Elviselik a szankciókat az oroszok

Ha fenntartásokkal kell is kezelni az orosz közvéleménykutató intézetek felméréseit, a tendenciákra akkor is érdemes odafigyelni. Ezek pedig azt tükrözik, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciós politika nem érte el a várt hatást. Mint oly sok mindenhez, az emberek ehhez is alkalmazkodtak, és nem várják el vezetőiktől, hogy a szankciók hatására megváltoztassák politikájukat.

A WCIOM összoroszországi közvéleménykutató intézet legutóbb közzétett felmérése arról tanúskodik, hogy 2015 eleje óta csökken az oroszok nyugtalansága a nyugati szankciók miatt. Míg két éve még az emberek 52 százaléka vélte úgy, hogy a szankciók súlyosbították az ország helyzetét, az idén márciusban már csak 27 százaléknak volt ez a véleménye. S, ami talán ennél is fontosabb, egyre többen beszélnek ezeknek a szankcióknak a pozitív hatásáról. 17 százalékról 35 százalékra emelkedett az így vélekedők aránya. Ami azt tükrözi, hogy sikeres a moszkvai propaganda.

A megkérdezettek 32 százaléka szerint a szankciós politika nem volt jelentős hatással a társadalom életére. Az emberek persze érzik a saját bőrükön, hogy drágább lett a megélhetés, kevesebb áruhoz jutnak, kevesebb jut utazásra, üdülésre, és általában is rosszabbul élnek, mint az ukrán konfliktus előtt. Csakhogy ezen a téren is van némi javulás. Legalább is erre utal, hogy a megkérdezetteknek csak a 17 százaléka vallotta, hogy érzékeli a szankciók közvetlen hatását. 2015-ben még a 45 százalékuk panaszkodott erre.

Néhány nyugati elemző már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a szankciós politika egységbe kovácsolhatja az oroszokat, akik hazafias érzülettől vezérelve amúgy is hajlamosak a bajban felsorakozni vezetőik mögé. A megkérdezettek háromnegyede ezt támasztotta alá, amikor arra a megállapításra jutott, hogy nem szükséges harcolni a szankciós politikával, az magától is kimúlik, mivel kitalálóinak is kárt okoz. Az embereknek több mint a fele kifejezte készségét, tűri a gazdasági megpróbáltatásokat annak érdekében, hogy Oroszország folytassa eddigi ukrajnai politikáját.

Ukrajna kérdésében az oroszok egységesek, nagy többségük a Krím-félsziget elcsatolását jogos történelmi tettnek tartja. Meggyőződésük, hogy a hiba nem a félsziget visszaszerzése, hanem az volt, hogy a szovjet érában egyáltalán odaajándékozták az ukránoknak. Ezt Nyikita Hruscsov bűneként tartják számon.

A WCIOM vezető elemzője szerint az emberek hozzászoktak a szankcióktól terhes új helyzethez, a szankciók negatív következményei keveredtek a gazdasági válság következményeivel. E mellett az importot kiváltó széleskörű program meghozta első eredményeit.

A FOM közvélemény-kutató alapítvány hasonló eredményre jutott. A nyugati szankciók hatását a megkérdezettek 24 százaléka jelentősnek nevezte, 25 százalék nem jelentősnek, s ami érdekes: 46 százalék semmilyen hatást nem érzékel. Csak a kisebbség volt képes megnevezni a szankciók néhány érintett területét: a kereskedelmet és az utazási korlátozásokat. Az oroszok fele szerint a szankciók pozitívan hatottak az orosz gazdaságra. Ugyanakkor az emberek azt gondolják, hogy Oroszország válaszlépései érezhetően hatottak a nyugati országok gazdaságára. Az elsöprő többség, 80 százalék helyénvalónak tartja Moszkva szankcióellenes politikáját.

Ehhez képest, számos jele van annak, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai rendezés néhány kérdésében kész kompromisszumra, ha ezzel javíthatók országa nemzetközi pozíciói. Azok a remények ugyanis elszálltak, hogy az új amerikai elnök engedmények is hajlandó lesz a szankciók feloldására.