Elviselik a szankciókat az oroszok

Ha fenntartásokkal kell is kezelni az orosz közvéleménykutató intézetek felméréseit, a tendenciákra akkor is érdemes odafigyelni. Ezek pedig azt tükrözik, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciós politika nem érte el a várt hatást. Mint oly sok mindenhez, az emberek ehhez is alkalmazkodtak, és nem várják el vezetőiktől, hogy a szankciók hatására megváltoztassák politikájukat.

A WCIOM összoroszországi közvéleménykutató intézet legutóbb közzétett felmérése arról tanúskodik, hogy 2015 eleje óta csökken az oroszok nyugtalansága a nyugati szankciók miatt. Míg két éve még az emberek 52 százaléka vélte úgy, hogy a szankciók súlyosbították az ország helyzetét, az idén márciusban már csak 27 százaléknak volt ez a véleménye. S, ami talán ennél is fontosabb, egyre többen beszélnek ezeknek a szankcióknak a pozitív hatásáról. 17 százalékról 35 százalékra emelkedett az így vélekedők aránya. Ami azt tükrözi, hogy sikeres a moszkvai propaganda.

A megkérdezettek 32 százaléka szerint a szankciós politika nem volt jelentős hatással a társadalom életére. Az emberek persze érzik a saját bőrükön, hogy drágább lett a megélhetés, kevesebb áruhoz jutnak, kevesebb jut utazásra, üdülésre, és általában is rosszabbul élnek, mint az ukrán konfliktus előtt. Csakhogy ezen a téren is van némi javulás. Legalább is erre utal, hogy a megkérdezetteknek csak a 17 százaléka vallotta, hogy érzékeli a szankciók közvetlen hatását. 2015-ben még a 45 százalékuk panaszkodott erre.

Néhány nyugati elemző már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a szankciós politika egységbe kovácsolhatja az oroszokat, akik hazafias érzülettől vezérelve amúgy is hajlamosak a bajban felsorakozni vezetőik mögé. A megkérdezettek háromnegyede ezt támasztotta alá, amikor arra a megállapításra jutott, hogy nem szükséges harcolni a szankciós politikával, az magától is kimúlik, mivel kitalálóinak is kárt okoz. Az embereknek több mint a fele kifejezte készségét, tűri a gazdasági megpróbáltatásokat annak érdekében, hogy Oroszország folytassa eddigi ukrajnai politikáját.

Ukrajna kérdésében az oroszok egységesek, nagy többségük a Krím-félsziget elcsatolását jogos történelmi tettnek tartja. Meggyőződésük, hogy a hiba nem a félsziget visszaszerzése, hanem az volt, hogy a szovjet érában egyáltalán odaajándékozták az ukránoknak. Ezt Nyikita Hruscsov bűneként tartják számon.

A WCIOM vezető elemzője szerint az emberek hozzászoktak a szankcióktól terhes új helyzethez, a szankciók negatív következményei keveredtek a gazdasági válság következményeivel. E mellett az importot kiváltó széleskörű program meghozta első eredményeit.

A FOM közvélemény-kutató alapítvány hasonló eredményre jutott. A nyugati szankciók hatását a megkérdezettek 24 százaléka jelentősnek nevezte, 25 százalék nem jelentősnek, s ami érdekes: 46 százalék semmilyen hatást nem érzékel. Csak a kisebbség volt képes megnevezni a szankciók néhány érintett területét: a kereskedelmet és az utazási korlátozásokat. Az oroszok fele szerint a szankciók pozitívan hatottak az orosz gazdaságra. Ugyanakkor az emberek azt gondolják, hogy Oroszország válaszlépései érezhetően hatottak a nyugati országok gazdaságára. Az elsöprő többség, 80 százalék helyénvalónak tartja Moszkva szankcióellenes politikáját.

Ehhez képest, számos jele van annak, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai rendezés néhány kérdésében kész kompromisszumra, ha ezzel javíthatók országa nemzetközi pozíciói. Azok a remények ugyanis elszálltak, hogy az új amerikai elnök engedmények is hajlandó lesz a szankciók feloldására.

