Elviselik a szankciókat az oroszok

Ha fenntartásokkal kell is kezelni az orosz közvéleménykutató intézetek felméréseit, a tendenciákra akkor is érdemes odafigyelni. Ezek pedig azt tükrözik, hogy az Oroszország ellen bevezetett szankciós politika nem érte el a várt hatást. Mint oly sok mindenhez, az emberek ehhez is alkalmazkodtak, és nem várják el vezetőiktől, hogy a szankciók hatására megváltoztassák politikájukat.

A WCIOM összoroszországi közvéleménykutató intézet legutóbb közzétett felmérése arról tanúskodik, hogy 2015 eleje óta csökken az oroszok nyugtalansága a nyugati szankciók miatt. Míg két éve még az emberek 52 százaléka vélte úgy, hogy a szankciók súlyosbították az ország helyzetét, az idén márciusban már csak 27 százaléknak volt ez a véleménye. S, ami talán ennél is fontosabb, egyre többen beszélnek ezeknek a szankcióknak a pozitív hatásáról. 17 százalékról 35 százalékra emelkedett az így vélekedők aránya. Ami azt tükrözi, hogy sikeres a moszkvai propaganda.

A megkérdezettek 32 százaléka szerint a szankciós politika nem volt jelentős hatással a társadalom életére. Az emberek persze érzik a saját bőrükön, hogy drágább lett a megélhetés, kevesebb áruhoz jutnak, kevesebb jut utazásra, üdülésre, és általában is rosszabbul élnek, mint az ukrán konfliktus előtt. Csakhogy ezen a téren is van némi javulás. Legalább is erre utal, hogy a megkérdezetteknek csak a 17 százaléka vallotta, hogy érzékeli a szankciók közvetlen hatását. 2015-ben még a 45 százalékuk panaszkodott erre.

Néhány nyugati elemző már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a szankciós politika egységbe kovácsolhatja az oroszokat, akik hazafias érzülettől vezérelve amúgy is hajlamosak a bajban felsorakozni vezetőik mögé. A megkérdezettek háromnegyede ezt támasztotta alá, amikor arra a megállapításra jutott, hogy nem szükséges harcolni a szankciós politikával, az magától is kimúlik, mivel kitalálóinak is kárt okoz. Az embereknek több mint a fele kifejezte készségét, tűri a gazdasági megpróbáltatásokat annak érdekében, hogy Oroszország folytassa eddigi ukrajnai politikáját.

Ukrajna kérdésében az oroszok egységesek, nagy többségük a Krím-félsziget elcsatolását jogos történelmi tettnek tartja. Meggyőződésük, hogy a hiba nem a félsziget visszaszerzése, hanem az volt, hogy a szovjet érában egyáltalán odaajándékozták az ukránoknak. Ezt Nyikita Hruscsov bűneként tartják számon.

A WCIOM vezető elemzője szerint az emberek hozzászoktak a szankcióktól terhes új helyzethez, a szankciók negatív következményei keveredtek a gazdasági válság következményeivel. E mellett az importot kiváltó széleskörű program meghozta első eredményeit.

A FOM közvélemény-kutató alapítvány hasonló eredményre jutott. A nyugati szankciók hatását a megkérdezettek 24 százaléka jelentősnek nevezte, 25 százalék nem jelentősnek, s ami érdekes: 46 százalék semmilyen hatást nem érzékel. Csak a kisebbség volt képes megnevezni a szankciók néhány érintett területét: a kereskedelmet és az utazási korlátozásokat. Az oroszok fele szerint a szankciók pozitívan hatottak az orosz gazdaságra. Ugyanakkor az emberek azt gondolják, hogy Oroszország válaszlépései érezhetően hatottak a nyugati országok gazdaságára. Az elsöprő többség, 80 százalék helyénvalónak tartja Moszkva szankcióellenes politikáját.

Ehhez képest, számos jele van annak, hogy Vlagyimir Putyin az ukrajnai rendezés néhány kérdésében kész kompromisszumra, ha ezzel javíthatók országa nemzetközi pozíciói. Azok a remények ugyanis elszálltak, hogy az új amerikai elnök engedmények is hajlandó lesz a szankciók feloldására.

