“Nem látom be, hogyan lehetne megbüntetni Lengyelországot a migrációs probléma miatt … ez az ügy nem kapcsolódik a strukturális alapok témaköréhez” - mondta a lengyel külügyminiszter.
A The Times diplomáciai forrásoktól úgy tudja, hogy amennyiben az Európai Bíróság idén lezáruló eljárása az EU migráns-áthelyezési programját jogszerűnek ítéli – ahogyan azt szakértők jósolják – Lengyelországnak politikai és pénzügyi következményekkel kell számolnia. Lengyelország egyetlen közel-keleti és afrikai migránst sem fogadott be annak az EU-programnak a keretében, amely célja mintegy 160 ezer, jelenleg olaszországi és görögországi táborokban tartózkodó menedékkérő áthelyezése.
A brit napilap szerint a diplomáciai forrás közölte: „El kell dönteniük, részei-e az európai rendszernek vagy sem? Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van”.
Witold Waszczykowski azonban úgy látja: a Lengyelországnak nyújtott strukturális alapoknak, amelyek célja az EU tagországok gazdaságainak azonos szintre történő fejlesztése, „semmi közük a menedékkérők, migránsok problémájához”. Hozzátette: a migránsok és a menedékkérők nemcsak a Közel-Keletről és Afrikából érkeznek; Lengyelország tavaly ukránok számára közel 1,3 millió munkavállalási-és letelepedési engedélyt adott ki.
„Ez az érv lezárja a vitát” mondta a külügyminiszter, aki leszögezte: „Lengyelország egy olyan állam, amelyet egy nagy migrációs hullám sebezhetővé tesz”.
A The Times arról is írt, hogy „Németország, Franciaország és további 21 más tagállam arra készül, hogy 2017-ben ultimátumot adjon Magyarország és Lengyelország számára. Azt követelik, hogy a két ország „vegye tudomásul a számukra meghatározott migráns-kvótát vagy távozzon az EU-ból”.
Lengyelországra 2015-ben az a feladat hárult, hogy 2017 szeptemberéig mintegy 6 ezer migránst fogadjon be a Földközi-tenger parti országok táboraiból. Az EU migrációs biztosa márciusban kijelentette: „az EU-nak megvannak azok az eszközei, módszerei és hatalma”, amelyek révén kötelező kvótákat szabhat ki az ország-csoport tagjainak.
