A felsőoktatási törvény vonatkozó paragrafusait két olyan ponttal egészítené ki a kormány, amelyek egyértelműen arra irányulnak, hogy illegálissá tegyék a jelenleg minden törvénynek megfelelő CEU működését: ha a módosítás életbe lép, Magyarországon csak akkor folytathat oklevelet adó tevékenységet külföldi felsőoktatási intézmény, ha működését nemzetközi szerződés erősíti meg, valamint ha a székhelye szerinti országban is folytat felsőoktatási képzést. (A CEU-t New York államban jegyezték be még 1991-ben). Ezek a feltételek a megadott határidő (2018. január 1.) szűkössége miatt biztos, hogy nem fognak teljesülni, és ezt a kormány is jól tudja.
Mint arra alapos jogi elemzés után a CEU felhívta a figyelmet, már az elfogadás módja is alkotmányellenes, és törvény több pontja ellentétes az Alaptörvénynek a tudományos kutatás, tanulás és oktatás szabadságáról szóló bekezdésével, továbbá a művelődéshez való jogról szóló cikkével, illetve a diszkriminációt tiltó rendelkezéseivel is.
Elmaradt a fővárost megbénító, a lex CEU miatti tiltakozásul bejelentett hídlezárási akció szerdán. Pontosabban a demonstrációt meghirdető - ismert kormányellenes aktivista - Büki Zoltán megjelent szerda reggel a Szabadság hídnál, ám miután senki nem csatlakozott hozzá, letett a lezárásról. De csak átmenetileg. Két órával később már a Lánchídnál bukkant fel, azonban ott sem akadt társa, ráadásul addigra már a rendőrség is bejelentette, megtiltja az akciót, így újra elmaradt az akció. Végül kora délután Büki és néhány társa az Erzsébet híd egyik oldalát lezárta, csakhogy a rendőrség gyorsan közbelépett, így a forgalom hamar újraindult. A CEU melletti vasárnapi és a keddi tömegtüntetést szervező Oktatási Szabadságot Facebook-csoport már korábban jelezte, hogy a hídlezárási akciókhoz nincs közük. - B. A.
A CEU mellett - Orbán Viktor miniszterelnök és Áder János egykori kollégiuma -, az ELTE jogi karán működő Bibó István Szakkollégium is súlyos alkotmánysértésekre hívta fel a figyelmet a lex CEU-val kapcsolatban. Emellett szerintük nemzetközi egyezségeket is megsért, például az ENSZ által elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának alapelveit. A kollégium szerint a törvénymódosítás egyértelműen eredményezi a jogállamiság és jogbiztonság követelményének megszegését, ahogy az egyenlő bánásmód követelményéről szóló jogszabály megsértését is.
Szerdán a CEU elnök-rektora is levélben kérte az államfőt, küldje meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak (Ab), mert a törvény által felvetett alkotmányossági aggályok olyan súlyúak, hogy azok feloldására csak az Ab eljárása alkalmas. Áder Jánosnak, miután kézhez kapta a törvényszöveget, öt napja van arra, hogy aláírja, a parlamentnek visszaküldje vagy az Ab vizsgálatát kérje. Ha az utóbbira kerül sor, harminc nap áll az Ab rendelkezésére, hogy döntsön a jogszabályról. De ha Áder úgy dönt, hogy aláírja a törvényt, az alapvető jogok biztosa, Székely László is kérhet alkotmányossági vizsgálatot. Ugyanezt kezdeményezheti ötven parlamenti képviselő is (igaz, kedden csak 38-an szavaztak a lex CEU ellen).
Tovább bővül a tiltakozók köre