Átpolitizált érdekvédelem

Közel száz évre visszatekintve a magyar szakszervezetek története a mozgalom depolitizálásáról szól. Ez volt a lényege a Bethlen-Peyer paktumnak a két háború között, mint ahogy a „hajtószíj” szerepbe fogott szakszervezeti életnek is 1950-90. között, és ez a törekvés érvényesül a rendszerváltozás óta is. Napjainkban adva van tehát egy hosszabb távon stagnáló, torzított piaci viszonyokkal működő gazdaság és egy korporációra szocializált, alárendelt tárgyalási pozícióba kényszerült szakszervezeti struktúra. A munkavállalói érdekvédelem nem rendelkezik sem kellő törvényi (alkotmányos) garanciával, sem széleskörű tagi felhatalmazással, sem pedig elégséges anyagi erővel, hogy valódi alkupozícióban védje az általa képviseltek érdekeit. Ez a valós helyzet, amit gyakran eltakarnak az emberek félelméről, az érdekvédők felkészületlenségéről, az üres sztrájkalapokról és az érdekegyeztetési fórumok kiüresedéséről szóló magyarázatok.

A munkahelyeken időnként, korlátozott számban előfordulnak sztrájkok, munkaügyi konfliktusok, amelyek cáfolni látszanak a fenti megállapítást, de ezek inkább szabályt erősítő kivételek. A munka világában a valódi béralku ritka, az érdekegyeztetés minden szintjén általában előre körberajzolt pályán mozognak a tárgyaló felek. Az alku kereteit a hatalom és/vagy a tőke képviselői állapítják meg.

A magyar állam – a rendszerváltás előtt és után is - jelentős jövedelmeket von el és oszt újra, magas a redisztribúció mértéke. A javak elosztásába joggal kérnek beleszólást a javakat megtermelő munkavállalók képviselői. Az utóbbi időben a szakszervezetek mintha kezdenének belenyugodni abba, hogy nincs beleszólásuk a költségvetés, az adózás vagy a szociális kiadások tervezésébe. Tudomásul veszik, hogy a rájuk osztott szerep szerint nem politizál(hat)nak. Legfeljebb morgolódnak a döntések után, de hát morogni a dolgozó magában is tud, ahhoz nincs szüksége szervezettségre.

Sokat ártott a szakszervezetek megítélésének, hogy a polgári kormány kiszorította képviselőiket az egészség- és nyugdíjbiztosítás, a fogyasztóvédelem ellenőrző szerveiből és más területekről is. A baloldali kormányok nem tudták a munka világában a munkaügyi kapcsolatokat szilárd alapokra helyezni és nem tudtak fordulatot elérni a politika és a szakszervezetek kapcsolatában. Ennek oka az alkotmányozási folyamat megrekedésében kereshető, a szakszervezetek nem váltak a politikai rendszer részévé, ott lebegnek valahol a pártok és a civil szervezetek közötti társadalmi térben. Miközben évszázadnál hosszabb tevékenység áll mögöttük, társadalmi beágyazódásuk csak az egyházakéhoz mérhető.

Miért fontosak mégis az egyre kevesebb erőt, életjelet mutató szakszervezetek? Feltehetően azért, mert megint előkerült a régi közhely, miszerint a legfőbb érték az ember, sokat ér a jó munkaerő. A közelmúltban a politikai és gazdasági elit egyaránt rádöbbent, hogy Magyarországon súlyos gondot jelent a munkaerő növekvő hiánya, a tetterős fiatalok emigrációja, a „lábbal szavazók” vándorlása a munkapiacon. Hirtelen mindenki azt kutatja, hogy mekkora keresettel lehet megtartani a munkaerőt és milyen tényezők növelik egyes munkahelyek vonzerejét. Ma a foglalkoztatással és bérezéssel összefüggő kérdésekre - helyesen állapította meg e hasábokon nemrégiben Boros Péterné - nemzetpolitikai felelősséggel kell választ adni. A szociális párbeszéd minden szereplőjének, a kormánynak, a munkaadóknak és a szakszervezeteknek egyaránt.

2017.04.05 08:05

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27

Figyelmeztet a NAV: csak egy csaló ígér pénzt a nevükben

Publikálás dátuma
2018.08.21 17:48
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /
Csalók küldenek a NAV nevében hamis értesítéseket azért, hogy személyes ügyféladatokat szerezzenek meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében illetéktelenek küldenek olyan e-mailt, amelyben adó-visszatérítést helyeznek kilátásba, ezzel csalva a címzetteket egy ismeretlen, jelenleg nem működő oldalra - írja honlapján a NAV.
A NAV soha nem kér e-mailen bankszámlára, vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot
- hangsúlyozzák. Értesítési gyakorlatuk merőben eltér a csalók módszerétől: a hivatal ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az adózókat, ha túlfizetésük van.
A leírthoz hasonló gyanús e-mailt kapott a Pénzcentrum.hu szerkesztősége is. Esetükben a feladó a "no.replys2@post.nav.gov.hu" címet használta, ami valóban megtévesztően emlékeztet egy hivatalos e-mail címre.
2018.08.21 17:48