2017.04.07 07:34

Putyin újra találkozna Trumppal

Publikálás dátuma
2018.10.23 21:24

Fotó: AFP/ Michael Klimentyev
Párizsban hozhatják össze a következő orosz-amerikai elnök találkozót: Vlagyimir Putyin a sértett félnek érzi magát a nagyhatalmak közötti kapcsolatban, aki mindig csak enged.
Javaslatot tett egy Donald Trump amerikai elnökkel november 11-én Párizsban megtartandó újabb személyes megbeszélésre Vlagyimir Putyin orosz államfő, amikor kedden a moszkvai Kremlben fogadta John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadót. Bolton erre kijelentette, hogy Trump örömmel találkozna Putyinnal Párizsban. A francia fővárosban november 11-én számos állam vezetője részt vesz majd az első világháborút lezáró fegyvernyugvás 100. évfordulóján megtartandó megemlékezéseken. Putyin meglepetését fejezte ki azokkal a "barátságtalan" lépésekkel kapcsolatban, amelyeket az Egyesült Államok Oroszországgal szemben tett a Trumppal júliusban Helsinkiben lefolytatott, "konstruktív" kétoldalú csúcstalálkozót követően. "Ez a nézetem szerint egy hasznos, helyenként kemény megbeszélés volt, de végeredményben szerintem eredményes. Számunkra, őszintén szólva néha meglepő azt látni, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal szemben abszolút semmi által ki nem provokált, általunk barátságtalannak nevezhető lépéseket tesz" - mondta az orosz elnök a találkozó első, a média számára is nyilvános perceiben.  "Mi meg gyakorlatilag nem is válaszolunk az önök egyetlen lépésére sem. És ez csak folytatódik és folytatódik" - tette hozzá. 
A találkozón Putyin javaslatára a stratégiai stabilitás és a leszerelés kérdéseiről - egyebek között a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló megállapodásról, a hadászati nukleáris fegyverek csökkentéséről megkötött Start-3 egyezményről és a rakétavédelem egyes elemeinek világűrbeli állomásoztatásáról -, valamint a regionális konfliktusokról esett szó. Putyinnal folytatott találkozóját követően Bolton az Interfax hírügynökség moszkvai székházában megtartott sajtóértekezletén "nagyon produktívnak" minősítette moszkvai megbeszéléseit, de megerősítette, hogy Trump eldöntötte a "megsértett, elavult és nem minden felet kielégítő" az INF-szerződés felmondását. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az Egyesült Államok tervezi-e rakéták európai telepítését, az amerikai tisztségviselő kijelentette, hogy Washington "nagyon messze van" ennek a döntésnek a meghozatalától, de hangot adott álláspontjának, hogy a fenyegetést a kontinensen nem Washingtonnak a megállapodásból való kivonulása jelenti, hanem az, hogy Oroszország Európában megsértette a megállapodást. Mint mondta, Moszkva ezt a vádat nem ismeri el.  
Az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozással kapcsolatban azt mondta, hogy az nem változtatott az eredményen, de bizalmatlanságot szült Oroszországgal szemben.  "Ne avatkozzanak bele az amerikai választásokba!" - figyelmeztetett Bolton. Szavai szerint Washingtonban még nem született döntés arról, hogy az Egyesült Államok a Szkripal-üggyel kapcsolatban vezessen-e be újabb szankciókat Oroszországgal szemben.  A RIA Novosztyi hírügynökség - meg nem nevezett diplomáciai forrásra hivatkozva - azt írta, hogy Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során igyekezett kifejteni az Egyesült Államok Kínával szembeni gazdasági és katonapolitikai kifogásait. Az informátor valótlanságnak nevezte a moszkvai amerikai nagykövetség közlését, miszerint Kína is téma volt a tárgyalásokon, és kijelentette, hogy az orosz fél közölte a nemzetbiztonsági tanácsadóval: a kínaiakat érintő minden kérdést Pekinggel kell megvitatni.  A hírügynökség forrása szerint a választásokba való orosz beavatkozás ügye csak azért merült fel a tárgyalásokon, hogy a témát "kipipálják". Bolton kétnapos moszkvai tárgyalásai során Putyin elnökön kívül Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, valamint Szergej Lavrov külügy- és Szergej Sogju védelmi miniszterrel találkozott. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó legutóbb a júliusi helsinki orosz-amerikai csúcsot előkészíteni járt az orosz fővárosban, írja az MTI.
2018.10.23 21:24

