciától

Már az utolsó helyre estünk vissza térségünkben a demokratikus jogok biztosításában és az állami intézményrendszer demokratikus működésében a Freedom House ma megjelenő éves jelentése szerint. Mára nemcsak a visegrádi négyek (V4) és Bulgária, hanem Románia is megelőzött bennünket.

Huszonkét éve vizsgálja a washingtoni székhelyű nonprofit nemzetközi szervezet, a Freedom House (FH) az olyan országok kormányainak és társadalmának alakulását, amelyek a 90-es években hátat fordítottak a korábbi diktatúráknak és elindultak a demokratikus átmenet irányába. Kelet-Közép Európa, a Balkán és Eurázsia 29 államában értékelik szakértőik 7 olyan mutató változásait, mint a kormányzás demokratikus minősége, a média függetlensége vagy éppen a korrupció elterjedtsége, s a civil társadalom állapota. Idei összesítésükből az derül ki, a hétből Magyarországon 5 területen további visszaesést tapasztaltak még a tavalyi - szintén lesújtó - adatokhoz képest is. Az utolsók voltunk 2016-ban az összesített demokrácia-pontszám alapján a magunk 3,29 pontjával egy olyan 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol a legrosszabb helyzetet a 7 pont jelezné.

A FH ma nyilvánosságra kerülő jelentése szerint még rosszabb lett a helyzet a választási eljárásban, a civil társadalom jogait és a független média helyzetét nézve, és visszaesést tapasztaltak a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Mindössze két területen nem romlottak ilyen látványosan demokratikus állapotaink: az önkormányzatiságban és az igazságszolgáltatásban. Utóbbi területen viszont csak megállt a korábbi években tapasztalt zuhanás, hiszen egy évvel ezelőtt épp a menekültjogi szabályváltozások miatt mutatta ki a szervezet az igazságszolgáltatási intézményrendszer függetlenségének zuhanását. Összességében kilencedik éve bizonyítja a FH adatokkal alátámasztva a demokratikus viszonyok romlását Magyarországon. Ezért két éve a konszolidált vagy szilárd demokrácia kategóriából visszaestünk a nem szilárd demokráciák közé a szervezet értékelésében.

Tágabb összefüggésekbe helyezve a magyar kormány teljesítményét, a nemzetközi szervezet kimutatta, hogy az utóbbi tíz évben a mi térségünk országaiban gyorsabban csökkent a demokrácia ereje, mint a Balkánon vagy Eurázsiában. Ebből a szempontból kiemelkedőnek tekintik a FH munkatársai a magyar és a lengyel visszaesést, amelyben a Fidesz éveken át tartó kétharmados többsége még azt is lehetővé tette, hogy az Orbán-kormány törvényeknek megfelelve vegye vissza a demokratikus jogokat a társadalom különböző csoportjaitól. Az elemzés készítői felidézték, hogy hatalomra kerülése után a magyar jobboldali koalíció előbb átírta a jogállam alapintézményeinek szabályait, majd felszámolta a független médiát és kiépítette a korrupció mechanizmusait, most pedig - a választásokhoz közeledve - elkezdte a civil szervezetek felszámolását. A jelentés utal rá, hogy a Jog és Igazságosság vezette lengyel kormánynak csak törvények átlépésével sikerül mindezt megvalósítani. (Érdemes megemlíteni: a CEU működését ellehetetleníteni akaró kormányzati szándék ellen a FH is közleményben tiltakozott a hétvégén.)

Az FH világméretű összehasonlítása alapján tavaly 67 országban korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, és csak 36 államban javultak az állampolgárok demokratikus lehetőségei. Az utóbbi 11 évben mindig több országban romlott a helyzet, mint ahányban javult, ráadásul épp a működő demokráciákban volt tapasztalható jelentős visszaesés. A Freedom House február elején azt közölte: épp a magyar és lengyel példák vetik fel, hogy a 80-as, 90-es évek diktatúrából demokráciába való átmenetének a fordítottja zajlik le a térségben az Orbánhoz hasonló populista vezetők vezényletével.

Szerző

TASZ: a kormánynak már az alapállása is hazugság

"A külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény kiszivárgott tervezetével is az a kormány célja, hogy egyes civil szervezeteket nemzetellenes érdekeket szolgáló ügynökökként bélyegezzen meg. Nincs mindebben semmi új: a kormány számára csak az fontos, hogy elfojtsa a kritikus hangokat. A kormánynak már az alapállása is hazugság: a TASZ és más hasonló szervezetek nem külföldi, hanem nemzeti érdekeket szolgálnak. Emberek jogait védjük a kormánnyal szemben. A kormány pedig nem azonos a magyar nemzettel, a magyar nemzet mi, magyar polgárok vagyunk" - így reagált a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a civil szervezetek megregulázására írt, a 444.hu által nyilvánosságra hozott törvény tervezetére.

A TASZ-hoz hasonlóan keményen fogalmazott az ügyben a Magyar Helsinki Bizottság is: "A külföldről támogatott szervezetek finanszírozásáról a polgár nem fog semmivel sem többet tudni, mint eddig is tudhatott. Ezek az adatok eddig is nyilvánosak voltak, például a mi honlapunkon is hosszú évek óta elérhetők. Az államnak pedig minden évben be kellett nyújtanunk őket. Az egész hókuszpókusz semmi mást nem szolgál, mint a közvélemény megtévesztését, a kormánytól független, alternatív vélemények hiteltelenné tételét, végső esetben eltüntetését."

A 444.hu vasárnap késő este tette közzé a törvénytervezet szövegét. Ez azokról a civil szervezetekről szól, amelyeket külföldről, vagy külföldről is támogatnak. A tervezet - mutatott rá a portál - nagyban hasonlít az oroszországi szabályozásra, illetve összegszerűen szinte lemásolja a hasonló izraeli törvényt. A dokumentum szerint azok a magyar civil szervezetek, amelyek - az európai uniós forrásokat nem számítva - évente több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak más országból, külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Az érintett egyesületeknek, alapítványoknak kötelességük lenne bejelenteni - tranzakciónként részletezve - a külföldi támogatásokat. A nyilvántartó bíróság minden hónap 15. napjáig megküldi a külföldről támogatott szervezetek adatait a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, így kikerülnek a nyilvános adatbázisba az információk. A tervezet szerint a külföldről támogatott civileknek közzé kell tenniük honlapjukon, sajtótermékeiken, kiadványaikon, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Ha ezeket az előírásokat nem tartja be egy szervezet, először felszólítást, majd bírságot kap, végül pedig törölhetik.

A nagy vitát kiváltó törvénytervezet indoklásban úgy foglalták össze a kormány álláspontját: az utóbbi időkben reális veszély, "hogy a civil társadalom szerveződéseit külföldi érdekcsoportok felhasználni törekszenek", olykor anyagi támogatással. "Az ilyen juttatások célja, hogy az abban részesülő civil szervezetek társadalmi befolyásán keresztül a támogató érdekcsoportok saját érdekeiket érvényesítsék Magyarország politikai és társadalmi életében. Ez a befolyás irányulhat valamely konkrét politikai, gazdasági döntés meghozatalára, egyes szakpolitikák irányainak meghatározására, vagy legtágabb értelemben akár a demokratikus állami intézményrendszer működésére is."

Szerző