2017.04.07 07:34

Olaj a tűzre a koszovói hadsereg?

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:30
PRISTINAI VÁROSKÉP - KFOR békefenntartó katonák, uniós és amerikai zászlók
Fotó: AFP/ SASA DJORDJEVIC
Elfogadta tegnap a koszovói parlament – a szerb kisebbségi képviselők bojkottálása mellett - azokat a törvénymódosításokat, amelyek a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF) hadsereggé alakították. A függetlenségét 2008-ban kikiáltó államnak eddig nem volt hadserege, a nagyjából 2200 fős KSF olyan nem katonai, válságkezelési feladatokat látott el, melyek nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe sem, például árvíz vagy humanitárius katasztrófa esetén nyújtottak segítséget, kutatási és mentési küldetéseken vettek részt. A tervek szerint az életre hívott védelmi minisztérium irányítása alatt álló fegyveres erők létszámát a közeljövőben 5000 főre bővítenék. A történteknek persze nagyon nem örültek Belgrádban, ahol a mai napig nem ismerik el a független Koszovót. Ana Brnabic szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy a lépés nem segít az együttműködésnek, míg Aleksandar Vucic elnök már keményebben fogalmazva úgy vélte, Pristina „veri a harci dobokat” és a koszovói szerb kisebbséget veszélyezteti. Láthatóan nem tetszik a feszültség növekedése a NATO-nak sem. A szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg sajnálatát fejezte ki a törvénymódosítások miatt, és mindkét felet nyugalomra intette. Hozzátette, a KSF szerepének megváltozása esetén a NATO-nak újra kell vizsgálni az együttműködést a biztonsági erőkkel. Hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent, azt nem részletezte, azt leszögezte, hogy továbbra is elkötelezettek, hogy a békefenntartó erőkön (KFOR) keresztül fenntartsák a békét a térségben. A KFOR kötelékében egyébként jelenleg mintegy 400 magyar katona szolgál, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrégiben jelentette be, hogy további erősítést küldünk a koszovói NATO-misszióba. Másrészt maguk a NATO tagállamok nem egységesek a kérdésben, a szervezet két vezető ereje, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok üdvözölte a koszovói hadsereg megalakulását. Az utóbbi időben az Európai Unió minden békítési kísérlete ellenére ismét kezd elmérgesedni a viszony Belgrád és Pristina között.
2018.12.15 11:30
Frissítve: 2018.12.15 11:30

Leállt a légzése a kislánynak az amerikai határőrök furgonjában

Publikálás dátuma
2018.12.15 09:25
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vizsgálják, miképp mondhatta a határőrség, hogy minden rendben a guatemalai gyerekkel.
Vizsgálatot indítanak az Egyesült Államokban annak a hétéves kislánynak a halála miatt, aki azután vesztette életét, hogy az ország mexikói határánál apjával együtt egy gyűjtőhelyre szállította őt a határőrség, idézi a BBC-t az Index. Az illegális bevándorlóként kezelt férfi és kislánya Guatemalából jött, a határon a hatósági ellenőrzéskor a gyerek egészségi állapotát megfelelőnek találták. Az első jelentések dehidratálódásról szóltak, de a határőrség szerint olyan helyen őrizték őket a többi illegális határátlépővel együtt, ahol vizet és ételt is biztosítottak számukra. Az ideiglenes őrizet után az furgonba terelték őket, hogy a 100 kilométerre lévő menekülttáborba vigyék őket.  A kislány útközben lett rosszul, hányt, majd leállt a légzése. Az El Paso-i kórházba szállították, de életét nem tudták megmenteni. Utólag agyi duzzanatot és májelégtelenséget állapítottak meg nála. Az ügy ismét felhívta a figyelmet Donald Trump határvédelmi politikájára, amely a demokraták szerint csak a humanitárius válság elmélyítéséhez vezet.
2018.12.15 09:25