Nem izgatta az osztrák útlevél Dél-Tirolt

Publikálás dátuma
2018.10.23 19:56

Fotó: AFP/ Lena Klimkeit
Hiába adták egymásnak a kilincset Ausztria vezető politikusai Bolzanóban a vasárnapi általános választások előtt, azt is hiába ígérte meg - alig hogy hivatalba lépett - Sebastian Kurz kormánya, hogy az olaszországi tartomány német nyelvű lakosainak legkésőbb 2019 elején osztrák állampolgárságot is garantál az olasz mellé, a kormányzó néppárt 3,7 százalékot veszített. Persze a 41,9 százalék így is imponáló eredmény (az SVP 40 százalékos minimumot tűzött ki magának), de az 1948 óta szinte töretlenül hatalmon lévő párt, miként 2013-ban, most is kénytelen lesz koalíciós partnert keresni. Az SVP élén 2014 óta a higgadt, hét gyermekes Arno Kompatscher áll, aki elődjével, a 24 évig kormányzó Luis Durnwalterrel szemben nem a „tartomány atyja” viselkedésmintát követi, hanem inkább racionális menedzser, aki az Európa legfejlettebbnek mondott autonómiáját igyekszik minél kevesebb konfliktussal irányítani.  A ma leggazdagabb olasz tartomány hosszú évtizedekig az osztrák-olasz állandó feszültségek színtere volt, a gondosan kicentizett egyenjogúsági törekvések azonban mára sokkal inkább az egészségügy, a gazdasági fejlődés kérdéseit helyezték előtérbe. A kettős állampolgárság megcsillantása nagyon kevesek szívét dobbantotta meg, nem véletlen, hogy a Béccsel és Rómával egyaránt jó kapcsolatokra törekvő Kompatscher inkább egy egységes európai útlevélnek látná értelmét. Azok a dél-tiroli szélsőséges pártok, amelyek az útlevél megkétszereződésétől reméltek sikert, súlyos mandátumveszteséget szenvedtek. A 35 tagú parlamentben az Ausztriában kormányon lévő szabadságpárt leánypártja 3 képviselői helyéből egyet elveszített, a külön induló Szabadság párt pedig a 6 mandátumából 4-t. Helyettük az Olaszország egészében egyre erősödő szélsőjobboldali Lega Nord ugrott fel 11,1 százalékra a 2013-as 2,5-ről. A Lega, s vezetője, Matteo Salvini belügyminiszter nem feledkezett meg a migráns-kérdésről, sikeresen élezte személyesen is a problémát az alig 2000 menekültet számláló tartományban, főleg a nagyvárosokban. Úgy hírlik, a néppárt a Legával lesz kénytelen koalícióra lépni.   A választások igazi meglepetését egy Paul Köllensperger nevű egykori informatikus okozta. Ő három hónapja alakította meg saját magáról elnevezett pártját, 2013-ban még az Ötcsillagos mozgalomnak volt a tagja. A vállalkozókat megcélzó, de szociális kérdésekben is érzékeny, magát középutasnak nevező mozgalom a voksok 15,2 százalékát kapta, Köllensperger szerint főként a néppárttól vett el szavazatokat.

Történelmi előzmények

Az 550 ezer lakosú tartomány lakóinak kétharmada ma is német ajkú, az évszázadokig az osztrák Tirolhoz tartozó területet Olaszország 1919-ben kapta meg a Habsburg birodalom elleni első világháborús katonai sikereinek jutalmaként.

2018.10.23 19:56